Search form

San Juan 12

Maríia pu jaꞌnáxɨriꞌriꞌ ɨ tɨ naa tyaarɨeꞌej ɨ ɨcájraꞌan jitze ɨ Jesús

(Mt. 26:6-13; Mr. 14:3-9)

1Tɨꞌɨj ooj aráseej xɨcáj tyaꞌɨtzéeriaꞌcaj mej mij tyuꞌyéꞌestej aꞌɨ́jcɨ jitze maꞌcan ɨ xɨcáaraꞌ tɨ Dios jitzán tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌriꞌ, Jesús pu aꞌáa joꞌmej a Betania, joꞌtɨj jáꞌchajcaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Lázaro ɨ tɨ jaatájuurityej. 2Aꞌáa mu tyojóꞌcueꞌraatacaꞌ aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej tɨ ɨ Jesús huarɨ́j, Marta pu tyíꞌhuɨɨriaꞌcaꞌaj tɨꞌij tyihuoꞌáꞌxɨꞌɨn, ajta aꞌɨ́jna ɨ Lázaro pu huatyácatyii ɨ méesaj jitze jamuán aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús. 3Maríia puꞌij jaꞌ yeꞌejriáj ɨ tɨ naa tyaarɨeꞌej tɨ jéehua tyáꞌnajchij, nardu pu jajaꞌraꞌ tɨ jumuaꞌtɨj, aj puꞌij aꞌɨ́j jaꞌnáxɨriꞌriꞌ ɨ ɨcájraꞌan jitze aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, ajta jeꞌen jucɨpuáj jɨn jaꞌnáhuatziꞌraxɨj. Aj puꞌij néijmiꞌqueꞌ u chiꞌtáj naa tyoꞌhuatyárɨeꞌcariacaꞌ aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tɨ naa curiáꞌrɨeꞌ. 4Ajta aꞌɨ́jna ɨ Judas ɨ tɨ aꞌyan tyeꞌentyímuꞌtacaa tɨjɨn Iscariote, ɨ tɨ aꞌɨ́ɨn puéꞌeenyeꞌej ɨ tɨ avíitzij jɨn tyuꞌtátuiireꞌsij aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, aꞌyaa pu tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

5—¿Jiꞌnye mequee maj jáatoonyijcheꞌ aꞌmújcɨj mu tɨ naa tyaarɨeꞌej, mej mij aꞌɨ́jcɨ jɨn ɨ túmii huoꞌtyáhuɨɨreꞌen aꞌɨ́ɨjma ɨ maj quee jeꞌej tyéejviicueꞌ? 6Ajta ɨ Judas capu aꞌɨ́jcɨ jɨn aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ maj jitzán juxɨéꞌvaꞌcaꞌaj ɨ maj quee jeꞌej tyéejviicueꞌ, sulu aꞌyaa pu tyuꞌtaxájtacaꞌ, jiꞌnye náhuaꞌrij pu puéꞌeenyeꞌej, ajta aꞌɨ́ɨn jachaꞌɨɨcaꞌaj ɨ maj tzajtaꞌ juꞌcáaꞌvej ɨ túmii, aꞌɨ́ɨ puꞌij janahuaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ túmii. 7Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Capáj jeꞌej jooriaj cheꞌ aꞌyan huárɨnyij, jiꞌnye aꞌmúu pu meꞌyóomuaꞌreeriacaꞌaj tɨꞌij nyacáhuaatyeꞌen aꞌájna xɨcáaraꞌ maj jitzán naꞌváꞌnasij. 8Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj quee jeꞌej tyéejviicueꞌ, aꞌɨ́ɨ mu aꞌnáj tɨnaꞌaj jaꞌmua jamuán séeriaꞌaj muáꞌjuꞌun, nyajta nyáaj canu jusén jɨn jaꞌmua jimi séeriaꞌaj naꞌmej.

Ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan mu jaaxáꞌpuɨꞌɨntarej mej mij jaajéꞌcaj ɨ Lázaro

9Mueꞌtɨ́j mu ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan jáamuaꞌreeriꞌ tɨ Jesús aꞌáa joꞌtyávaacaꞌaj a Betania, aꞌáa mu mij jóꞌjuꞌ mej mij jaaséej, ajta mej mij aꞌɨ́j huaséj ɨ Lázaro ɨ Jesús tɨ jaatájuurij. 10Aj mu mij ɨ maj tyihuáꞌijtyeꞌ ɨ puaaríij jaaxáꞌpuɨꞌɨntarej mej mij majta jaajéꞌcaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Lázaro, 11jiꞌnye mueꞌtɨ́j mu ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan ajtacɨ́j huaꞌ jimi, mej mij ɨ Jesús jimi tyáꞌantzaahuatyeꞌen.

