Search form

1 Pita 3

Taakwa yakwa du, du rakwa taakwaké dé kudi wakweyo

1-2*Jébaa yakwa du taakwat wakwewurén pulak, wani kudi wawo wuné du rakwa taakwa gunat wakweyo. Guné guna duna kudi véknwute wadakwa pulak yaké guné yo. Guna du las Gotna kudi kaapuk miték véknwudakwa. Wani du rakwa taakwa, guné guna duna kudi véknwute wadakwa pulak yagunéran, sal de miték ragunu véte de wawo Gotna kudi miték véknwuké de yo? De guna kudi véknwumuké kélik yate, guné miték ragunékwaké védaran, sal guna du de wawo Gotna kudi miték véknwuké de yo? 3*Guné, du taakwana méniba yéknwun taakwa raké mawulé yate, guné nébé ménidaama sépéba kusoké sanévéknwumarék yaké guné yo. 4Guné yéknwun taakwa raké mawulé yate yéknwun mawuléké sanévéknwuké guné yo. Guné du taakwat waatimarék yate, kwekére kwekére kudi bulte, guna yéba kevérékmarék yate, miték raké guné yo. Waga yagunéran Got waké dé yo, “Wan yéknwun mu guné yo. Wan yéknwun taakwa guné.”

5Déknyényba Gotké miték sanévéknwute déku yéba kevérékgwa taakwa deku duna kudi véknwute, wadan pulak yate, de waga yéknwun mawulé yak. 6Wupmalemu kwaaré déknyényba ran taakwa Sera wawo waga lé yak. Lé yéknwun mawulé yate léku du Ebrayamna kudi véknwute wadén pulak lé yak. Yate lé dérét “Wuna némaan du” lé naak. Guné yéknwun mawulé yate yéknwun mu yate nak muké wup yamarék yagunéran guné Serana képmawaara pulak raké guné yo.

7*Guné taakwa yakwa du, guné wawo yéknwun mawulé yaké guné yo. Yate guna taakwa wale miték raké guné yo. Taakwana sépé guna sépé pulak apa kaapuk yakwa. Wani muké sanévéknwute guné deké sanévéknwute deké miték véké guné yo. Deké wawo Got kulé mawulé kwayéké dé yo, de wawo apuba apuba miték rasaakudoké. Guné du, guna taakwaké miték végunéran guné Gorét waatagunu dé guna kudi véknwuké dé yo.

Naané nakurak mawulé yate miték raké naané yo

8*Bulaa kéni kudi kéga wakwebutiké wunék. Guné Jisas Kraisna jébaaba yaale, guné nakurak mawulé yate déku jébaaba yaalan nak du taakwaké sanévéknwute deké mawulat kapére yaké guné yo. Yate guné deké mawulé lékte, guna yéba kevérékmarék yaké guné yo. 9Nak du taakwa gunat kapéredi mu yado guné derét kapéredi mu yakatamarék yaké guné yo. De gunat kapéredi kudi wado guné derét kapéredi kudi kaatamarék yaké guné yo. Guné waga wamarék yate Gorét waataké guné yo, dé derét kutkalé yaduké. Got déku jébaaba yaalagunu gunat kutkalé yaké débu gunat wak. 10*Waga yagunéranké kéni kudi dé kwao Gotna nyégaba:

Guné miték male rasaakuké mawulé yagunéran guné kapéredi kudi tépa bulmarék yaké guné yo.

Yénaa kudi wakwemarék yaké guné yo.

11Guné kapéredi muké kuk kwayéte yéknwun mu yaké guné yo.

Guné de wale waaru waariyamarék yagunu guna mawulé miték tédu guné de wale miték raké guné yo.

12Némaan Ban Got kapéredi mu yakwa du taakwat véte dé deké kuk kwayu.

Dé yéknwun mu yakwa du taakwat véte dé derét kutkalé yo.

Yate dé waatadakwa kudi véknwu.

Véknwute wadu guné miték male rasaakuké guné yo.

