Search form

Aposel 9

Sol kulé mawulé kérae dé Jisaské miték sanévéknwuk

1*Sol rékaréka yate dé Némaan Ban Jisasna du taakwat viyaado kiyaadoké dé némaanba wakwek. Wakwetakne dé akwi nyédé duna némaan banké yék. 2Ye dé dérét wak, “Méné wuna jébaa wunéké wawo nyégaba kaviké méné yo. Kavitakne wunéké tiyaaké méné yo. Tiyaaménu wuné Damaskasnyét ye wuné wani nyéga kwayéké wuné yo, naana kudi buldakwa gana némaan duké. Kwayéwuru de nyéga vétakne wunéké kutdéngte kusékétdo wuné wuna jébaa yaké wuné yo. Yate wuné Jisasna jébaaba wulaan du taakwaké sékalké wuné yo. Sékale véte wuné derét baagwit giye kure yaaké wuné yo, Jerusalemét.”

3Wani kudi watakne nyéga kérae Jerusalem kulaknyénytakne dé Sol Damaskasnyét yék. Ye wani gayé saabaké yadéka dé nyét kulabikwa pulak yadéka dé yaa yaankwa pulak mu giyae dé rak Sol ténba. 4Radéka dé Sol képmaaba akérék. Akére kwaate dé véknwuk kéni kudi wakwedéka, “Méné Sol, samuké méné wunat yaalébaanu?” 5*Naate wadéka dé waatak, “Némaan Ban, méné kiyadé?” Naate waatadéka dé wak, “Wuné Jisas. Wunat méné yaalébaanu. 6Mé raapme méné gayét wulaaké yo. Wulaaménu du nak wadu méné déku kudi véknwute waga yaké méné yo.” Naate dé wak.

7Wadéka de Sol wale yén du kudi las véknwute wani kudi bulén duké de sékalpatik. Sékalpatiye de akélak ték. Kudi las kaapuk buldan. 8Yadaka dé Sol raapme dé véké yapatik, déku méni gaan yan bege. Waga yadéka de déku taababa kure de Damaskasnyét wulaak. Wulae nyaa kupuk radéka déku méni kaapuk miték yan. 9Yadéka dé kadému gu kaapuk kadén.

10Jisasna du dé nak rak Damaskasba. Déku yé Ananaias. Yégan pulak yadéka dé Némaan Ban Jisas dérét wak, “Méno, Ananaias.” Naate wadéka dé Ananaias wak, “Némaan Ban, wuné ro.” 11Naate wadéka dé Némaan Ban wak, “Méné raapme méné yaabuba nak yéké yo. Wani yaabuké de wo, Kedéng Yaabu. Du nak déku yé Judas dé ro wani yaabuba. Judasna gaba Tasasba yaan du déku yé Sol dé ro. Méné déké waataké méné yo Judasnyét. Wani du Sol bulaa dé wunat waato. 12Dé yégan pulak yadéka wuné kéni mu dérét wunébu wakwatnyék. Du nak déku yé Ananaias déké yae déku méni tépa miték yaduké dé déku méniba kurék.”

13Némaan Ban Jisas waga wadéka dé Ananaias wak, “Némaan Ban, wupmalemu du de kudi wakweyo, wani du kapéredi mu ména du taakwat yadénké, Jerusalemba. Wakwedaka wuné véknwuk. 14Nyédé duna némaan du déké nyéga kwayédaka dé Damaskasnyét débu yaak, ména du taakwat kulékiye kure yéké. Naané ména yéba wate Gorét waatakwa akwi du taakwat kulékiye kure yéké dé mawulé yo.”

15*Dé waga wadéka dé Némaan Ban wak, “Kaapuk. Méné yéké méné yo, Solké. Wunébu wak, dé wunéké jébaa yaduké. Dé wunéké kudi wakweké dé yo, nak gena du taakwat, némaan duwat, ména gayé Isrelna du taakwat wawo. 16*Wakwete du taakwa wunéké kutdéngdoké dé apakélé kaagél kutké dé yo. Wuné dérét wakwatnyéké wuné yo wani muké.” Naate dé wak.