Jesús pu aꞌáa joꞌtyárutyij a Jerusalén

(Mt. 21:1-11; Mr. 11:1-11; Lc. 19:28-40)

12Mueꞌtɨ́j mu tyeɨ́tyee aꞌáa jóꞌjuꞌ a Jerusalén mej mij tyúꞌyeꞌesten, aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨꞌɨj ɨ Dios tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌriꞌ ɨ huaꞌyojmuaꞌ. Yaa ariáꞌpuaꞌaj mu jáamuaꞌreeriꞌ tɨ ɨ Jesús aꞌáa jaꞌráꞌastij a Jerusalén. 13Matɨꞌɨj mij tacɨ́j xamueꞌ antávechij majta jeꞌen jóꞌjuꞌ mej mij jaꞌantyinájchej, aꞌyan metyityeꞌentyijíihuaj tɨjɨn:

—Tyámuaꞌ pu naa xáꞌpuɨꞌ, tyicheꞌ tyaatatyójtziꞌreꞌen aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ yajaꞌvéꞌmej nyúucaritzeꞌ ɨ tavástaraꞌ, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Rey tɨ tyitaataꞌíjtyeꞌsij ityájma ɨ tyaj Israel jitze ajtyámaꞌcan.

14Aj puꞌij ɨ Jesús púuruꞌ huátyoj tɨquee xu aꞌtɨ́j japuan áꞌyiꞌxacaa, tɨꞌquij avéꞌyixɨj taꞌaj ij aꞌyan tyáꞌraꞌnyij jeꞌej tɨ tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze tɨ aꞌyan tɨjɨn:

15Caxu tyíꞌtzɨɨnyeꞌej mu siaj Sión huacháatɨmee,

cásɨꞌ, aꞌɨ́ɨ pu majaꞌvéꞌmej ɨ tɨ tyajamuaataꞌíjtyeꞌsij,

aꞌɨ́j pu japua aváꞌcaj ɨ púuruꞌ tɨ cɨ́leen.

16Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Jesús jamuán huacɨ́j camu yoꞌitéej muáꞌraa jeꞌej tɨ huatóomuaꞌaj ɨ tɨ aꞌyan tyéꞌyuꞌsiꞌhuacaꞌaj, ajta tɨꞌɨj ɨ Dios jaatájuurityej aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, aj mu mij joꞌtámuaꞌreeriꞌ tɨ aꞌyan tyéꞌyuꞌsiꞌhuacaꞌaj jeꞌej tɨ tyeꞌmej aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Jesús.

17Majta ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj jamuán ajoꞌtyúꞌuucaꞌaj ɨ Jesús tɨꞌɨj jaatajé aꞌɨ́jcɨ ɨ Lázaro joꞌtɨj jaꞌváꞌnamiꞌhuacaꞌaj, ajta jaatájuurityej, aꞌɨ́ɨ mu aꞌɨ́jna xajtacaꞌaj jeꞌej maj tyiꞌtɨ́j tyuꞌséj. 18Aꞌɨ́j mu jɨn ɨ tyeɨ́tyee iiráacɨj mej mij jaꞌantyinájchej aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ mu jáamuaꞌreeriꞌ tɨ tyiꞌtɨ́j jɨn aꞌyan huarɨ́j ɨ maj jɨn jeꞌej tyoꞌtaséj. 19Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ fariseos, aꞌyaa mu tyúuꞌixaatyaꞌcaꞌaj tɨjɨn:

—Xuꞌríj muaꞌaj tyíꞌsej tyaj quee jeꞌej rɨnyij. Cásɨꞌ, néijmiꞌi mu ɨ tyeɨ́tyee aꞌɨ́j jamuán jóꞌjuꞌ.

Ɨ maj Grecia jáꞌmaꞌcan mu jahuoo aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús

20Ajta huaꞌ tzajtaꞌ ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj aꞌáa joꞌréꞌnyej a Jerusalén mej mij jaatyáanajche ɨ Dios aꞌájna matɨꞌɨj tyíꞌyeꞌestyaa, séecan mu aꞌáa joꞌtyúꞌuucaꞌaj ɨ maj Grecia jáꞌmaꞌcan. 21Aꞌɨ́ɨ mu mij ajtyáxɨɨriacaꞌ aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Felipe, ɨ tɨ aꞌáa jáꞌmaꞌcan a Betania, chájtaꞌ aꞌáa tɨ jaꞌajtyámaꞌcan a Galileea, aꞌyaa mu mij tyaatáhuaviriꞌ tɨjɨn:

—Vástɨꞌ, tyáꞌxɨeꞌveꞌ tyaj jaaséj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús.

