Search form

Jut 1

1Wuné Jut Jisas Kraisna jébaa yakwa du gunéké wuné kaviyu. Wuné Jemsna wayékna gunéké wuné kaviyu. Naana yaapa Got gunat débu wak, déku jébaaba yaalagunuké. Watakne gunéké mawulat kapére yadéka, Jisas Krais gunéké dé miték vu. Waga rakwa du taakwa gunéké wuné kaviyu. 2Got gunéké sébéraa yate, gunéké yéknwun mawulé kwayéte, gunéké mawulat kapére yaduké wuné dérét waato. Dé waga yasaakudu guné miték rasaakugunuké wuné dérét waato.

Jisas Kraisna jébaaké yénaa kudi wakwekwa du

3Mawulat kapére yawurékwa du taakwa, taale Got naanat akwi Setenna taababa kéraadénké gunéké nyéga nak kaviké wuné sanévéknwuk. Sanévéknwute las kavitakne bulaa wuné gunéké nak muké nyéga kaviké wuné mawulé yo. Guné apa yate Gotké yénaa kudi wakwekwa duna apat talaknagunuké wuné bulaa kéni nyéga kaviyu. Guné apa yate Got déku du taakwat wakwedéka véknwugunén kudi miték véknwusaakuké guné yo. Véknwute déku jébaa kutsaakuké guné yo. Kutsaakugunu de déku jébaaké yénaa kudi wakwedaran guné apa yate déku jébaaké adél kudi kaataké guné yo. 4*Wani kudi wuné wakweyo, Gotké miték sanévéknwumarék yakwa du las paakwe yae yénaa kudi wakwete guné wale radakwa bege. Wani du yénaa yate de kéga wo, “Naané Jisas Kraisna jébaaba wulae naané mawulé yanakwa akwi mu yaké naané yo. Got naanéké mawulé lékte dé naanat kutkalé yo. Naané mawulé yanakwa akwi mu yanaran dé kapéredi mu naanat yakatamarék yaké dé yo.” Naate wate de taakwa wale kapéredi mu yate kapéredi mu las wawo yate de naana Némaan Ban Jisas Kraiské kuk kwayu. Jisas Krais dé kapmu wan naana Némaan Ban. Déknyényba du las de kavik wani kapéredi mu yakwa du yalakdaranké.

5*Déknyényba Isrelna du taakwa Isipba radaka Némaan Ban Got derét déku taababa taknadéka de wani képmaa kulaknyénytakne miték yédanké gunébu kutdéngék. Kukba déku taababa taknadén du taakwa las déké miték sanévéknwumarék yadaka derét viyaapérekdénké wawo gunébu kutdéngék. Kutdénggunénké wuné gunat tépa wakwewuru guné wani kudiké tépa sanévéknwuké guné yo. 6*Kéni muké wawo kutdénggunénké wuné tépa wakwewuru guné tépa sanévéknwuké guné yo. Déknyényba Gotna kudi kure giyaakwa du las taale miték male re kukba Gotna kudi miték véknwumarék ye, deku gayé kulaknyénytakne déké de kuk kwayék. Kwayédaka Got wadéka de derét apa baagwit gidak de kapéredi taaléba rasaaku. Wani taaléba gaankété male dé tu. Wani taaléba nyaa aapuk vékwa. Got apakélé kot véknwute némaan ban raran tulé yaadu dé yadan kapéredi mu derét yakataké dé yo. 7*Sodomba ran du taakwa Gomoraba ran du taakwaké wawo mé sanévéknwu. Wani apakélé gayé wale tén gayéba ran du taakwaké wawo mé sanévéknwu. Déknyényba wani du taakwa, Gotké kuk kwayén du yadan pulak, de kapéredi mu yak. Yadaka Got yadan kapéredi mu dé yakatak. De nak du taakwa wale kapéredi mu yate deku sépéba nak kapéredi mu wawo de yak. Got wadéka yaa wani gayé dé yaanék. Naané wani yaaké sanévéknwute kutdéngké naané yo. Wani kapéredi mu yakwa du taakwaké Got yadan kapéredi mu derét yakatate wadu de apuba apuba yaansaakukwa yaaba yaanké de yo. Wani yaa kaapuk yamarék yaké dé yo. Wani muké kutdéngte, naané kapéredi mu yadan pulak, kapéredi mu yamarék yaké naané yo.