17Wadéka dé Ananaias raapme ye Judasna gat wulae dé Solna maaknaba kurék. Kutte dé wak, “Méné Sol méné wuna du. Méné yaabuba kénét yaate méné Némaan Ban Jisasnyét méné vék. Némaan Ban Jisas dé ména méni tépa miték yadu Gotna Yaamabi ména mawuléba wulae téduké wunat wadéka wunébu yaak.” 18Naate wadéka dé gukwamina katbu pulak mu Solna méniba dé akérék. Akérédéka déku méni yéknwun yadéka dé tépa miték vék. Véte dé raapme ték. Tédéka dé Ananaias Jisasna yéba dérét gu yaakutaknak. 19Gu yaakutaknadéka dé kadému kak. Kadéka déku sépé apa yadéka dé miték rak.

Sol dé Jisaské kudi wakwek Damaskasba

Nyaa vétik kupuk dé Sol Jisasna du wale dé Damaskasba rak. 20Dé bari Gotna kudi buldakwa gat wulae dé batnyé Jisaské kéni kudi wakwek, “Jisas dé Gotna Nyaan.” 21*Naate wakwedéka de véknwute kwagénte de wak, “Aki. Yaga pulak? Déknyényba wani du apa yate dé Jisasna jébaaba wulaan du taakwat dé yaalébaanék Jerusalemba. Wani du kénét dé yaak, Jisasna jébaaba wulaan du taakwat baagwit giye nyédé duna némaan duké kure yéké.” Naate watakne de wani muké sanévéknwuk.

22*De waga sanévéknwudaka dé Sol apa yate dé yéknwun kudi némaanba wakwek. Dé wak, “Jisas wan Got wadén ban Krais. Wan adél wuné wo.” Naate watakne apa yadéka de déku gayéna du, Damaskasba rakwa Judana du déku kudi kaataké de yapatik.

Judana du Solké kélik yadaka dé Damaskas kulaknyénytakne yék

23*Wupmalemu nyaa re de Judana du Damaskasba jawe rate dérét viyaapérekgé nae de kudi bulék. 24Buldaka de véknwutakne de Solét wakwek wani muké. Gaan nyaa Judana du de Damaskasna akwi gwéspétéba téte dérét viyaapérekgé nae de déké téségék. 25Téségédaka de Solna kudi véknwutakne Jisaské miték sanévéknwukwa du las baagwi lékik apakélé kébiba. Lékitakne gaan nak de gayéna matut gidan raatmuba waare rate wadaka Sol wani kébiba radéka de baagwiba kutte de kusadak képmaat. Kusadadaka dé Sol kaapaba te dé yék.

Sol Jerusalemba dé rak

26Sol Jerusalemét dé yék. Ye saabe dé Jisasna du wale Jisasna jébaa yaké dé mawulé yak. Mawulé yadéka de akwi du déké wup yate kéga de wak, “Wan yénaa dé yo. Dé Jisaské kaapuk miték sanévéknwudékwa.” Waga wate de déké kélik yak. 27*Kélik yadaka dé Banabas Solét kutkalé yate dé dérét kwole bét yék, Jisasna kudi kure yékwa duké. Kwole ye dé derét wak, “Sol yaabuba yéte dé Némaan Banét vék. Védéka dé Némaan Ban dérét kudi wakwek. Wakwedéka dé Sol apa yate wup yamarék yate Jisaské kudi wakwek Damaskasba.” Naate watakne Banabas dé Sol kulé mawulé kéraadénké kudi las wawo wakwek. 28Wakwedéka de wak, “Wan yéknwun. Naané wale Jisasna jébaa yaké dé yo.” Naate wadaka dé Sol de wale rate Jisasna jébaa yak. Yate dé Jerusalemba yeyé yeyate wup yamarék yate dé derét kudi wakwek, Némaan Ban Jisaské. 29Dé Gérikna kudi véknwukwa Judana duwat wawo kudi wakwek. Wakwete de wale kudi buldéka de kélik yate, de dérét viyaapérekgé de mawulé yak. 30Mawulé yadaka de Jisaské miték sanévéknwukwa du wani muké véknwute de Jerusalem kulaknyénytakne de Solét kwole yék Sisariat. Kwole ye de dérét wak, “Méné Tasasnyét yéké méné yo.” Naate wadaka dé wani gayét yék.

