Search form

Hebreos 11

Ɨ maj jɨn tyáꞌtzaahuatyeꞌ

1Aꞌɨ́jna ɨ tyaj jɨn tyáꞌtzaahuatyeꞌ aꞌyaa pu huatóomuaꞌaj tyej tyámuaꞌ naa tyáꞌmuaꞌreerej ɨ tyaj jajchóꞌveꞌej, tyajta aꞌyan tyáꞌmuaꞌreerej tɨ aꞌyan tyiꞌjaꞌyájna ɨ tyaj quee jaaséj. 2Aꞌɨ́ɨmaj ɨ tahuásimuaꞌcɨꞌɨj, aꞌyaa mu néijmiꞌi jɨn tyuꞌtyáamueꞌtɨj, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ mu tyáꞌtzaahuatyaꞌcaꞌaj.

3Aꞌɨ́jna ɨ tyaj jɨn tyáꞌtzaahuatyeꞌ, aꞌɨ́j tu jɨn jamuaꞌreej tɨ Dios néijmiꞌi tyúꞌtaahuacaꞌ ijíij tɨ tyíꞌsejreꞌ, aꞌɨ́jna jɨmeꞌ tɨ aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ, aꞌyaa puꞌij ijíij tyaj tyíꞌsej, aꞌyaa pu tyuꞌséjrej jeꞌej tɨquee tyíꞌsejriaꞌcaꞌaj.

4Aꞌɨ́jna ɨ tɨ jɨn tyáꞌantzaahuaj ɨ Abel, aꞌɨ́j pu jɨn tyámuaꞌ eenyeꞌ jéetzeꞌ tyuꞌtámuꞌvejritacaꞌ ɨ Dios jimi quee aꞌɨ́jna ɨ Caín, aꞌɨ́j pu jɨn Dios aꞌyan tyaataxájtacaꞌ tɨ ɨ Abel tyámuaꞌ éenyeꞌej ajta jeꞌen jaꞌancuriáaꞌ ɨ tɨ jɨn tyuꞌtámuꞌvejritacaꞌ. Aꞌyaa puꞌij, tyij ajta ɨ Abel arí huamuɨ́ꞌ, óocheꞌ pu tyíꞌtaꞌixaatyeꞌ aꞌɨ́jna jɨmeꞌ ɨ tɨ jɨn tyáꞌantzaahuaj.

5Aꞌɨ́jna ɨ tɨ jɨn tyáꞌantzaahuaj ɨ Enoc, Dios pu aꞌɨ́jna jɨn yoꞌvíꞌtɨj júurican tɨꞌij quee huámuɨꞌnyij, aꞌɨ́j mu jɨn quee cheꞌ jáatyoj, jiꞌnye Dios pu yoꞌvíꞌtɨj. Ajta aꞌyan tyáꞌxaj ɨ yuꞌxarij jitze tɨjɨn tɨꞌɨj quee xu yoꞌviꞌtɨ́ɨcariaꞌcaj, Enoc pu tyámuaꞌ tyiꞌtyúuchaꞌɨɨcaꞌaj ɨ Dios jimi. 6Ajta capu jeꞌej tyíɨꞌrij tɨ aꞌtɨ́j tyámuaꞌ tyíꞌsejriaꞌaj ɨ Dios jimi, tɨpuaꞌaj quee tyáꞌtzaahuatyeꞌej, jiꞌnye tɨpuaꞌaj jaxɨeꞌvaꞌaj tɨ ajtyáxɨɨrej ɨ Dios jimi, aꞌyaa pu tyúuxɨeꞌveꞌ tɨ aꞌɨ́ɨn tyáꞌantzaahuatyeꞌen tɨ ɨ Dios séejreꞌ, tɨ ajta aꞌɨ́ɨn tyámuaꞌ tyihuaꞌtáꞌcaa aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jahuoo.

