Search form

2 Pita 2

Yénaa kudi wakwekwa du

1**Déknyényba yénaa kudi wakwen du de Isrelna du taakwat wak, “Naané Gotna yéba naané adél kudi wakweyo.” Naate wate yénaa de yak. Yénaa kudi wakwekwa du gunat wawo waké de yo, “Naané Gotna yéba naané adél kudi wakweyo.” Naate wakwa du kés pulak nak pulak yénaa kudi kwekére kwekére wakwete nak du taakwana mawulat yaalébaanké de yo. De yénaa kudi wakwete kapéredi mu yate kéni kapéredi mu wawo yaké de yo. De naana Némaan Ban Jisas Kraiské kuk kwayéké de yo. Dé derét Setenna taababa kéraadénké miték sanévéknwumarék yate déké kuk kwayéké de yo. De waga yado Got wani kapéredi mu derét bari yakataké dé yo. 2De kés pulak nak pulak kapéredi mu yado nak du taakwa derét véte, kapéredi mu yadakwa pulak, de wawo wani kapéredi mu yaké de yo. Yado nak du taakwa derét véte de Gotké yénakwa yaabuké wasélékgé de yo. 3*Wani yénaa kudi wakwekwa duna mawulé guna gwalmuké géndu de gunat yénaa kudi wakweké de yo, guné yéwaa deké bakna kwayégunuké. Déknyényba Got dé wak, dé apakélé kot véknwukwa némaan ban rate yadaran kapéredi mu derét yakatadu de yalakdoké. Watakne derét dé vu. Véte yadan kapéredi mu bari yakataké dé yo.

4*Déknyényba Gotna kudi kure giyaakwa du las kapéredi mu yadaka Got derét kaapuk wadén, “Dékumuk. Guné mawulé yagunéran kapéredi mu yaké guné yo.” Waga wamarék yate dé wadéka de yaa yaansaakukwa taalat yék. Ye de waba ro. Wani taaléba gaankété male dé tu. Wani taaléba nyaa kaapuk vékwa. De wani taaléba rate raamény gaba ra pulak rate, Got apakélé kot véknwute némaan ban raran tuléké de raségu. 5*Déknyényba Noa ran tulé du taakwa kapéredi mu yadaka Got kaapuk wadén, “Dékumuk. Guné mawulé yagunéran kapéredi mu yaké guné yo.” Waga wamarék yate dé wadéka lé apakélé kwayé kwaléka de yalaknék. De Gotna kudi véknwute yéknwun mu male yadoké derét wakwen ban Noa, déku taakwa, déku nyaangu kupuk, déku méyaas kupuk, wani du taakwa male de miték rak. Kaapuk yalakdan.

6-8*Déknyényba nak tulé Sodomba ran du taakwa, Gomoraba ran du taakwa wawo wupmalemu kapéredi mu de yak. Lot kapmu wan yéknwun mu yakwa du dé rak. Wani gayé vétiba ran du taakwa wupmalemu kapéredi mu yadaka Lot véte wani muké kélik yadéka déku mawulé kapéredi dé yak. Akwi nyaa wani yéknwun mu yakwa du wani kapéredi mu yakwa du taakwa wale rate, yadan kapéredi mu véte, yadan kapéredi muké kudi las véknwute dé yadan kapéredi muké kélik yak. Dé Gotna kudi véknwudéka de Gotna kudi véknwumarék yadaka dé yadan kapéredi muké kélik yak. Kélik yadéka dé déku mawulé génte dé kapéredi yak. Yadéka de kapéredi mu yadaka Got wani gayét yaalébaanké nae taale Lorét kutkalé yate dé dérét kure yék, nak taalat. Kure yéte wadéka dé yaa wani apakélé gayé yaane butiknék. Got waga yatakne kapéredi mu yakwa du taakwat kapéredi mu yakatadéranké dé naanat wakwatnyu.

9*Naana Némaan Ban Got Lorét waga kutkalé yadéka naané kutdéngék. Kapéredi mu naané déku du taakwaké yaadu dé naanat kutkalé yaké dé kutdéngék. Kutdéngte naanat kutkalé yate apa tiyaaké dé yo, kapéredi mawulé naana mawuléba téte naanat yaalébaanmuké. Waga kutdéngnaka Got yadan kapéredi mu yakatadéka naané kéga wawo naané kutdéngék. Déku kudi véknwumarék yakwa du taakwat yadan kapéredi mu yakataké dé kutdéngék. Kutdéngte derét yakatate kukba dé apakélé kot véknwute némaan ban raran tulé dé derét yadan kapéredi mu yakatabutiké dé yo. 10Yadakwa kapéredi mu kéga yakwa duwat némaanba yakataké dé yo. Deku kapéredi mawulé véknwute nak taakwa wale kapéredi mu yakwa du, Gotna kudiké kuk kwayékwa du, wani duwat yadakwa kapéredi mu némaanba yakataké dé yo.

Wani yénaa kudi wakwekwa du dusék yate deku yéba male kevérékte Gotna kudi kure giyaakwa duké kapéredi kudi wakwete derét de waséléknu. 11*Gotna kudi kure giyaakwa du de derét kapéredi kudi kaapuk kaatadakwa. De apat kapére yadaka deku apa dé yénaa kudi wakwekwa duna apat débu talaknak. Talaknadéka de Gotna kudi kure giyaakwa du derét kapéredi kudi kaapuk kaatadakwa. De Némaan Ban Gotna méniba téte de rékaréka yate derét kaapuk waatidakwa. De derét kaapuk wasélékdakwa. 12Wani yénaa kudi wakwekwa du wan yébaalé pulak. Yébaalé mawulé yadakwa pulak yate, miték sanévéknwumarék yate yaadéba dawuliye kiyaadakwa pulak, wani yénaa kudi wakwekwa du miték kutdéngmarék yadakwa muké kapéredi kudi wakwete wasélékte de yalakgé de yo.

