Search form

Romba 9

Pol déku du taakwa Isrelké dé némaa mawulé léknék

1Wuné Krais Jisasna du rate wuné adél kudi wakweyo. Wuné yénaa kaapuk yawurékwa. Wakwewurékwa kudi adél yadékwaké wuné kutdéngék. Gotna Yaamabi wuna kudiké dé kusékéru. 2-3Wuna kém Isrelna du taakwa Kraisna jébaaba yaalamarék yadak wuné deké némaa mawulé lékte wuna mawuléba deké apuba apuba wuné gérao. Géraate wuna mawuléba wuné wo: Wuna kémna du taakwat kutkalé yaké wuné mawulat kapére yo. Wuné derét kutkalé yate, deku waagu tawuké apa yawuru, de Gotna gayét yédo, wuné yémarék yawuru mukatik, wan yéknwun. Wuné apa yate wuna kémna du taakwat kutkalé yawuru, Krais wunéké kuk tiyaadu, Got wunéké kélik yadu mukatik, wuné derét kutkalé yawurénké yéknwun mawulé yawuru. Deké mawulé lékte waga wuné wo. 4Déknyényba Isrelét Got “Wuna du” naadék bulaa wuna kémna du taakwa de Isrelna képmawaara ro. Déknyényba Got wadék de déku baadi de rak. Radaka Got deku nyédéba téte nyaa vékwa pulak radéka de vék. Got derét kutkalé yadéran kudi dé derét wakwek. De miték radoké dé derét apa kudi wakwek. De dérét miték waanabadoké dé derét yakwatnyék. De miték rasaakudaranké dé derét kudi wakwek. 5*Deku képmawaara wan Ebrayam, Aisak, Jekop. Got wadén ban Krais kéni képmaaba rate deku kémba dé rak. Waga rate dé kéga wawo dé ro. Dé akwi du taakwa gwalmuké wawo némaan ban Got dé ro. Radékwaké naané déku yéba apuba apuba kevérékgé naané yo. Wan adél.

Got wadék de déku du taakwa de ro

6Wani kudi wakwete wuné kéga kaapuk wakwewurékwa. “Déknyényba Got Isrelna képmawaara Ebrayamét dé wak, déké déku képmawaaraké wawo. Waga wadén kudi adél kaapuk yadén.” Waga kaapuk wakwewurékwa. Mé sanévéknwu. Isrelna képmawaara de akwi Gotna du taakwa kaapuk radakwa. Isrelna képmawaara las male de Gotna du taakwa ro. 7*Ebrayamna képmawaara de akwi Gotna du taakwa kaapuk radakwa. Ebrayamna képmawaara las male de Gotna du taakwa ro. Déknyényba Got dé Ebrayamét wak, “Wupmalemu képmawaaraké kudi ménat wakwete wuné Sera kéraalén nyaan Aisakna képmawaaraké wuné wakwek. Ménéké jébaa yan taakwa Yega kéraalén nyaan ména maknanyanké kaapuk wakwewurén.” Naate wadéka wuné kutdéngék. 8Ebrayamna akwi képmawaaraké wamarék yaké naané yo, “Wan Gotna du taakwa.” Naate wamarék yate kéga waké naané yo, “Got Ebrayamna képmawaara laské dé wani kudi wakwek. Wani kudi wakwedén képmawaara male de Gotna kudi véknwute déku du taakwa de ro.” Naate wate waga kutdéngké naané yo. 9*Déknyényba Got Ebrayamét kéni kudi dé wakwek, “Ména taakwa Sera nyaan kéraaké lé yo. Adél wuné wo ménat. Wuné wawurén tulé gwaamale yaawuru nyaan kéraaké lé yo.” Naate dé dérét wakwek.