7Aꞌɨ́ɨ pu ajta tyáꞌantzaahuaj aꞌɨ́jna ɨ Noé, tɨꞌɨj ɨ Dios aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨ aꞌyan tyeꞌmej jeꞌej tɨquee xu tyiꞌtɨ́j tyíꞌsejracaꞌaj, aꞌɨ́j pu jɨn jaꞌráꞌastej tɨꞌɨj ij jaatyátaahuacaꞌ ɨ canúuhuaj tɨ veꞌéj, taꞌaj ij huoꞌtyáhuɨɨreꞌen ɨ jutyéɨtyeristyamuaꞌ. Aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tɨ jɨn tyáꞌantzaahuaj, Noé pu huoꞌtéꞌexaa néijmiꞌcaa ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj aꞌyan séejreꞌ ɨ cháanacaj japua maj quee xáꞌpuɨꞌ rɨcɨj ɨ Dios jimi, ajta aꞌyan tyaacɨ́ꞌɨj tɨꞌij jɨꞌréenyaꞌaj huatyáꞌɨtzeereꞌen ɨ Dios jimi, aꞌɨ́jna jɨmeꞌ ɨ tɨ tyáꞌantzaahuaj.

8Aꞌyaa pu chaꞌtaj tyáꞌantzaahuaj aꞌɨ́jna ɨ Abraham, tɨꞌɨj ɨ Dios jaatajé, aꞌyaa pu tyaꞌráꞌastijre tɨꞌɨj ij jóꞌraa aꞌájna ɨ chuéj japua joꞌtɨj yáꞌcɨꞌpuaj. Aꞌɨ́ɨ pu quee jamuaꞌreeriacaꞌaj joꞌtɨj jóꞌyiꞌcaaj tɨꞌɨj iirájraa joꞌtɨj jáꞌchajcaꞌaj, 9aꞌɨ́jna jɨmeꞌ ɨ tɨ tyáꞌtzaahuatyaꞌcaꞌaj aꞌáa pu jóꞌcatyii joꞌtɨj quee jáꞌmaꞌcan, aꞌɨ́jna séej chuéj japua joꞌtɨj ɨ Dios aꞌyan tyajaꞌtóoraj tɨ jacɨꞌtyij. Aꞌáa pu jóꞌcatyii navíj chiꞌraꞌan tzajtaꞌ, aꞌyájna tɨꞌɨj ajta ɨ Isaac, ajta aꞌɨ́jna ɨ Jacob, ɨ maj majta aꞌyan tyaꞌancuriáaꞌ jeꞌej tɨ ɨ Dios tyaꞌtóoraj huaꞌ jɨmeꞌ. 10Jiꞌnye Abraham pu aꞌyan tyeꞌejchóꞌvaꞌcaꞌaj tɨ aꞌáa joꞌtyájrutyej ɨ chájtaꞌnaj jitze tɨquee aꞌtɨ́j aꞌnáj jaatyúꞌuunaj aꞌɨ́jna jɨmeꞌ tɨ ɨ Dios jáasɨɨmuaj tɨꞌɨj ij jaꞌajtaahuacaꞌ.

11Aꞌyaa pu ajta tyáꞌantzaahuaj aꞌɨ́jna ɨ Sara, aꞌɨ́j pu jɨn ɨ Dios aꞌyan tyaatáꞌ tɨ páꞌrɨꞌɨj jitzán huataséjreꞌen, ajta arí huápuɨꞌɨj ucarístacaꞌaj, ajta ɨ Abraham puꞌríj ajta vastacɨrɨeꞌcaꞌaj, aꞌyaa pu tyaacɨ́ꞌɨj tɨ tyiyóoj jáꞌraꞌnyij, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ pu tyáꞌantzaahuaj tɨ ɨ Dios aꞌyan tyaꞌróoꞌastej jeꞌej tɨ huaꞌ jimi tyaꞌtóoraj. 12Aꞌɨ́j pu jɨn ɨ Abraham, tyij ajta arí tɨn muɨꞌnyíicheꞌ, aꞌyaa mu mueꞌtɨ́j jitzán tyityeꞌramaꞌcáantaj muáꞌraa ɨ yójmuaꞌmuaꞌ matɨꞌɨj ɨ xúꞌraꞌvetyee, nusu tɨꞌɨj ɨ séj tɨ aꞌáa jaꞌajtyájcaj joꞌtɨj ɨ jájtyij jaꞌvaꞌástɨmee ɨ tɨquee ɨꞌríj tɨ aꞌtɨ́j jaatyéꞌiten.

