Search form

Hechos 27

Matɨꞌɨj jaataꞌítyacaꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo aꞌájna a Roma

1Matɨꞌɨj jaaxáꞌpuɨꞌɨntarej maj taataꞌítyej aꞌájna a Italia, aꞌɨ́jna ɨ Pablo, majta séecan ɨ maj namiꞌhuacaꞌaj, néijmiꞌi mu séej jimi huatátuiihuacaꞌ ɨ xantáaruꞌ tɨ aꞌyan ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Julio, aꞌɨ́ɨ pu tyihuáꞌijtyaꞌcaꞌaj ɨ xantáaruꞌustyamuaꞌmuaꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ tyihuáꞌijtyeꞌ. 2Aꞌáa tu atyáacɨj báarcuj jitze chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Adramitio, ajta ɨ báarcuj puꞌríj jóꞌyiꞌmuɨjcaꞌaj után jitze pujmuaꞌ tɨꞌij aꞌáa joꞌréꞌnyej joꞌmaj báarcuj joꞌtyúꞌuuvej aꞌáa tɨ huatacaꞌaj a Asia. Sɨ́ɨj pu ajta tajamuán huamaꞌcaꞌaj tɨ aꞌyan ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Aristarco, aꞌáa pu jáꞌmaꞌcan aꞌɨ́jna a Tesalónica, chájtaꞌ aꞌáa tɨ jaꞌajtyámaꞌcan a Macedonia. 3Yaa ariáꞌpuaꞌaj tu aꞌáa jaꞌráꞌaj joꞌtɨj báarcuj joꞌtyéechaꞌcaj tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Sidón, joꞌtɨj aꞌɨ́jna ɨ Julio tyámuaꞌ tyiyoꞌtyéeje aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo, jiꞌnye jaatáꞌ tɨ huóꞌmuaarej ɨ juꞌ amíincustyamuaꞌ mej mij aꞌɨ́ɨmaj tyámuaꞌ tyeetyéjeevej aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo. 4Tyaꞌtɨꞌɨj tátyij iiráacɨj aꞌájna a Sidón, tyatɨꞌɨj tyij aꞌáa joꞌréꞌnyej joꞌtɨj jaꞌajhuáchij tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Chipre, jiꞌnye yaa pujmuaꞌ pu ajaꞌváꞌaacacaꞌaj. 5Aj tutyij antacɨ́j aꞌájna véjriꞌ jájtyij tɨ jaꞌvaꞌástɨmee, aꞌáa tɨ huatacaꞌaj a Cilicia, ajta Panfilia, tyatɨꞌɨj tyij aꞌáa jaꞌráꞌaj aꞌájna chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Mira, chájtaꞌnaj aꞌáa tɨ jaꞌajtyámaꞌcan a Licia.

6Ajta aꞌɨ́jna ɨ xantáaruꞌuj tɨ tyíꞌijtyaꞌcaꞌaj, séej pu aꞌáa huátyoj ɨ báarcuj Alejandría tɨ jáꞌmaꞌcan tɨ ajta Italia jóꞌyiꞌij, aj puꞌij aꞌɨ́ɨn taataꞌíj tyaj atyácɨɨnyej aꞌɨ́jcɨ jitze tyej tyij huajuꞌcaj. 7Táꞌtyee tyaj xájtariꞌ huajuꞌ aꞌɨ́jcɨ jitze ɨ báarcuj, ajta taatatyésiꞌhuarij tyaj aꞌáa jaꞌráꞌastij joꞌtɨj jaꞌráahuachij a tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Gnido. Óocheꞌ pu ajaꞌváꞌaacacaꞌaj aꞌájna pujmuaꞌ a tyaj joojúꞌ, aꞌáa tu véjriꞌ ajcaanyej aꞌájna a Salmona, tyajta aꞌáa pujmuaꞌ jeꞌréꞌnyej joꞌtɨj jaꞌajhuáchij tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Creta, 8tyatɨꞌɨj tyij mujójuꞌ tyésiꞌhuacan jɨmeꞌ aꞌájna joꞌtɨj jaꞌvaꞌástɨmee ɨ jájtyij, tyatɨꞌɨj tyij aꞌáa jaꞌráꞌaj báarcuj tɨ joꞌtyéechaꞌcaj tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn joꞌtɨj joꞌcuáꞌnaj tɨ ɨꞌríj tɨ óochaxɨj, aꞌájna véjriꞌ chájtaꞌnaj tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Lasea.