22Ajta aꞌɨ́jna ɨ Felipe aꞌáa pu joꞌréꞌnyej tɨꞌij jaatéꞌexaatyeꞌen aꞌɨ́jcɨ ɨ Andrés, matɨꞌɨj mij aꞌɨ́ɨmaj huaꞌpuaj aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús. 23Aj puꞌij ɨ Jesús aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Puꞌríj aꞌájna atyojoꞌréꞌnyej tɨꞌɨj ɨ yójraꞌ ɨ Dios néijmiꞌi jɨn antyúumuaꞌreeriaj jaꞌmej. 24Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ, tɨjɨn tɨpuaꞌaj tɨꞌɨj ajaꞌajvetyij a chóotaꞌ ɨ játzaꞌraꞌan ɨ tyeríicuj quee huámuɨꞌnyij, aꞌyaa pu jusɨ́ɨj naꞌaj tyuꞌtyáꞌɨtzeereꞌej aꞌɨ́jna ɨ játzaꞌraꞌan, ajta tɨpuaꞌaj huámuɨꞌnyij, jéehua pu ɨ jatzíj jitzán eerányesij. 25Aꞌɨ́jna ɨ tɨ jéehua jaxɨeꞌveꞌ tɨꞌij júurij jáꞌraꞌnyij, aꞌɨ́ɨ pu muɨꞌnyij, ajta ɨ tɨ quee jitzán juxɨeꞌveꞌ tɨ júurij jáꞌraꞌnyij íiyan cháanacaj japua, aꞌɨ́ɨ pu júurij huatyáꞌɨtzeereꞌej jusén jɨmeꞌ. 26Tɨpuaꞌaj sɨ́ɨj jaxɨeꞌvaꞌaj tɨꞌij naatyáhuɨɨreꞌ, cheꞌ aꞌyan huárɨnyij jeꞌej nyej nyáaj rɨcɨj, ajta jóꞌnyaj joꞌtyaváaj naꞌmej, aꞌáa pu ajta nyaj jamuán joꞌtyaváaj jaꞌmej aꞌɨ́jna ɨ tɨ nyéetzij nyahuɨɨreꞌ. Tɨpuaꞌaj sɨ́ɨj nyahuɨɨriaꞌaj, nyavástaraꞌ pu jaatyátzaahuatyeꞌsij.

Jesús pu jaataxájtacaꞌ tɨ muɨꞌnyij

27’Jéehua pu jeꞌej puaꞌaj nyaꞌasej yu nyatzájtaꞌ. ¿Ajta jiꞌnye nyij tyuꞌtaxájtaj? ¿Nyiquij aꞌyan nyetyuꞌtaxájta yee: “Nyavástaraꞌ, capáj tyiꞌtáꞌcareꞌen tɨꞌij aꞌyan tyináacɨꞌtyij jeꞌej tɨ arí atyojoꞌréꞌnyesij”? Canu aꞌyan tyuꞌtaxájtaj, jiꞌnye aꞌɨ́j nu jɨn mujoꞌvéꞌmej tɨꞌij nye jimi aꞌyan tyáꞌraꞌnyij. 28Nyavástaraꞌ, pataꞌaj tyámuaꞌ tyeetyátoonyij ɨ paj jɨn ántyapuaj.

Aj puꞌij jútyeꞌ ajeꞌcánamuajre ɨ nyúucarij tɨ aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Nuꞌríj tyámuaꞌ tyeetyájtoo, nyajta jeꞌen nyajtáhuaꞌaj tyámuaꞌ tyeetyátoosij.

29Majta ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj aꞌáa joꞌtyúꞌuucaꞌaj, aꞌyaa mu tyuꞌtaxájtacaꞌ maj víityee huatyéenyuj, majta séecan aꞌyaa mu tyíꞌxajtacaꞌaj tɨ sɨ́ɨj jamuán tyuꞌtaxájtacaꞌ tajapuá tɨ tyíꞌhuɨɨreꞌ ɨ Dios jimi.