8Guné wale rate yénaa kudi wakwekwa du wani kapéredi mu de yo. De kés pulak nak pulak yégan yatakne de kéga yo. De nak du taakwa wale deku sépéba de kapéredi mu yo. De naana Némaan Banna kudi kaapuk véknwudakwa. De Gotna kudi kure giyaakwa duwat wasélékte de deké kapéredi kudi wakweyo. 9*De waga wakwete de apakélé kapéredi mu yo. Gotna kudi kure giyaakwa duna némaan ban Maikel déknyényba dé Seten wale waaruk. Bét Mosesna gaaba ségwi kéraaké nae bét waaruk. Wani tulé Maikel Seten wale kudi bulte dé dérét kaapuk wasélékte kapéredi kudi wadén. Kéni kudi male dé dérét wak, “Némaan Ban Got ménat déku mé waatiyu.” 10Waga male dé wak. Guné wale rate yénaa kudi wakwekwa du de dé yan pulak kaapuk yadakwa. Kwatbosa miték sanévéknwumarék yate mawulé yadakwa akwi mu yadakwa pulak, de wani du miték sanévéknwumarék yate mawulé yadakwa akwi mu yo. Yate kutdéngmarék yadakwa akwi muké de wasélékte kapéredi kudi wo. Wate kapéredi mu yado Got derét yadan kapéredi mu yakataké dé yo.

11*Yénaa yakwa du yalakgé de yo. Miték rasaakumarék yaké de yo. Wan adél. Déknyényba ran du déku yé Ken, Gotké miték sanévéknwumarék yate kapéredi mu yadén pulak, de Gotké miték sanévéknwumarék yate kapéredi mu de yo. Déknyényba ran nak du déku yé Belam, déku mawulé yéwaaké géndéka nak du taakwa kapéredi mu yadoké yakwatnyédén pulak, deku mawulé yéwaaké géndéka nak du taakwa kapéredi mu yadoké de yakwatnyu. Déknyényba ran nak du déku yé Kora, Gotna kudi véknwumarék yate yalakdén pulak, de Gotna kudi véknwumarék yate yalakgé de yo.

12*Guné guna du taakwaké mawulat kapére yate, de wale nakurak mawulé yate, guné de wale kadému kaké nakurakba jawe ragunéka wani yénaa kudi wakwekwa du guné wale rate kate guna yéknwun mawulé de yaalébaanu. Deku sépé deku biyaaké male sanévéknwute, wupmalemu kadému wupmalemu gu kate, nak du taakwaké sanévéknwumarék yate, nyékéri yamarék yate de guna yéknwun mawulé de yaalébaanu. Kapéredi mu yakwa du de. Nyét gélé waarédu wimut kutdu maas viyaamarék yakwa pulak, yénaa kudi wakwete de wani du ro. De sék akukwa tulé sék akumarék yakwa mi pulak de ro. Rate de mi baapaba példaka rékaa yakwa mi pulak de ro. 13De apakélé kwayé pulak de ro. Kwayé kwaléka biyaat jawudéka vénakwa pulak, yadakwa kapéredi mu naané vu. Nak du wani kapéredi mu yamuké nyékéri de yo. Nyétba gwae ye akére kaapuk yakwa kun pulak, de wani kapéredi mu yakwa du ro. Got débu wak, wani yénaa kudi wakwekwa du kapéredi taalat ye waba apuba apuba rasaakudoké. Wani taaléba gaankété male dé tu. Wani taaléba nyaa kaapuk vékwa.

Got yadan kapéredi mu derét yakataké dé yo

14Déknyényba batnyé yaalan du wan Adam. Adamna gwaal déku gwaal wan Mayalalel. Mayalalelna gwaal wan Inok. Inok yénaa kudi wakwekwa du yaaladaranké dé kudi wakwek. Kéga dé wak, “Mé véknwu. Némaan Ban Got déku wupmalemu du wale yaaké dé yo. Du dé wale yaaran du naaknwuké yapatiké de yo, wupmalemu yaadaran bege. 15Némaan Ban Got yaaké dé yo, apakélé kot yate akwi du taakwa yadan jébaaké kudi véknwuké. Véknwutakne déku kudi véknwumarék yakwa du taakwa yadan kapéredi mu derét yakataké dé yo. De dérét wasélékte déké kapéredi kudi wakwedanké dé yadan kapéredi mu derét yakataké dé yo.” Inok waga dé wak, yénaa kudi wakwekwa duké.