9Tuꞌríj áꞌtyeeviꞌcaꞌaj tyaj huajúꞌcaꞌaj, ajta arí tyúꞌtzɨɨnyiꞌriaꞌcaꞌaj aꞌájna joꞌtyaj joojúꞌcaꞌaj, jiꞌnye puꞌríj véjriꞌ putyíꞌrɨjcaa ɨ tɨ jitzán huaséeviꞌij táꞌyiꞌij. Aꞌɨ́j pu jɨn ɨ Pablo aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

10—Muaꞌaj tyétyacaa, aꞌyaa pu tyináꞌmiteerasteꞌ nyéetzij tɨ jéehua tzɨ́ɨnyiꞌreꞌ, tɨpuaꞌaj taajúꞌcaj, tyiyoꞌrɨésij ɨ báarcuj, tyajta ɨ íjcaj, ajta tyáꞌcaꞌnyej tyej tyajta ityáj atyájcuiꞌnyij.

11Ajta ɨ xantáaruꞌuj tɨ tyíꞌijtyaꞌcaꞌaj, jéetzeꞌ pu jaꞌantzaahuaj aꞌɨ́jcɨ ɨ aꞌtɨ́j ɨ báarcuj tɨ tyimuárɨeꞌrij, ajta aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ antyúumuaꞌreej ɨ báarcuj jɨmeꞌ, ajta aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo capu jaꞌantzaahuaj. 12Ajta joꞌtyaj jaꞌráꞌaj capu naa huaꞌéenyaꞌaj tyej tyij aꞌáa jáꞌtyeeviꞌcajcheꞌ tɨꞌɨj puaꞌaj huaséeviꞌij táꞌyiꞌij, néijmiꞌi mu tɨn aꞌyan tyíꞌmuaꞌajcaa maj iiráꞌcɨɨnyej aꞌájna mej mij aꞌáa jaꞌráꞌastij a Fenice, báarcuj tɨ joꞌtyéechaꞌcaj, Creta tɨ tyajaꞌrájtyapuaj, aꞌáa pu séjriaꞌcaꞌaj tɨꞌɨj naꞌaj ujtyapuáj pujmuaꞌ, ajta áatyej pujmuaꞌ, tyej tyij aꞌáa jáꞌtyeeviꞌin tɨꞌɨj naꞌaj tyuꞌséeviꞌij táꞌyiꞌij.