13Néijmiꞌi mu ɨ tyeɨ́tyee huácuij mequee xu tyaꞌancuriaꞌaj jeꞌej tɨ ɨ Dios tyihuaꞌtáratziiriꞌ, ajta aꞌɨ́ɨmaj mu tyáꞌantzaahuaj, aꞌɨ́j mu jɨn tyuꞌséj aꞌ ɨmuáj moꞌtyuꞌúuj majta huatatyójtacaꞌ aꞌyan metyaꞌmuaꞌréeriaj maj quee huaꞌ jitze ajtyámaꞌcantacaꞌaj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj íiyan huacháatɨmee ɨ cháanacaj japua. 14Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj aꞌyan tyíꞌxaj, aꞌyaa mu huatóomuaꞌaj tɨjɨn móocheꞌ mu jáahuosij ɨ chuéj joꞌmaj joꞌráꞌsej. 15Tɨpuaꞌaj aꞌɨ́ɨmaj aꞌyan metyáꞌmuaꞌajcaj ɨ chuéj joꞌmaj jaꞌráacɨj, aꞌyaa pu tyiɨꞌríitacaj maj huariáꞌcɨɨnyejcheꞌen joꞌmaj jaꞌráacɨj, 16majta aꞌɨ́ɨmaj aꞌyaa mu tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj maj aꞌáa joꞌráꞌsej joꞌtɨj jéetzeꞌ tyámuaꞌ tyejéꞌeen, aꞌyaa tɨꞌij huatóomuaꞌaj, aꞌɨ́jna ɨ tajapuá tɨ jáꞌsejreꞌ. Aꞌɨ́j pu jɨn quee ɨ Dios jatyeviꞌrasteꞌ maj aꞌyan jaatámuaꞌtyij tɨjɨn huaꞌ Dios, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ pu arí tyámuaꞌ jáaruuj séej ɨ chájtaꞌnaj joꞌmaj joꞌtyaꞌaj muáꞌjuꞌun jusén jɨmeꞌ.

17Aꞌyaa pu ɨ Abraham tyáꞌantzaahuaj, tɨꞌɨj ɨ Dios aꞌyan tyaatatyésej, aꞌɨ́ɨ pu yoꞌvíꞌtɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ juyój Isaac tɨꞌij jaatámuꞌvejritaj. Aꞌyaa pu tyóocaꞌnyajcaꞌaj tɨ ɨ juyój huatámuꞌvejritaj, tyij ajta aꞌɨ́j naꞌaj caa tyiꞌijyójcaꞌaj, ɨ tɨ jitzán ɨ Dios aꞌyan tyaꞌtóoraj tɨjɨn: 18“Aꞌɨ́jna jitze maꞌcan mu ɨ Isaac néijmiꞌi eerányesij ɨ maj muéetzij jitze eeramaꞌcáantaj muáꞌjuꞌun.” 19Aꞌyaa pu aꞌɨ́jna ɨ Abraham tyámuaꞌ tyáꞌmuaꞌreeriacaꞌaj tɨ ɨ Dios néijmiꞌi putyíꞌuurej, tɨ ajta huoꞌtájuurityeꞌen aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj meríj huácuij, aꞌɨ́j pu jɨn ɨ Abraham júurican joꞌvíꞌtɨj ɨ juyój, aꞌyaa puꞌij aꞌɨ́ɨn sɨ́ɨj tyiꞌpuéꞌeen ɨ tyaj jitzán tzáahuatyiꞌraꞌaj tyíchaꞌɨɨj.