Yéknwun mu yate naané kaagélké wup yamarék yaké naané yo

13*Guné apa yate yéknwun mu male yagunéran nak du taakwa gunat yaalébaanmuké kélik yaké de yo. 14Guné yéknwun mu male yagunu de du taakwa las gunat yaalébaandaran, guné kaagél kutte yéknwun mawulé yaké guné yo, Got gunat yéknwun mu kaatadéran bege. Yate guné deké wup yamarék yaké guné yo. Yagunu guna mawulé kapére yamarék yaké dé yo. 15*Guna mawulé yéknwun yadu guné Jisas Kraiské miték sanévéknwute guna mawuléba waké guné yo, “Jisas Krais wan naana Némaan Ban. Dé naanéké miték dé vu.” Naate wagunu de guna mawuléké gunat waatadaran guné yéknwun kudi kwekére kaataké guné yo. Guné Jisas Krais gwaamale yaadu guné dé wale apuba apuba miték rasaakugunéranké wakwete, guné deku kudi kwekére kaataké guné yo.

16Guna mawulé miték téké dé yo. Tédu guné Jisas Kraiské sanévéknwute yéknwun mu male yaké guné yo. Yagunu nak du gunat véte, “Wan kapéredi mu yakwa du taakwa” naadaran de yénaa kudi wakweké de yo. Wakwete kukba de nyékéri yaké de yo, gunéké yénaa kudi wakwedan bege.

17*Mé véknwu. Naané kaagél kutnoké Got mawulé yadéran naané wani muké yéknwun mawulé yaké naané yo. Naané yanakwa kapéredi muké kaagél kutnaran wan yéknwun. Naané yanakwa yéknwun muké kaagél kutnaran wan némaa yéknwun mu.

Krais yanan kapéredi mu yatnyéputiké nae dé kiyaak

18Jisas Krais wawo dé kaagél kurék. Kaagél kure dé kiyaak. Du taakwa yadan kapéredi mu yatnyéputiké nae dé kiyaak. Nakurak apu male dé kiyaak. Wan yaakwak. Yéknwun mu male yakwa ban dé naané kapéredi mu yakwa du taakwaké nae dé kiyaak. Gotké yae déku kudi miték sanévéknwunoké dé kiyaak. De dérét viyaapérekdaka déku sépé dé kiyaak. Kiyaadék déku wuraanyan dé rasaaku. 19*Rate dé déknyényba kiyaan du taakwana wuraanyan rakwa taalat ye derét dé Gotké kudi wakwek. Déknyényba Got wani du taakwana wuraanyan raamény gaba takna pulak, dé derét wani taaléba taknak. 20*Wani wuraanyan wan Gotna kudiké kuk kwayén du taakwana wuraanyan. Déknyényba Noa ran tulé wani du taakwa de Gotna kudiké kuk kwayék. Noa sip pulak yadéka Got wani du taakwa déku kudi miték véknwudoké raségédéka de déku kudiké kuk kwayék. Kuk kwayédaka apakélé kwayé kwe akwi képmaa kutnyélépléka de akwi gu ke kiyaasadak. Walkamu du taakwa, du taakwa nak taaba sékét nak taababa kayék kupuk male Gotna kudi miték véknwute wani sipba wulaadaka Got dé derét kutkalé yak. Yadéka de miték rak. De kaapuk guba dawuliye gu ke kiyaadan.

21*Wani gu wan nyaap pulak. Wani guké sanévéknwute naané Jisas Kraisna yéba yaakunakwa guké naané sanévéknwu. Naané déku yéba gu yaakute naané du taakwat wakwatnyu, dé kiyae nébéle raapme Setenna taababa naanat kéraadénké. Naané Jisas Kraisna yéba gu yaakute naana sépéba kwaakwa téki yakutnyéké kaapuk sanévéknwunakwa. Naané déku yéba gu yaakute naané Gotké yéknwun mawulé yate, déku jébaa kutsaakuké wano, dé naana kapéredi mawulé kutnébulduké naané sanévéknwu. 22Jisas Krais Gotna gayét waare dé déku yéknwun tuwa taababa ro. Waba rate dé némaan ban dé ro, Gotna kudi kure giyaakwa du akwi némaan duké wawo. Némaan Ban rate akwi némaan duwat débu talaknak.

Gotna Kudi

© 1983, Wycliffe Bible Translators, Inc. All rights reserved. More Info | Version Index