Search form

Luk 23

Jisas Pailatna méniba dé ték

1Wani némaan du de akwi raapme de Jisasnyét Romna némaan du déku yé Pailatké kure yék. 2*Kure ye de Jisaské dérét kéga wak, “Kéni du dé kapéredi muké naana du taakwat yakwatnyék. Naanat débu wak, ‘Guné Romna némaan banké takis kwayémarék yaké guné yo.’ Naate wate dé wak, ‘Wuné némaan ban wuné ro. Wuné Got wadén ban Krais wuné.’ Naate wadéka dérét ménéké naanébu kure yaak.” 3Naate wadaka dé Pailat Jisasnyét waatak, “Méné Judana némaan ban, kapu yaga pulak?” Naate wadéka dé Jisas wak, “Ao. Méné kapmu méné waga wak,” 4Naate wadéka dé Pailat nyédé duna némaan du, de wale tén wupmalemu du béré taakwa bérat wawo dé wak, “Kéni du kapéredi mu las kaapuk yadén. Waga wuné kutdéngék.” 5Waga wadéka de némaanba waate de wak, “Déku kudi Judiaba rakwa akwi du taakwat wakwedéka de miték ramarék yate waariyaké de mawulé yo. Taale Galiliba kudi wakwetakne bulaa kénét yae dé naanat waga wakweyo.”

Jisas Yerotna méniba dé ték

6Pailat wani kudi véknwutakne dé derét waatak, “Kéni du kén Galilina du, kapu yaga pulak?” 7Naate wadéka de kusékérék. Kusékétdaka Pailat dé kutdéngék. Déknyényba Romna némaan ban wadéka dé Yerot némaan ban dé rak Galilina taaléba. Jisas Galilina du radéka Yerot Jisaské dé némaan ban rak. Wani tulé Yerot wawo Jerusalemba dé rak. Waga kutdéngte Pailat wadéka de Jisasnyét kure yék Yerotké.

8*Déknyényba Yerot Jisaské kudi véknwutakne dérét véké dé mawulé yak. Wupmalemu baapmu re Jisasnyét vémarék yadéka wani tulé dérét déké kure yaadaka dé Yerot véte dé dusék yak. Jisas déknyényba vémarék yadén apa jébaa nak déku méniba yaduké mawulé yate dé dusék yak. 9Yate dé Jisasnyét wupmalemu muké waatak. Waatadéka Jisas déku kudi las kaapuk kaatadén. 10Yadéka de nyédé duna némaan du, apa kudiké kutdéngkwa du wawo waba téte de némaanba Jisasnyét waatite Yerotnét kapéredi kudi wakwek Jisaské. 11Wakwedaka Jisas Yerotna kudi kaatamarék yadéka dé Yerot déku du wale de Jisasnyét waagite waséléknék. Déké “Gweba du” naate dé Yerot dérét waagite waséléknék. Yate dé wak, “Du taakwana némaan ban dé yéknwun baapmu wut male dé kusado.” Naate wate dé wadéka de yénaa yate yéknwun baapmu wut kérae Jisasnyét kusadatakne dérét waagite, dérét de gwaamale kure yék Pailatké. 12Déknyényba Pailat Yerotna maama dé rak. Pailat Yerotna yéba kevérékte wadéka Jisasnyét Yerotké kure yédan tulé, Yerot wani muké dusék yate dé Pailat wale nakurak mawulé yate bét miték rak.

Jisasnyét miba viyaapata taknadoké dé Pailat wak

13Pailat wadéka de nyédé duna némaan du, Isrelna némaan du wupmalemu du taakwa wawo yae de jawuk. 14Jawudaka dé derét wak, “Guné kéni dut wunéké kure yae guné wak, ‘Dé du taakwana yéknwun mawulé dé yaalébaanu. Dé wupmalemu kapéredi mu débu yak.’ Naate wagunéka wuné guna méniba téte wuné dérét wani muké waatak. Waatatakne wuné gunat kéga wo. Dé wakwegunén kapéredi mu las kaapuk yadén. 15Yerot wawo waga male dé wo. Waga wadék de dérét gwaamale kure yaak wunéké. Mé véknwu. Naané dérét viyaapérekmarék yaké naané yo, kapéredi mu las yamarék yadén bege. 16Wuné wawuru wuna du dérét bakna male viyaado dé miték yéké dé yo.”

17[Akwi kwaaré Pasova kadému kadakwa tulé dé Romna némaan du raamény gaba kwaakwa dut nak wadéka dé raamény ga kulaknyénytakne dé miték yék.]