20Aꞌyaa pu ajta tyáꞌantzaahuaj aꞌɨ́jna ɨ Isaac, tɨꞌɨj jaatáhuaviiriꞌ ɨ Dios tɨꞌij aꞌɨ́ɨn tyámuaꞌ tyihuoꞌtyátoonyij aꞌɨ́jcɨ ɨ Jacob, ajta aꞌɨ́jcɨ ɨ Esaú. 21Aꞌyaa pu tyáꞌantzaahuaj aꞌɨ́jna ɨ Jacob, aꞌɨ́j pu jɨn tɨꞌɨj arí áꞌmeꞌriajcaꞌaj, aꞌɨ́ɨ pu ecóotutacaꞌ ɨ jutyáxuꞌ japua tɨꞌij jaatyáanajche ɨ Dios, ajta jeꞌen aꞌɨ́jna jɨn tyámuaꞌ tyihuoꞌtyájtoo séej ajta séej ɨ yójmuaꞌmuaꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ José. 22Aꞌyaa pu tyáꞌantzaahuaj aꞌɨ́jna ɨ José, aꞌɨ́j pu jɨn tɨꞌɨj arí áꞌmeꞌriajcaꞌaj aꞌyaa pu tyuꞌtaxájtacaꞌ maj eeráajuꞌun aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan aꞌájna a Egipto, ajta pu huoꞌtaꞌíj joꞌmaj yaꞌváꞌnaj ɨ tyéviraꞌ.

23Aꞌɨ́jna ɨ maj jɨn tyáꞌantzaahuaj ɨ huásimuaꞌmuaꞌ ɨ Moisés, aꞌɨ́j mu jɨn huéeicaj máxcɨrɨeꞌ jaatyáꞌavaatacaꞌ tɨꞌɨj huanɨeꞌhuacaꞌ, jiꞌnye aꞌyaa mu tyéꞌsejracaꞌaj tɨ naa huaséꞌrihuaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ páꞌrɨꞌɨj, majta quee tyíꞌtzɨɨnyaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jna jɨmeꞌ jeꞌej tɨ tyuꞌtaꞌíjtacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ rey, mej mij huóꞌcuiꞌnyij ɨ tɨꞌríij maj tyétyacaa.

24Aꞌyaa pu ajta tyáꞌantzaahuaj aꞌɨ́jna ɨ Moisés, aꞌɨ́j pu jɨn tɨꞌɨj arí vastacaꞌaj, capu aꞌyan tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj maj aꞌyan jaatámuaꞌtyij yee yójraꞌ pu puéꞌeen aꞌɨ́jcɨ ɨ íitaj ɨ rey tɨ jajyóoj, 25aꞌyaa pu tyaꞌránajchacaꞌ tɨ jaapuéjtzitarej huaꞌ jamuán ɨ maj tyeɨ́tyeristyamuaꞌ puéꞌeen ɨ Dios, capu aꞌyan tyaꞌránajchacaꞌ tɨ aꞌɨ́jna jɨn huóotyamuaꞌveꞌen ɨ tɨ jeꞌej puaꞌaj een ɨ Dios jimi. 26Aꞌyaa pu tyámuaꞌ tyáꞌmuaꞌreeriacaꞌaj tɨ jéetzeꞌ jatyáhuɨꞌrihuaꞌaj maj jaatyáxaahuataj ɨ Cɨríistuꞌ jitze maꞌcan, quee tɨ aꞌɨ́jna jɨn huóotyamuaꞌveꞌen ɨ tɨ huápuɨꞌɨj tyáꞌnajchij aꞌáa tɨ tyajáꞌmaꞌcan a Egipto, jiꞌnye aꞌɨ́j pu tyichoꞌvaꞌcaꞌaj ɨ tɨ tyáꞌcɨꞌtyij ɨ Dios tɨ tyaataꞌsij. 27Moisés pu tyáꞌantzaahuaj, aꞌɨ́j pu jɨn eerájraa a Egipto, ajta quee jatzɨɨnyaꞌcaꞌaj tɨpuaꞌaj tyinyúꞌcaj aꞌɨ́jna ɨ rey, aꞌyaa pu tyámuaꞌ eenyeꞌ jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j jɨn tyaꞌtóoraj, cuxáa jaꞌséjracaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Dios tɨquee séejreꞌ.