16Wani yénaa kudi wakwekwa du apuba apuba de nak muké mawulé yo. Yate wani mu kéraamarék yate, de nyégi yate waatiyu. De deku sépé deku mawuléké male sanévéknwute, nak du taakwat kaapuk kutkalé yadakwa. De némaanba wakwete deku yéba kevérékte, nak duna kudi véknwumarék yate, de kapéredi mu yo. De nak duna gwalmu kéraaké mawulé yate yénaa yate wani mu taknan duna yéba wani tulé male de kevéréknu.

Gotké miték sanévéknwusaakuké guné yo

17*Mawulat kapére yawurékwa du taakwa, guné naana Némaan Ban Jisas Kraisna yéba wakwekwa du déknyényba wakwedan kudiké tépa sanévéknwuké guné yo. 18De gunat kéga de wak, “Kéni képmaa kaapuk yaké yadu du las Gotna kudiké wasélékgé de yo. Gotna kudi véknwumarék yate deku kapéredi mawulé male véknwute Gotna kudiké wasélékgé de yo.” 19Naate wakwedan kudiké sanévéknwute wani yénaa kudi wakwekwa duké kutdéngké guné yo. De yénaa kudi wakwete Gotna kudiké wasélékte kapéredi mu de yo. De deku kapéredi mawulé male véknwudaka dé Gotna Yaamabi deku mawuléba kaapuk wulae tédékwa. De wadaka Jisas Kraisna jébaaba yaalan du taakwa las kés kém nak kémba rate de nakurak mawulé kaapuk yadakwa.

20*Mawulat kapére yawurékwa du taakwa, guné wani yénaa kudi wakwekwa du yakwa pulak yamarék yaké guné yo. Guna mawuléba apa yasaakute Gotké miték male sanévéknwusaakuké guné yo. Yate yéknwun mawulé male yaké guné yo. Yagunu Gotna Yaamabi apa yate gunat kutkalé yadu guné Got wale kudi bulké guné yo.

21Got gunéké dé mawulat kapére yo. Wani muké sanévéknwute guné déku kudi véknwusaakuké guné yo. Déku kudi kulaknyénymarék yaké guné yo. Naana Némaan Ban Jisas Krais gunéké mawulé lékte kulé mawulé kwayédu guné Got wale apuba apuba miték rasaakuké guné yo. Dé waga yadéranké guné raségéké guné yo.

22*Du taakwa las de wo, “Gotna kudi wan adél kudi, kapu yénaa kudi?” Naate sanévéknwukwa du taakwaké guné mawulé lékte deku mawulat kutkalé yaké guné yo. 23Du taakwa las kapéredi mu yatakne yaa yaansaakukwa taalat yémuké, guné derét bari kutkalé yaké guné yo. Yate apa yaké guné yo, de kapéredi yaabuba tépa yémarék yadoké. Kapéredi mu yan du taakwat kwekére yate derét kutkalé yaké guné yo, de las Gotna kudi miték véknwudoké. Yadakwa kapéredi mawulé kapéredi baapmu wut pulak dé yo. Guné derét kutkalé yate jérawu yaké guné yo. Yadakwa kapéredi mawulé guna mawulé yaalébaanmarék yaké dé yo. Guné yadan akwi kapéredi muké kuk kwayéké guné yo.

Gotké yéknwun mawulé yaké naané yo

24-25*Naané Gotna yéba kevérékgé naané yo. Dé kapmu wan Got. Nak Got kaapuk. Dé wadéka naana Némaan Ban Jisas Krais dé naanat Setenna taababa kéraak. Got némaan ban dé ro. Akwi némaan duwat débu talaknak. Talakne dé akwi du taakwana némaan ban dé ro. Dé némaan ban rasaakuké dé yo. Akwi du taakwa déku kudi véknwuké de yo. Déku apa akwi némaan duna apat débu talaknak. Dé apa dé yo, guné guna mawuléba apa yasaakute déku jébaa kutsaakugunuké. Dé apa dé yo, guna mawulé kutnébuldu guné yéknwun mawulé yate dusék takwasék yagunuké. Dé apa dé yo, dé gunat déku gayét kure yédu guné yéknwun mawulé male yate, déku méniba yéknwun du taakwa tégunuké. Déknyényba batnyé waga male dé yak. Bulaa wawo waga male dé yo. Kukba wawo waga male yasaakuké dé yo. Wan adél.

Wani wuné wakwebutik.

Gotna Kudi

© 1983, Wycliffe Bible Translators, Inc. All rights reserved. More Info | Version Index