10Kéni muké wawo mé sanévéknwu. Wupmalemu kwaaré yédéka nak taakwa, léku yé Rebeka, du nyaan vétik léku biyaaba bét kwaak. Bétku yaapa wan naana képmawaara Aisak. 11-12*Rebekana biyaaba wekna kwaabétka Got dé lérét wak, “Taale kéraanyénéran nyaan kukba kéraanyénéran nyaanna jébaa yaran du raké dé yo.” Naate wate déku mawuléba male sanévéknwute dé wani du nyaan vétikgé waga wakwek. Yabéréran jébaaké sanévéknwumarék yate dé waga wakwek. 13*Wani du nyaan vétikgé kéni kudi Gotna nyégaba dé kwao: Got dé wak, “Wuné Jekop déku képmawaaraké wawo wuné mawulé yak. Wuné Iso déku képmawaaraké wawo wuné kélik yak.”

14Waga wadénké naané kéga wamarék yaké naané yo, “Got mawulé vétik yate sépélak dé yo.” Waga wamarék yaké naané yo. 15*Wani muké déknyényba Got dé Mosesnyét wak, “Wuné wuna mawuléba sanévéknwute mawulé yawurékwa pulak yaké wuné yo. Wuné du taakwa laské mawulé lékte derét kutkalé yaké wuné yo.” 16*Naate wadéka naané kutdéngék. Got du taakwana mawulé, yadan apa muké wawo kaapuk sanévéknwute deké mawulé lékte derét kutkalé yadékwa. Got déku mawuléba sanévéknwute mawulé yadékwa pulak yate deké mawulé lékte derét dé kutkalé yo. 17*Waga kutdéngte kéni muké wawo mé sanévéknwu. Déknyényba Got dé kéni kudi Perot wadéka dé Gotna du nak Gotna nyégaba kavik: Wuné wawurék méné Isipna némaan ban ro. Akwi képmaaba rakwa du taakwa ménat véte, wuna apaké kutdéngte wuna jébaaké kutdéngdoké, wuné ménat wawurék méné némaan ban ro.

18Got waga wadéka naané kutdéngék. Got déku mawuléba sanévéknwute las du taakwaké mawulé lékte derét dé kutkalé yo. Got déku mawuléba sanévéknwute wadéka nak du taakwa de déku kudiké kélik yo.

Got las du taakwat rékaréka yate dé nak du taakwaké mawulé léknu

19Sal guna du las wunat kéga waké de yo? “Got waga wadéran samuké dé naanat waatiké dé yo, yanan kapéredi muké? Naané dé wadén pulak yate naané déku kudi véknwu.” 20Naate wadaran wuné derét kéga waké wuné yo: Waga wate guné bakna du rate guné Gorét guné waatiyu. Waga wamarék yaké guné yo. Kéni kudi mé véknwu. Képmaat yadén awu dérét yan dut wamarék yaké dé yo, “Samuké méné wunat waga yak?” Naate wamarék yaké dé yo. 21Awu yakwa du képmaa las kérae awu vétik yadéran déku mawuléba sanévéknwute yaké dé yo. Sal dé kubi kadaran amékat nak yate kadému sérakdaran awu nak yaké dé yo? Wan déku mawulé. Wan déku jébaa. 22Waga yadékwa pulak, Got déku mawuléba sanévéknwute yadéran guné Gorét waatimarék yaké guné yo. Dé du taakwat débu yak. Yatakne déku mawuléba sanévéknwute kusékétdéka las de yalakdaran yaabuba de yu. Yédo dé bari rékaréka yamarék yate kukba rékaréka yate yadan kapéredi mu yakataké dé yo. Gotna apa véte, yadan kapéredi muké rékaréka yadékwaké kutdéngdoké, waga yadéran, guné dérét waatimarék yaké guné yo. 23Got déku mawuléba sanévéknwute, nak du taakwaké mawulé lékte deké déknyényba débu wak, de déké yéknwun yaabuba yéte, dé wale miték rasaakute, nyaa vékwa pulak radoké. Wani du taakwa dé wale miték rasaakudaranké kutdéngdoké, Got yalakdaran yaabuba yékwa du taakwat kaapuk bari rékaréka yadékwa. Got waga yadékwaké, guné dérét waatimarék yaké guné yo. 24Naané Got wadén du taakwa las naané Isrelna képmawaara rate Judana kémba naané ro. Las naané nak gena du taakwa naané ro. Naanéké mawulé lékte naanat débu wak, naané déku du taakwa ranoké.