28Aꞌɨ́jna jɨmeꞌ tɨ tyáꞌantzaahuaj aꞌɨ́jna ɨ Moisés, aꞌɨ́j pu jɨn aꞌyan tyeeyeꞌestej aꞌɨ́jna xɨcáaraꞌ tɨ jitzán Dios tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌriꞌ, ajta aꞌyan tyuꞌtaꞌíjtacaꞌ maj jaꞌajtyáputyijraxɨꞌɨn ɨ xúureꞌej ɨ puéertaj jitze, taꞌaj ij quee aꞌyan tyihuóꞌcɨꞌtyij maj huáꞌcuiꞌnyij ɨ huaꞌyojmuaꞌ ɨ maj anáatyaꞌaj muaanánɨeꞌhuacaꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ Israel jitze ajtyámaꞌcan. 29Aꞌɨ́jna jɨmeꞌ ɨ maj tyáꞌantzaahuaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, aꞌɨ́j mu jɨn antacɨ́j ɨ jájtyij japua tɨ veꞌéj tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn jájtyij tɨ poꞌvij, aꞌyaa mu japuan tyityaꞌantacɨ́j tɨꞌɨj joꞌtɨj joꞌhuáchij, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Egipto jáꞌmaꞌcantacaꞌaj, matɨꞌɨj jaataxɨéꞌvej maj aꞌyan chaꞌtaj manaꞌaj huárɨnyij, aꞌɨ́ɨ mu atyájcuii.

30Aꞌyaa mu majta tyáꞌantzaahuaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, aꞌɨ́j pu jɨn matɨꞌɨj aráahuaꞌpuaj xɨcáj eetyáacɨj ɨ chájtaꞌnaj jitze, aj puꞌij eetávej ɨ tyetyéj tɨ jɨn ájtaavijhuacaꞌ, ɨ tɨ jɨn curiáꞌnamiꞌhuacaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ chájtaꞌnaj Jericó. 31Aꞌyaa pu ajta tyáꞌantzaahuaj aꞌɨ́jna ɨ Rahab, aꞌɨ́jna ɨ íitɨꞌ tɨ huáꞌjijvaꞌcaꞌaj ɨ maj jamuán jiꞌpityaꞌaj, aꞌɨ́ɨ pu quee huamuɨ́ꞌ huaꞌ jamuán ɨ maj quee jaꞌráꞌastijrej ɨ Dios, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ pu tyámuaꞌ tyihuoꞌtyéeje aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj ixɨeꞌriaꞌcaꞌaj.