Tɨꞌɨj apúutzarij huoꞌtáaꞌsacaꞌ ɨ jájritzeꞌ

13Aꞌyaa mu tyíꞌmuaꞌajcaj tɨjɨn ɨꞌríj tyaj huajuꞌun, jiꞌnye cɨ́ɨ puꞌuj tyaꞌnaꞌáacarejyiꞌcaa áatyej pujmuaꞌ, aj mu mij joꞌcɨ́j aꞌáa mu véjriꞌ jaꞌajtyéenyej joꞌtɨj jaꞌvaꞌástɨmee ɨ jájtyij aꞌájna a Creta. 14Ajta capu aꞌchu aꞌtyéeviꞌcaj tɨꞌɨj caꞌnyíin yejtyapuáj pujmuaꞌ jeꞌráꞌaacariacaꞌ aj puꞌij jaatajɨ́ꞌtzej ɨ báarcuj, 15tɨꞌquij jaatátajchacaꞌ. Tyajta quee pu jáaruuj tyaj huajuꞌcaj ɨ áacaj tzajtaꞌ, aj tu tyij huatátaꞌa tɨ táꞌantɨnyij ɨ áacaj. 16Aj tu tyij huáritaꞌ ajcaanyej joꞌtɨj cɨléenyeꞌ ɨ chuéj jáꞌajnyeej tɨ aꞌyan tyaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Cauda, joꞌtɨj quee jéehua jóꞌaacacaꞌaj, ajta ɨ báarcuj tɨ cɨ́leen tyej tyajta jaajásimaꞌaj, tyésiꞌhuacan tu jɨn jaꞌantyítoj ɨ báarcuj jitze tɨ veꞌéj. 17Matɨꞌɨj jaꞌantyítoj, aj mu mij jaꞌváꞌjɨꞌquej cójnari jɨmeꞌ ɨ báarcuj jitze tɨ veꞌéj. Majta meríj tyíꞌtzɨɨnyaꞌcaꞌaj ɨ tɨ arí tɨn tyaꞌajcachaaj ɨ séj japua, aꞌájna a tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn La Sirte, aj mu mij tyiꞌtɨ́j ootyáxɨɨxɨj tɨꞌij huatajíyoꞌrej majta jaatáꞌ tɨ ɨ áacaj huaꞌantɨnyij. 18Yaa ariáꞌpuaꞌaj, óocheꞌ pu jéehua huáꞌaacacaꞌaj, matɨꞌɨj mij huatyóohuij maj tyeꞌtyáhuaꞌxɨj a jáataꞌ ɨ íjcaj tɨ tyúꞌtɨsimeꞌej ɨ báarcuj. 19Tɨꞌɨj huéeicaj xɨcáj tyoomáꞌcaj, aj mu mij tyeꞌtyáahuaꞌxɨj ɨ jumuácaꞌ jɨmeꞌ néijmiꞌi aꞌchu tɨ tyúꞌtɨsimeꞌej ɨ báarcuj. 20Jéehua tu áꞌtyeej tyej quee cheꞌ jaséj ɨ xɨcáj, tyajta ɨ xúꞌraꞌvetyee, ajta óocheꞌ pu huáꞌaacacaꞌaj, majta viiyacaꞌaj, tuꞌríj aꞌyan tyíꞌmuaꞌajcaa tyej quee cheꞌ jeꞌej rɨnyij.

21Tyajta tyeríj áꞌtyeeviꞌcaꞌaj tyej quee cheꞌ tyiꞌtɨ́j cuaꞌajcaa, aj puꞌij ɨ Pablo huatyéechaxɨj huaꞌ tzajtaꞌ tɨꞌɨj ij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Muaꞌaj tyétyacaa, sianaꞌaj tzɨj náꞌantzaahuatyeꞌnyijcheꞌ siaj quee ujaꞌrácɨꞌcaꞌnyijcheꞌ aꞌájna a Creta, catu aꞌyan tyojoꞌrɨenyíicheꞌ ɨ íjcaj. 22Ajta ijíij jéehua nu jáꞌmuahuavii siaj caꞌnyíjraꞌaj huatóoaꞌan mu jutzájtaꞌ, jiꞌnye capu aꞌtɨ́j muɨꞌnyij, tyij tyajta ɨ báarcuj joꞌrɨésij. 23Tɨ́caꞌ pu sɨ́ɨj nye jimi huataséjre ɨ tɨ jahuɨɨreꞌ ɨ Dios ɨ nyej nyajta nyáaj jahuɨɨreꞌ nyajta jitzán ajtyámaꞌcan. 24Aꞌyaa pu tyinaatéꞌexaaj tɨjɨn: “Pablo, capáj tyíꞌtzɨɨnyeꞌej, jiꞌnye aꞌyaa pu tyúuxɨeꞌveꞌ tɨ ɨ tajtúhuan jaaxáꞌpuɨꞌɨntareꞌen ɨ maj jɨn tyíꞌmuaxajtziꞌ, ajta ɨ Dios pu juxɨéꞌviꞌraꞌ jɨn huoꞌtyáhuɨɨreꞌsij mej mij néijmiꞌi júurij muáꞌraꞌnyij ɨ maj ajamuán huajuꞌ ɨ báarcuj jitze.” 25Aꞌɨ́j pu jɨn tyétyacaa siataꞌaj caꞌnyíjraꞌaj huatóoaꞌan mu jutzájtaꞌ, jiꞌnye nyáaj nu ɨ Dios jitze tyíꞌcaꞌnyej nyajta tyáꞌtzaahuatyeꞌ tɨ aꞌyan tyeꞌmej jeꞌej tɨ aꞌɨ́ɨn tyinaatéꞌexaaj. 26Tyajta tyóocheꞌ tu aꞌáa jaꞌráꞌastij joꞌtɨj jaꞌajhuáchij.