30Aj puꞌij ɨ Jesús aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Capu aꞌɨ́jna jɨn huatánamuajre ɨ nyúucarij tɨꞌij nyéetzij caꞌnyíjraꞌaj naataꞌan, sulu tɨꞌij muaꞌajmaj caꞌnyíjraꞌaj jamuaataꞌan. 31Puꞌríj aꞌájna atyojoꞌréꞌnyej tɨꞌɨj ɨ Dios huáꞌxɨjtyeꞌen néijmiꞌcaa ɨ maj yan huacháatɨmee ɨ cháanacaj japua, ajta arí atyojoꞌréꞌnyej ɨ xɨcáaraꞌ tɨ jitzán tyiꞌítyiꞌhuaj aꞌɨ́jna ɨ tɨ íiyan tyíꞌijta ɨ cháanacaj japua. 32Ajta matɨꞌɨj nyéetzij naꞌajriáj, aj nu nyij néijmiꞌcaa huatájeevij ɨ tyeɨ́tyee mej mij nye jimi yeveꞌréꞌnyej.

33Aꞌyaa pu aꞌíjna jɨn tyáꞌxajtacaꞌaj mej mij jáamuaꞌreej jeꞌej tɨ yeꞌej tyíꞌmuɨꞌnyij. 34Majta ɨ tyeɨ́tyee aꞌyaa mu tyityaatanyúj tɨjɨn:

—Aꞌyaa tu tyáꞌmuaꞌreej aꞌɨ́jcɨ jitze ɨ nyúucarij Moisés tɨ yan jaatyájtoo, tɨ ɨ Cɨríistuꞌ jusén jɨn júurij jaꞌmej. ¿Jiꞌnye pej pij muáaj aꞌyan tyíꞌxaj tɨ aꞌyan tyúuxɨeꞌveꞌ maj jaꞌajriáj aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ ajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ? ¿Aꞌtanyíj puéꞌeen aꞌɨ́jna ɨ tyévij tɨ ajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ?

35Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Óocheꞌ pu jaꞌmua jimi séeriaꞌaj jaꞌmej ɨ tatzárij ɨ tɨ jɨn huányeeriꞌij, ajta capu cheꞌ aꞌchu áꞌtyeeren. Siataꞌaj aꞌyan metyityaacɨ́ꞌcaꞌan ijíij tɨ ooj jaꞌmua jimi séejreꞌ ɨ tatzárij, jiꞌnye aꞌɨ́jna ɨ tɨ tɨ́caꞌristeꞌ majoꞌchaꞌcan, capu jamuaꞌreej joꞌtɨj jóꞌyiꞌij. 36Siataꞌaj jitzán tyáꞌantzaahuatyeꞌen aꞌɨ́jcɨ ɨ tatzárij ɨ tɨ jɨn huányeeriꞌij, siaj sij jitzán ajtyamaꞌcáantaj xáꞌraꞌnyij ɨ tatzárij.

Tɨꞌɨj aꞌyan tyuꞌtaxáataj, aj puꞌij jóꞌraa aꞌɨ́jna ɨ Jesús, ajta huatyóoꞌavaatacaꞌ huaꞌ jimi.

Jiꞌnye mej mij quee tyáꞌtzaahuatyaꞌcaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee ɨ Jesús jimi

37Ajta aꞌɨ́jna ɨ Jesús puꞌríj jéehua aꞌyan tyuꞌuuriajcaꞌaj huaꞌ jimi ɨ maj jɨn jeꞌej tyoꞌtaséj, majta aꞌɨ́ɨmaj, camu jimi tyáꞌtzaahuatyaꞌcaꞌaj, 38jiꞌnye aꞌyaa pu tyúuxɨeꞌvaꞌcaꞌaj tɨ aꞌyan tyaꞌróoꞌastej jeꞌej tɨ tyoꞌyúꞌxacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Isaías ɨ tɨ Dios jitze maꞌcan tyíꞌxajtacaꞌaj, tɨ aꞌyan tɨjɨn:

Tavástaraꞌ, ¿aꞌtanyíj jaꞌantzaahuaj ɨ tanyúuca?

¿Aꞌtanyíj jimi ɨ tavástaraꞌ jaataséjratacaꞌ ɨ tɨ jɨn néijmiꞌi putyíꞌuurej?

39Aꞌɨ́j mu jɨn quee tyáꞌtzaahuatyaꞌcaꞌaj, jiꞌnye aꞌyaa pu ajta tyoꞌyúꞌxacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Isaías tɨjɨn:

40Dios pu huaꞌráanaxɨj aꞌ huaꞌjɨɨsaꞌ,

ajta tyuꞌtyáanaj ɨ huaꞌ tzajtaꞌ,

mej mij quee atanyéjnyeꞌrij,

ajta mej mij quee tyihuojóꞌiteej,

mej mij quee nye jimi tyáꞌantzaahuatyeꞌen.