18Pailat wani kudi wadéka de waba tén du taakwa de akwi némaanba kéga waak, “Wani dut viyaapérektakne méné Barabasnyét waménu dé raamény ga kulaknyénytakne yaale miték yéké dé yo.”

19Déknyényba wani du Barabas Romna duké kélik yate Jerusalemba rakwa du taakwat wakwedéka de Romna du wale waariyak. Nak apu Barabas dut nak dé viyaapéreknék. Waga yadéka de dérét raamény gaba taknadaka dé waba kwaak.

20Waba tén du taakwa waga waadaka dé Pailat Jisas miték yéduké dé mawulé yak. Yate dé derét tépa wak, Jisas miték yédéranké. 21Wadéka de kélik yak. Yate de némaanba waate de wak, “Dérét miba mé viyaapata takna. Dérét miba mé viyaapata takna.” 22Naate wadaka dé derét tépa wak, “Samuké? Samu kapéredi mu dé yak? Naané dérét viyaapérekmarék yaké naané yo, kapéredi mu las yamarék yadén bege. Wuné wawuru wuna du dérét viyaado dé miték yéké dé yo.” 23Naate wadéka de kélik yate némaanba waate de wak, dé wadu de Jisasnyét miba viyaapata taknadoké. Waga wate de Pailatna kudi kaapuk véknwudan. 24Yadaka dé Pailat kusékéttakne dé de wan pulak yak. 25Yate dé wadéka mawulé yadan du Barabas raamény ga kulaknyénytakne gwaade dé miték yék. Déknyényba Barabas Romna duké kélik yate, du taakwat wakwedéka de Romna du wale waariyak. Nak apu Barabas dut nak dé viyaapéreknék. Waga yadéka de dérét raamény gaba taknadaka dé waba kwaak. Pailat Barabas miték yéduké watakne dé wak, de Jisasnyét miba viyaapata taknadoké.

Jisasnyét de miba viyaapata taknak

26Romna waariyakwa du Jisasnyét kure yéte de vék Sairiniba yaan ban déku yé Saimon Jerusalemét wulaaké yadéka. Véte dérét kulékiye de wak, dé Jisasnyét viyaapata taknadaran mi yaate Jisasna kukba yéduké. Wadaka yaate dé de wale yék. 27Yédaka de wupmalemu du taakwa de Jisasna kukba yék. Yéte de taakwa las némaa mawulé lékte de déké némaanba géraak. 28Géraadaka Jisas walaakwe dé derét wak, “Guné Jerusalemba rakwa taakwa, guné wunéké géraamarék yaké guné yo. Guné guna sépéké, guna baadiké wawo géraaké guné yo. 29Kapéredi tulé yaadu du taakwa kéga waké de yo, ‘Kéni kapéredi tulé taakwa deku nyaanké de némaa mawulé léknu. Lékdakwaké sanévéknwute nyaan kéraaké yapatikwa taakwa, nyaan kéraamarék yan taakwa, baadiké munyaa kwayémarék yan taakwa, wani taakwa yéknwun mawulé yaké de yo, kéni kapéredi tulé deku nyaan ramarék yadaran bege.’ Naate waké de yo. 30*Wani kapéredi tulé du taakwa deké yaaran kapéredi muké wup yate kéga waké de yo, ‘Nébu dé mé akére naanat saaptépu.’ Naate waké de yo. 31Wuné kapéredi mu las kaapuk yawurén. De wunat kéni kapéredi mu bakna yadaran yaga pulak yaké de yo, Jerusalemba rate kapéredi mu yakwa du taakwat? Derét wupmalemu kapéredi mu yaké de yo.” Naate dé Jisas wani taakwat wak.

32Kapéredi mu yan du vétiknét wawo de waariyakwa du kure yék. Bérét Jisas wale viyaapérekgé nae de kure yék. 33Kure ye de Maakna Apa waadakwa taalé saabak. Saabe waba de Jisasnyét miba viyaapata taknak. Yatakne de wani kapéredi mu yan du vétiknét wawo mi vétikba viyaapata taknak. Naknét de Jisasna yéknwun tuwa saknwuba viyaapata taknak. Naknét de déku aki tuwa saknwuba viyaapata taknak.

34*Jisasnyét miba viyaapata taknadaka dé Jisas wak, “Wuna yaapa, méné wunat yadakwa kapéredi muké sanévéknwumarék yate méné derét yakatamarék yaké méné yo. De yadakwa muké kaapuk kutdéngdan.” Naate dé wak.