13Got derét yadan kapéredi mu yakataké dé yo, de nak du taakwana mawulat kapéredi mu yasaakudakwa bege. De deku mawuléba sanévéknwute wupmalemu kadému wupmalemu waagété gu kate kapéredi mu las wawo yaké de mawulé yo. Yate de gaan male wani kapéredi mu kaapuk yadakwa. Nyaa wawo de wani kapéredi mu yo. De guné wale rate guna jébaa de yaalébaanu. Gélé mu yéknwun baapmu wutba kwaate wani baapmu wut sérétédéka baapmu wut kapéredi yakwa pulak, de guné wale rate guna jébaa yaalébaandaka dé guna jébaa kapéredi yo. De guné wale kadému kate de gunat yénaa takno. Taknate dusék de yo, yénaa yadan muké. 14De kapéredi mawulé véknwute apuba apuba taakwat véte de wale kapéredi mu yaké de mawulé yo. De apuba apuba nak duna taakwa wale kwaaké de mawulé yo. Taakwa las deku mawuléba apa yamarék yadaka de wani du taakwat yénaa yate de tébéru. Deku mawulé nak duna gwalmuké dé génsaaku. Waga yakwa duké Got débu wak, de yalakdoké. 15*Wani du Gotké yénakwa yaabu debu kulaknyényék. Kulaknyénytakne de kapéredi yaabuba yu. Yéte de Biona nyaa Belam yadén pulak de yo. Belam nak apu nak apu Gotna yéba dé kudi wakwek. Déku mawulé yéwaaké dé génék. Géndéka yéwaa kéraaké nae dé nak nyaa kapéredi mu nak yaké yék. 16Yédéka Got wadéka Belamna donki kéni képmaaba rakwa duna kudi bulte dé dérét waatik. Waatidéka dé wani kapéredi mu kaapuk yadén.

17Wani yénaa yakwa du wan gu te kéléknén waagu pulak de ro. Du taakwa gu kaké mawulé yate de wani waaguba gu tumarék yaké de yo. Du taakwa deku mawulat kutkalé yakwa kudi véknwuké mawulé yate, de wani duna kudi véknwumarék yaké de yo. Wani du wan wimut kutdéka buwi bakna yeyé yeyakwa pulak de ro. Rate de deku mawuléba kaapuk apa yate miték radakwa. Yate de yéknwun mu kaapuk yadakwa. Got deké débu wak, yaa yaansaakukwa taaléba radoké. Wani taaléba gaankété male dé tu. Nyaa kaapuk vékwa. 18Wani du apuba apuba deku yéba kevérékte de yaamabi kudi bulu. Kapéredi mawulé véknwute nak taakwa wale kapéredi mu yaké mawulé yasaakute de wani kapéredi muké wakweyo. Waga yate de kapéredi muké kuk kwayétakne Jisas Kraisna jébaaba yaalan kulé du taakwat, de tébéru, de wawo kapéredi mawulé yate kapéredi mu yadoké.

19*Wani yénaa yakwa du de yénaa yate kéga wo, “Guné Got yagunén yéknwun mké sanévéknwumarék yate, gunat Setenna taababa bakna kéraadénké sanévéknwute, guné mawulé yagunékwa akwi mu yaké guné yo. Yéknwun mu kapéredi mu wawo yaké mawulé yagunéran wani akwi mu yaké guné yo. Got gunat waatimarék yaké dé yo wani muké.” Naate wate yénaa de yo. De Setenna taababa rate de kapéredi mu male yo. Du taakwana mawuléba tékwa mu dé wani du taakwana mawuléké apa yo. Yadéka kapéredi mawulé deku mawuléba tédéka de kapéredi mu male yo. Yéknwun mu yaké de yapatiyu. 20*Du taakwa naanat Setenna taababa kéraakwa naana Némaan Ban Jisas Kraiské kutdéngte, kéni képmaana kapéredi muké kuk kwayédo, kapéredi mu deku mawuléba tépa tédu, de kapéredi mu tépa yadaran, deku mawulé kapéredi male yaké dé yo. Kukba yadaran kapéredi mawulé taale yadan kapéredi mawulat talaknaké dé yo. Talaknadu de miték ramarék yaké de yo. Sépélak male raké de yo. Raamény gaba rakwa duké téségékwa du deké apa yadakwa pulak, wani kapéredi mawulé deké apa yadu, de sépélak male raké de yo.

21Mé véknwu. De Jisas Kraisna jébaaké kutdéngmarék yado mukatik wan kapéredi mu. De Jisas Kraisna jébaaké kutdéngte kukba Got wakwedén kudiké kuk kwayédaran wan némaa kapéredi mu. 22*Waga yadakwaké sanévéknwute wakwenakwa kudi vétiké kutdéngké naané yo. Kéga naané wo, “Waasa gwiyaatakne de tépa gwaamale yu, gwiyaadan mu tépa kaké.” Nak kudi kéga, “Baalé guba yaakwe de kapéredi taalat de tépa gwaamale yu, kaatba yaakuké.” Waga wate naané aja kudi wakweyo, kapéredi muké kuk kwayétakne kapéredi mu tépa yakwa du taakwaké. De kapéredi mu tépa yate sépélak male raké de yo.

Gotna Kudi

© 1983, Wycliffe Bible Translators, Inc. All rights reserved. More Info | Version Index