41Aꞌyaa pu tyuꞌtaxájtacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Isaías, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ pu jaaséj ɨ tɨ jɨn huápuɨꞌɨj naa huaséꞌrihuaꞌaj ɨ Jesús, aꞌɨ́j pu jɨn aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ.

42Majta mueꞌtɨ́j mu ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan tyáꞌantzaahuaj ɨ Jesús jimi, séecan mu majta tyáꞌantzaahuaj ɨ maj vaꞌcán jɨn tyityatatyíj ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ. Ajta camu jaxajtacaꞌaj huaꞌ tzajtaꞌ ɨ tyeɨ́tyee, jiꞌnye mahuáꞌtzɨɨnyaꞌcaꞌaj ɨ fariseos, mej mij quee aꞌɨ́ɨmaj huiꞌráꞌityej u tyeyúuj tzajtaꞌ. 43Jéetzeꞌ pu huaꞌránajchicaꞌaj mej mij ɨ tyeɨ́tyee tyámuaꞌ tyihuoꞌtaxáj, quee tɨ ɨ Dios huoꞌtyátzaahuatyeꞌen.

Ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ Jesús pu huáꞌxɨjtyeꞌen ɨ tyeɨ́tyee

44Aj puꞌij Jesús caꞌnyíin jɨn aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j nye jimi tyáꞌtzaahuatyeꞌej, capu nyéetzij naꞌaj jimi tyáꞌtzaahuatyeꞌ, sulu aꞌɨ́j pu ajta jimi tyáꞌtzaahuatyeꞌ ɨ tɨ unyojoꞌtaꞌítyacaꞌ. 45Ajta ɨ tɨ nyéetzij nyeséj, aꞌɨ́j pu ajta arí huaséj ɨ tɨ unyojoꞌtaꞌítyacaꞌ. 46Nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tatzárij ɨ tɨ jɨn huányeeriꞌij, nyajta aꞌɨ́jna jɨn mujoꞌvéꞌmej íiyan ɨ cháanacaj japua, mataꞌaj mij aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj nye jimi tyáꞌantzaahuatyeꞌen quee aꞌáa joꞌtyáꞌɨtzeereꞌen joꞌtɨj joꞌtɨ́caꞌ. 47Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ janamuaj ɨ nyenyúucaa ajta quee náꞌastijreꞌ, canu nyáaj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ nyaj jaꞌxɨjtyeꞌen, jiꞌnye canu nyáaj aꞌɨ́jna jɨn mujoꞌvéꞌmej nyej nyij huoꞌxɨ́jtyeꞌen ɨ maj aꞌyan huacháatɨmee ɨ cháanacaj japua, sulu nyej nyij huaꞌ japua huatányuunyij. 48Aꞌɨ́jna ɨ tɨ náꞌxaahuaj ajta quee jaꞌtzaahuatyeꞌ ɨ nyenyúucaa, aꞌɨ́ɨ pu áꞌxɨjtyiꞌhuan aꞌɨ́jna jɨmeꞌ ɨ nyúucarij ɨ nyaj nyeríj jaaxájtacaꞌ aꞌájna xɨcáaraꞌ tɨꞌɨj jitzán néijmiꞌi tyeꞌentyipuáꞌrij. 49Jiꞌnye canu nyasɨ́ɨj jájtyo jeꞌej nyaj tyuꞌtaxájtacaꞌ, sulu aꞌɨ́jna ɨ nyavástaraꞌ ɨ tɨ unyojoꞌtaꞌítyacaꞌ, aꞌɨ́ɨ pu aꞌyan tyinaataꞌíj jeꞌej nyaj yeꞌej tyuꞌtaxáj, ajta tyiꞌtɨ́j nyaj huoꞌmuaꞌtyej. 50Nyajta aꞌyan tyáꞌmuaꞌreej tɨ aꞌyan tyinaataꞌíj ɨ nyavástaraꞌ tɨꞌij jamuáacɨꞌtyij siaj júurij huatyáꞌɨtzeereꞌen jusén jɨmeꞌ. Aꞌɨ́j nu jɨn aꞌɨ́jna ɨ nyaj jáꞌmuaꞌixaatyeꞌ, aꞌyaa nu tyáꞌxaj jeꞌej tɨ ɨ nyavástaraꞌ tyinaataꞌíj.