32¿Tyiꞌtanyí nyajtáhuaꞌaj huataꞌxájtaj? Móocheꞌ mu áꞌɨtzeereꞌ ɨ nyaj huoꞌtaxáj jeꞌej tɨ huarɨ́j aꞌɨ́jna ɨ Gedeón, ajta ɨ Barac, ajta aꞌɨ́jna ɨ Sansón, ajta ɨ Jefté, ajta aꞌɨ́jna ɨ David, ajta aꞌɨ́jna ɨ Samuel, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Dios jitze maꞌcan tyíꞌxajtacaꞌaj. 33Aꞌɨ́j mu jɨn ɨ maj tyáꞌantzaahuaj huoꞌmuéꞌtɨj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyityatatyáꞌcaꞌaj ɨ séej chuéj japua, tyámuaꞌ mu tyuꞌtaꞌíjtacaꞌ, majta tyaꞌancuriáaꞌ ɨ Dios tɨ jɨn huaꞌ jimi tyaꞌtóoratziiriꞌ, majta huaꞌancáanaxɨj huaꞌ tyenyij jitze ɨ muajyéj, 34majta joꞌjéꞌcaj ɨ tɨéj tɨꞌij quee huoꞌtyátɨeeraj, séecan mu huatóoꞌuj mej mij quee huóꞌcuiꞌnyij ɨ náhuaaj jɨmeꞌ, aꞌɨ́ɨ mu huatyóocaꞌan ɨ maj quee uhuácacaꞌnyeꞌej, matɨꞌɨj mij tyuꞌmuéꞌtɨj ɨ maj huanyoꞌsej, aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcantacaꞌaj. 35Séecan mu majta ɨ úucaa júurican huaséj ɨ jutyéɨtyeristyamuaꞌ ɨ maj meríj huácuiꞌijcaa.

Majta séecan huápuɨꞌɨj jaapuéjtzitariacaꞌ, majta quee jaataxɨéꞌvej maj huiꞌrátoonyij, jiꞌnye aꞌyaa mu tyeꞌejchóꞌvaꞌcaꞌaj maj aꞌɨ́jna jɨn huatájuurej ɨ maj ɨ jusén jɨn júurij muáꞌraꞌnyij. 36Majta séecan aꞌɨ́jna jɨn jaapuéjtzitariacaꞌ ɨ maj jeꞌej puaꞌaj tyihuáꞌjeevacaꞌaj, nusu ɨ maj huoꞌtyáavaxɨj, majta huaꞌnájɨꞌcaꞌxɨj cadéenaj jɨmeꞌ, naꞌríij maj hueꞌtyáanaj. 37Séecan mu huácuij ɨ maj huoꞌtyátoꞌsixɨj tyetyéj jɨmeꞌ, majta jeꞌcácaa huatyéveechixɨj, majta huoꞌcuij chúun jɨmeꞌ tɨ juxaꞌaj tyaꞌantámuamuaa, aꞌyaa mu metyityojoꞌjujhuaꞌnyaꞌaj méyee majta méyee, aꞌɨ́jna metyiꞌcháaj ɨ huáꞌnavij ɨ cányaꞌxɨɨ nusu ɨ chíiutyee, camu jeꞌej tyéejviicueꞌracaꞌaj, jéehua mu jajpuéjtzicaꞌaj, majta jeꞌej puaꞌaj huáꞌuuriajcaꞌaj. 38Aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyétyacaa, tɨquee aꞌyan tyihuaꞌtyévijtyaꞌcaꞌaj maj aꞌyan huacháatɨmeꞌnyij ɨ cháanacaj japua, aꞌyaa mu metyityojoꞌjujhuaꞌnyaꞌaj, joꞌtɨj quee jáꞌtyiꞌtɨj, majta joꞌtɨj jɨríj joꞌquéetɨmee, nusu joꞌtɨj jáꞌtyastaꞌcaꞌaj, majta joꞌtɨj joꞌojcúunyijmee íiyan ɨ cháanacaj japua. 39Majta aꞌɨ́ɨmaj, camu meexu tyaꞌancuriáaꞌ ɨ Dios tɨ jɨn huaꞌ jimi tyaꞌtóoraj, majta tyámuaꞌ tyiꞌtyeséereꞌej muáꞌraa aꞌɨ́jna jɨmeꞌ ɨ maj tyáꞌantzaahuaj, 40aꞌɨ́j pu jɨn ɨ Dios aꞌyan tyitaaxáꞌpuɨꞌɨntariꞌriꞌ ityájma aꞌɨ́jna ɨ tɨ jéetzeꞌ tyámuaꞌ tyíꞌeen mej mij aꞌɨ́ɨmaj tajamuán tyámuaꞌ éenyeꞌej muáꞌraꞌnyij.