31Jisasna jébaaba yaalan du taakwa de miték rak, Judiana képmaaba, Galilina képmaaba, Sameriana képmaaba. Nak du derét kapéredi mu kaapuk yadan. Gotna Yaamabi de wale jébaa yadéka de wupmalemu du taakwa Jisasna jébaaba de yaalak. Yaale de akwi yéknwun mawulé yate, apa yate, de déku kudi miték véknwuk.

Pita wadéka dé Inias yéknwun yak

32Kukba Pita dé gege gayét yék. Ye nak apu dé Gotna du taakwat véké dé Lidat yék. 33Ye dé dut nak vék. Wani duna yé Inias. Déku maan taaba lékdéka dé kwaaré nak taaba sékét nak taababa kayék kupuk bakna dé kwaak. Kaapuk yeyé yeyadén. 34Yadéka dé Pita dérét véte dé wak, “Méno Inias. Jisas Krais dé ménat kutnébulu. Méné raapme ména taapu mé wure takna.” Naate wadéka Inias bari raapme dé ték. 35Saronna képmaaba rakwa du taakwa, Lidaba rakwa akwi du taakwa wawo de akwi de vék dé yéknwun ye tédéka. Vétakne de Némaan Ban Jisaské miték sanévéknwuk.

Pita wadéka lé Tabita nébéle raapmék

36Taakwa nak léku yé Tabita Jopaba lé rak. Gérikna kudiba léku yé kéga de wak, Dokas. Tabita lé Jisaské miték sanévéknwuk. Sanévéknwute lé yéknwun jébaa yate lé gwalmu yamarék yakwa du taakwat kutkalé yasaakuk. 37Wani tulé kiyakiya ye lé kiyaak. Kiyaaléka de léku gaaba ségwi gu yaakutakne kure waare de awuré gaba taknak. Taknadaka lé kwaak. 38Lida Jopa tékwaba dé tu. Jisaské miték sanévéknwukwa du Jopaba rate de véknwuk Pita Lidaba radéka. Véknwutakne wadaka bét du vétik Jopa kulaknyénytakne bét yék Pitaké. Ye bét dérét wak, “Méné bari bari ané wale yaaké méné yo. Waga naané mawulé yo.” 39Naate wabétka dé Pita bét wale waga de yék Jopat. Ye saabadaka de Pitat kwole kure waarék, Dokasna gaaba ségwi ran taalat. Waarédaka de dukiyaataakwa akwi Pita ténba téte de géraak. Géraate de Dokas rate kétaapakwen baapmu wut wakwatnyék dérét. 40Wakwatnyédaka Pita wadéka de akwi du taakwa wani taalé kulaknyénytakne de gwaadék. Gwaadédaka dé Pita kwati yaane dé Némaan Banét waatak. Waatatakne walaakwe léku gaaba ségwit véte dé wak, “Nyéné Tabita, mé raap.” Naate wadéka lé méni laapiyakne dérét véte lé raapme rak. 41Raléka dé taababa kutdéka lé raapme ték. Téléka waadéka de Gotna du taakwa dukiyaataakwa wawo waga de yaalak. Yaaladaka dé derét wak, “Bulaa yaamabi miték lé jao.” 42Naate wadéka de wani muké kudi wakwekéreyék Jopaba. Wakwekéreyédaka de wupmalemu du taakwa las wawo de Némaan Banké miték sanévéknwuk.

43Wupmalemu nyaa Pita dé Jopaba rak. Du nak déku yé Saimon wale dé rak. Saimon bulmakawu sépé nébuldakwa jébaa dé yak

Gotna Kudi

© 1983, Wycliffe Bible Translators, Inc. All rights reserved. More Info | Version Index