27Séej tɨ́caꞌrij jitze, tɨꞌɨj tyoomáꞌcaj aꞌchu huaꞌpuaj iteerij, óocheꞌ pu jáatajchisimaꞌaj ɨ áacaj ɨ báarcuj, aꞌɨ́jcɨ japua ɨ jájtyij tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Adriático, tɨꞌɨj atyojoꞌréꞌnyej aꞌtzáaj jéꞌtaꞌ tɨ́caꞌ, aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jajmuárɨeꞌrij ɨ báarcuj, aꞌɨ́ɨ mu jáamuaꞌreeriꞌ tyaj tyeríj tɨn aráꞌastisimaꞌaj joꞌtɨj jaꞌajhuáchij. 28Matɨꞌɨj mij jaatyéꞌitej ɨ cójnari jɨmeꞌ aꞌchu tɨ ootɨ́ꞌ ɨ jáataꞌ, seityéj japuan tamuáamuataꞌ japuan arásevij meetroj pu atyátɨꞌcaꞌaj, matɨꞌɨj ajcaꞌhuáye ujúꞌcaj majtáhuaꞌaj mu jaatyéꞌitej, puꞌríj seityéj japuan aráahuaꞌpuaj meetroj atyátɨꞌcaꞌaj. 29Matɨꞌɨj mij muáacuacaa atyáahuaꞌxɨj ɨ tyapúustiꞌ tɨ joꞌtóovijmee cɨ́tzataꞌ ɨ báarcuj tɨꞌij aróocaꞌnyej, jiꞌnye metyíꞌtzɨɨnyaꞌcaꞌaj tɨpuaꞌaj tyaꞌajtóꞌoj ɨ tyetyéj jitze, majta huatyóohuij maj huatyényuunyij ɨ Dios jimi tɨꞌij jiyeꞌtzín huatapuaꞌrej. 30Séecan mu ɨ maj tyíꞌhuɨɨriaꞌcaꞌaj aꞌyan tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj maj iirácɨɨnyejcheꞌ ɨ báarcuj jitze, aꞌɨ́ɨ mu aꞌyan tyityatóosejratacaꞌ maj jaꞌtyáhuaꞌxɨj ɨ tyapúustiꞌ tɨ joꞌtóovijmee, maj majta quee aꞌyan huarɨ́j, maꞌcájtoo muꞌuj ɨ báarcuj ɨ tɨ cɨ́leen mej mij aꞌɨ́jcɨ jitze huatyóohuɨɨreꞌen. 31Aj puꞌij Pablo aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ xantáaruꞌuj tɨ tyíꞌijtyaꞌcaꞌaj, ajta aꞌɨ́ɨjma maj jamuán huajúꞌcaꞌaj tɨjɨn:

—Tɨpuaꞌaj mequee aꞌɨ́ɨmaj yahuatyáꞌɨtzeereꞌen ɨ báarcuj jitze, capu jeꞌej tyuꞌtáɨꞌriitarij tɨ jamuáahuɨɨreꞌen.

32Aj mu mij ɨ xantáaruꞌ jaꞌantyivéjchacaꞌ ɨ cójnari ɨ tɨ jɨn arátapiꞌhuacaꞌaj ɨ báarcuj tɨ cɨ́leen, tɨꞌɨj ij atyéjvej a jáataꞌ.

33Tɨꞌɨj arí tɨn tapuáꞌrij, Pablo pu caꞌnyíjraꞌaj huoꞌtaꞌ ɨ huaꞌ tzajtaꞌ mej mij tyiꞌtɨ́j huácuaꞌnyij, aꞌyan tɨjɨn:

—Puꞌríj huaꞌpuaj iteerij tyooméj siaj tyíꞌchoꞌveꞌ jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j rɨnyij, siajta quee meꞌ tyajáꞌcuaꞌ. 34Nyajaꞌmuahuavii siaj cɨ́ɨ tyiꞌtɨ́j tyúꞌcuaꞌnyij. Aꞌyaa pu tyúuxɨeꞌveꞌ, tɨpuaꞌaj aꞌyan setyáꞌxɨeꞌveꞌej tɨ jamuáahuɨɨreꞌen, jiꞌnye capu tyiꞌtɨ́j jeꞌej jáꞌmuaꞌuurej.