25*Wani muké déknyényba Gotna yéba kudi wakwen du nak déku yé Osea Got wakwen kudi kéga dé Gotna nyégaba kavik:

Wuna kémba ramarék yan du taakwat wawuru de wuna du taakwa raké de yo.

Déknyényba mawulé yamarék yawurén du taakwat waké wuné yo, “Wuné gunéké mawulat kapére wuné yo.”

Naate wawuru de mawulat kapére yawurékwa du taakwa raké de yo.

26*Déknyényba du taakwa lasnyét wuné wak, “Guné wuna du taakwa kaapuk.”

Naate wawurén taaléba wuné derét kéga waké wuné yo, “Wuné Got apuba apuba wuné rasaaku. Guné wuna baadi raké guné yo.”

27-28*Déknyényba Gotna yéba kudi wakwen nak du Aisaia, Isrelna du taakwaké Gotna nyégaba dé kéga kavik: Kukba Némaan Ban Got kéni képmaaba apakélé kot véknwukwa némaan ban rate, du taakwana kudi véknwute, yadan kapéredi mu derét yakataké dé yo. Wani tulé dé Isrelna wupmalemu du taakwa yadan kapéredi mu derét yakataké dé yo. Isrelna du taakwa wupmalemu ye, kus maaléba rakwa yawusa pulak yadaran, dé Isrelna walkamu du taakwat male kérae derét kutkalé yaké dé yo. 29*Waga kavitakne nak kudi wawo Aisaia kéga dé kavik:

Apat kapére yakwa Némaan Ban Got naana du taakwa las wekna radoké wamarék yadu mukatik, naané akwi Sodomba ran du taakwa, Gomoraba ran du taakwa yadan pulak, naané kiyaasadakatik naané yak.

Gotna méniba yéknwun mu yakwa du taakwa raké nae Isrel de apa yak

30Waga wakwete kéni muké wuné sanévéknwu. Nak geba rakwa du taakwa las Gotna méniba yéknwun mu yakwa du taakwa raké sanévéknwumarék yate, de Gotké miték sanévéknwute déku kudiké “Adél” de naak. Naadaka Got deké dé wak, “De waga yatakne wuna méniba yéknwun mu yakwa du taakwa de ro.” 31Naate watakne dé wani kudi Isrelna las du taakwaké kaapuk wadén. Isrelna las du taakwa deku mawuléba de wak, “Naané Moses wakwen apa kudi véknwute, wadén pulak yanaran, naané Gotna méniba yéknwun mu yakwa du taakwa raké naané yo.” Naate wate de Moses wakwen apa kudi véknwute, wadén pulak yaké mawulé yate, de waga yaké de yapatik. 32Guné mé sanévéknwu. Yaga pulak yate de Moses wakwen apa kudi véknwute, wadén pulak yaké de yapatik? De kéga kaapuk wadan, “Naané Gotké miték sanévéknwunaran dé naanat kutkalé yadu, naané Moses wakwen apa kudi miték véknwuké apa yaké naané yo.” Naate wamarék yate de kéga wak, “Naané apa yate yéknwun mu yanaran naané Moses wakwen apa kudi miték véknwuké apa yaké naané yo.” Naate wate deku apaké sanévéknwute de Gotké kaapuk miték sanévéknwudan. Waga yate de Krais Jisaské de kuk kwayék. Krais Jisas wan du taakwa maan viyaadakwa matu pulak. Déknyényba Got kudi las dé wani matuké wakwek. 33*Wakwedéka déku kudi déku nyégaba kéga dé kwao:

Mé véknwu. Saionba ga kaaké wuné yo.

Taale matu nak taknaké wuné yo.

Du taakwa wani matuba maan viyaaké de yo.

Du taakwa wani némaa matuba akéréké de yo.

Wani matuké miték sanévéknwukwa du taakwa miték male raké de yo.

Gotna Kudi

© 1983, Wycliffe Bible Translators, Inc. All rights reserved. More Info | Version Index