Jisasnyét miba viyaapata takne de rate déku baapmu wut muniké de makwal matu yatjawurék. Yatjawurédaka waare giyaa akére derét talaknan ban dé déku baapmu wut kéraak. 35*Yadaka de du taakwa téte de vék. Védaka de Isrelna némaan du Jisasnyét waagite wasélékte de wak, “Dé nak duwat dé kutkalé yak. Dé naanat kutkalé yaduké Got wadén ban Krais radéran déku kapmu déku sépat kutkalé yaké dé yo.” 36*Naate wadaka de waariyakwa du wawo dérét waagite wasélékte déké yae nyégi yakwa wain gu de kwayék. 37Kwayéte de wak, “Méné Judana némaan ban raménéran méné ména kapmu ména sépat kutkalé yaké méné yo.”

38Jisasnyét viyaapata taknadan mi awuréba kaviye taknadan kudi wan kéga: Kéni du kén Judana némaan ban.

39Jisas wale miba viyaapata taknadan du nak dé Jisasnyét waatite dé wak, “Méné méné wak, méné naanat kutkalé yaménuké Got wadén ban raménékwaké. Méné adél kudi wakweménéran bulaa ména kapmu ména sépat kutkalé yate anat wawo mé kutkalé ya.” 40Naate wadéka dé Jisas wale miba viyaapata taknadan nak du dérét waatite dé wak, “Jisas kiyaadéran pulak méné kiyaaké méné yo. Yate Gotké wup yamarék yate méné wani kapéredi kudi wakweyo, kapu yaga pulak? 41Kapéredi mu yaténké de anat viyaapérekdaran wan yéknwun. Kéni du kapéredi mu las kaapuk yadén.” 42Naate watakne dé wak, “Jisas, méné apa yate du taakwaké némaan ban raké gwaamale yaate méné wunéké sanévéknwuké méné yo.” 43Naate wadéka dé Jisas wak, “Bulaa méné wuné wale yéknwun taaléba raké méné yo. Adél wuné ménat wakweyo.” Naate dé Jisas dérét wak.

Jisas débu kiyaak

44-45*Nyaa nawurédéka dé akwi képmaaba gaan yak. Ye tédéka nyaa kaapuk védén. Kukba nyaa tégéruwe dawuliké yadéka dé Gotna kudi buldakwa némaa gaba lékitaknadan sémény baapmu wut nyédéba gétbiyae dé taakwi vétik yak. 46*Yadéka dé Jisas kéga némaanba waak, “Wuna yaapa, wuna wuraanyan ména taababa wuné takno.” Waga watakne dé kiyaak. 47Kiyaadéka dé waariyakwa duna némaan du véte Gotna yéba kevérékte dé wak, “Wani du wan yéknwun mu male yan du. Wan adél.” Naate dé wak.

48Wani mu véké yae jawe tén akwi du taakwa Jisas kiyaadéka véte némaa mawulé lékte de deku gayét gwaamale yék. 49Yédaka Jisasnyét kutdéngén du, taakwa las wawo waga de séknaa pulak téte de wani mu yadéka de vék. Déknyényba Jisas Galili kulaknyénytakne yédéka de wani taakwa dé wale de yaak.

Jisasna gaaba ségwi matuba vaadan waaguba de taknak

50-51Arimatiaba yaan du dé nak rak. Déku yé Josep. Déku gayé wan Judana gayé nak. Dé yéknwun mu male yakwa du rate, dé Got némaan ban rate du taakwaké véran tuléké dé raségék. Déknyényba dé kubu du rate nak kubu du wale jawe rate, Jisasnyét viyaapérekgé buldan kudiké kaapuk kusékétdén. 52Dé Romna némaan du Pailatké ye dé Jisasna gaaba ségwi kéraaké waatak. 53Waatadéka dé kusékétdéka ye dé Jisasna gaaba ségwi lépmwénye kure giyae dé waama baapmu wurét kusépme dé waaguba nak taknak. Déknyényba wani waagu déku jébaa yakwa du de matuba vaakére wulaak. Déknyényba wani waaguba kiyaan dut nak kaapuk taknadan. 54Garabu dé Josep Jisasna gaaba ségwi waaguba taknak. Judana yaap ra nyaa yaaké yadéka dé Josep waga yak.

55Galiliba Jisas wale yaan taakwa de Josepna kukba ye de vék dé Jisasna gaaba ségwiba yéknwun yaama yakwa mu kutmarék ye bakna taknadéka. Taknadén taalé wawo de vék. 56Vétakne gayét gwaamale ye de gaaba ségwiba kutké nae yéknwun yaama yakwa mu kawu saakérak.

Yaap ra nyaa de Moses wakwen apa kudi wadén pulak de yaap rak.

Gotna Kudi

© 1983, Wycliffe Bible Translators, Inc. All rights reserved. More Info | Version Index