35Tɨꞌɨj aꞌyan tyuꞌtaxáataj, aj puꞌij ɨ páan tyiꞌɨ́j, tɨꞌɨj ij tyaatatyójtziꞌrej ɨ Dios néijmiꞌi meeséeracaj ɨ tyeɨ́tyee. Tɨꞌɨj jéꞌtaꞌ joꞌtatáaraj ɨ páan aj puꞌij huatyóochej tɨ jáacuaꞌnyij. 36Aj mu mij néijmiꞌi ahuóocaꞌan, matɨꞌɨj mij majta aꞌɨ́ɨmaj tyúꞌcuaa. 37Aꞌyaa tu aráꞌaxcaa huaꞌpuaj anxɨtyej japuan huéeicatyej japuan tamuáamuataꞌ japuan arájseej ɨ tyaj arátyaꞌcaꞌaj ɨ báarcuj jitze. 38Matɨꞌɨj tyuꞌcuáꞌaj aꞌchu tɨ huaꞌránajchacaꞌ, aj mu mij jaꞌtyájrɨee a jáataꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ tyeríicuj tɨꞌij quee cheꞌ aꞌchu tyíjetyej ɨ báarcuj.

Tɨꞌɨj ɨ báarcuj ajoꞌcájrupij a jáataꞌ

39Tɨꞌɨj huatapuáꞌriacaꞌ, camu cheꞌ huamuájtyajcaꞌaj joꞌtɨj putyajáꞌrɨjcaa, matɨꞌɨj mij jaaséej joꞌtɨj jaꞌajtyásaataꞌ, aꞌyaa mu tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj maj aꞌáa yoojáj ɨ báarcuj joꞌtɨj jóꞌsaataꞌ. 40Matɨꞌɨj mij tyaꞌráveechixɨj ɨ cójnari ɨ maj jɨn jeꞌejtápaꞌxɨꞌcaꞌaj ɨ báarcuj, metyeꞌtyáahuaꞌxɨj a jáataꞌ, majta jeꞌen jaꞌajcaꞌan ɨ cɨ́ɨxurij ɨ taꞌancáavii ɨ báarcuj jitze joꞌtɨj jóonyee tɨꞌij ɨ áacaj jaꞌajnáan aꞌɨ́jna jɨmeꞌ ɨ cɨ́ɨxurij, aj puꞌij ɨ báarcuj ajtyáxɨɨriacaꞌ joꞌtɨj jaꞌajtyásaataꞌ. 41Ajta séj jitze pu tyaꞌajcaachacaꞌ, capu cheꞌ ɨꞌriitacaꞌaj maj jaatóoriaxɨꞌɨn joꞌtɨj jóonyee. Ajta ɨ cɨ́tzataꞌ ɨ báarcuj, puꞌríj tyánaꞌchisimaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ caꞌnyíin jɨmeꞌ ajtyáxɨjrihuaꞌaj ɨ jájtyij.

42Majta aꞌɨ́ɨmaj xantáaruꞌuj, mahuáꞌcuiꞌcujcaꞌaj néijmiꞌcaa ɨ maj eetyánamiꞌhuacaꞌaj, mej mij quee huatóoꞌuunaj muajóosimaꞌaj manaꞌaj. 43Ajta ɨ xantáaruꞌuj tɨ tyíꞌijtyaꞌcaꞌaj, aꞌɨ́ɨ pu aꞌyan tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj tɨ japuan huatányuunyij aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo, aꞌɨ́j pu jɨn quee huoꞌtaꞌ maj huóꞌcuiꞌnyij, sulu aꞌyaa pu tyuꞌtaꞌíjtacaꞌ maj anaquéej antajój ɨ maj jaayíꞌtɨhuaꞌaj, mej mij aꞌáa jaꞌráꞌastij joꞌtɨj jóꞌsaataꞌ, 44majta ɨ séecan cɨyéj japua mu huatajóxɨj, majta séecan cɨyéj japua tɨ páꞌtzaa ɨ báarcuj jitze taꞌajtanáꞌxɨj. Aꞌyaa tu néijmiꞌi tyityajaꞌráꞌaj ujitzé pujmuaꞌ capu aꞌtɨ́j atyáamuɨꞌ.