Search form

San Lucas 17

Tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j tyiꞌtɨ́j jɨn ootyáꞌɨtzeereꞌen

(Mt. 18:6-7, 21-22; Mr. 9:42)

1Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jamuán huacɨ́j tɨjɨn: —Jéehua pu tyíꞌsejreꞌ jeꞌej siaj tyiꞌtɨ́j jɨn tyityoꞌtyáꞌɨtzeereꞌen ɨ Dios jimi, jeꞌej pu puaꞌaj tyeꞌmej aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ aꞌtɨ́j tɨ caꞌnyíjraꞌaj huaꞌtáꞌcaa mej mij séecan tyiꞌtɨ́j jɨn ootyáꞌɨtzeereꞌen ɨ Dios jimi. 2Jéetzeꞌ pu jatyáhuɨꞌrii aꞌɨ́jcɨ ɨ aꞌtɨ́j maj jaꞌcátapiꞌ ɨ cɨjpáaraꞌan jitze ɨ tyetyéj soꞌnyíj tɨ veꞌéj, majta jeꞌen jaꞌtyárɨeenyij jájritzeꞌ tɨꞌij aꞌáa jaꞌtyájmuɨꞌnyij, jéetzeꞌ pu jatyáhuɨꞌrii quee tɨpuaꞌaj caꞌnyíjraꞌaj huaꞌtáꞌcareꞌen aꞌɨ́ɨjma ɨ maj cɨ́leꞌen mej mij aꞌɨ́ɨmaj ootyáꞌɨtzeereꞌen ɨ Dios jimi. 3Aꞌɨ́j pu jɨn tyámuaꞌ xuꞌuj muaꞌaj.

’Tɨpuaꞌaj aꞌihuáaraꞌ tyiꞌtɨ́j jɨn ootyáꞌɨtzeereꞌen, pataꞌaj jajtyáꞌxɨꞌɨn, tɨpuaꞌaj uhuóomuaꞌtzɨj, aj pej pij tyaatúꞌuunyiꞌ. 4Tɨpuaꞌaj séej xɨcáj aꞌtɨ́j aráahuaꞌpuaj ootyáꞌɨtzeereꞌen aj jimi, tɨpuaꞌaj ajta jeꞌen aráahuaꞌpuaj ajoꞌréꞌnyej aꞌjimi tɨꞌij muaatáhuavii yee tyinaatúꞌuunyiꞌriꞌ ɨ nyaj jɨn ootyáꞌɨtzee aꞌjimi, aꞌyaa paj huárɨnyij petyaatúꞌuunyiꞌ.

Tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j tyáꞌtzaahuatyeꞌej

5Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej, aꞌyaa mu tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ tavástaraꞌ tɨjɨn:

—Taatáꞌ tyataꞌaj jéetzeꞌ tyáꞌantzaahuatyeꞌen.

6Aj puꞌij Jesús aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Aꞌɨ́ɨ puꞌuj juxɨeꞌveꞌ siaj tyáꞌtzaahuatyeꞌej, tɨpuaꞌaj cɨ́ɨ setyáꞌtzaahuatyeꞌej, aꞌyaa pu tyuꞌtáɨꞌriitarij siaj aꞌyan tyaataꞌíjtyeꞌen aꞌɨ́jcɨ ɨ xápuaꞌ tɨ eetácutyej, tɨ aꞌáa jéꞌtaꞌ jáataꞌ jaꞌtyóohuiityeꞌen jusɨ́ɨj, ajta ɨ xápuaꞌ, aꞌyaa pu rɨnyij jeꞌej siaj tyaataꞌíjtyeꞌsij.

Jeꞌej tɨ tyúuxɨeꞌveꞌ aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ tɨ tyíꞌhuɨɨreꞌ

7’Tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j tyíꞌmuarɨeꞌej jaꞌmua jimi aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tɨ tasáahua naꞌríij cányaꞌxɨɨ tɨ sɨɨreꞌ, tɨꞌɨjta uvéꞌnyej tɨ utyojoꞌváꞌmuarɨej, “¿Nyiquij aꞌyan setyaatájeevij yee mujoꞌtéꞌyiꞌij, huayíixɨꞌɨj pataꞌaj tyúꞌcuaꞌnyij”? 8Caxu xaa nyuꞌuj aꞌyan tyaatájeevij, sulu aꞌyaa xuꞌuj tyaatájeevij tɨjɨn: “Pataꞌaj tyámuaꞌ tyúꞌuurej ɨ nyaj tyíꞌcuaꞌnyij, pajta tyámuaꞌ eenyeꞌ pej pij tyináacueꞌtyej, aj pej pij tápij muáaj tyíꞌcuaꞌnyij, pajta huayeꞌen.” 9Ajta tɨꞌɨj aꞌyan tyúꞌuurej jeꞌej siaj tyaataꞌíj, caxu siajta jeꞌej tyaatéꞌexaatyeꞌej yee cheꞌ Dios tyimuaanájchityeꞌen. 10Aꞌyaa xu chaꞌtaj sianaꞌaj muaꞌaj tyuꞌtaxáj, tɨpuaꞌaj seríj néijmiꞌi jɨn aꞌyan huárɨnyij jeꞌej tɨ ɨ Dios tyajamuaataꞌíj, aꞌyaa xu tyuꞌtaxáj yee: “Catu tyiꞌtɨ́j huɨɨreꞌ, jiꞌnye aꞌyaa tuꞌuj huarɨ́j jeꞌej tɨ tyíꞌtacɨꞌpuaacaꞌaj.”

Tɨꞌɨj Jesús tyihuóꞌhuaa aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tamuáamuataꞌ aráꞌasej

11Óocheꞌ pu huamaꞌcaj ɨ juyéj jitze Jerusalén tɨ jóꞌnyaa, aꞌáa pu huatyéenyej a Samaaria, ajta a Galileea. 12Tɨꞌɨj aꞌáa joomáꞌcaj aꞌáa mu yeꞌentyinájchacaꞌ ɨ tyétyacaa ɨ maj tamuáamuataꞌ aráꞌasej, metyíꞌcucuiꞌ aꞌɨ́ɨmaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ tyinyáxɨj huáꞌhueꞌraꞌ jitze ɨ maj aꞌyan jatamuáꞌmuaj tɨjɨn léepraj, aꞌáa mu ɨmuáj joꞌtyáhuiixɨj. 13Matɨꞌɨj mij caꞌnyíin jɨn jaatajé aꞌyan tɨjɨn:

—Jesús, mu paj maeestro puéꞌeen, táꞌancuꞌvaxɨꞌ.

14Tɨꞌɨj Jesús huoꞌséj, aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Siataꞌaj ujóꞌjuꞌ huaꞌ jimi ɨ maj tyíꞌhuɨɨreꞌ u tyeyúuj tzajtaꞌ siaj sij huatóosejrata aꞌɨ́ɨjma jimi.

Matɨꞌɨj móoj ajoojúꞌcaj, aj puꞌij capuaꞌriacaꞌaj ɨ atzáj matɨꞌɨj mij naa éenyeꞌej muáꞌraa. 15Tɨꞌɨj sɨ́ɨj huóosej tɨjɨn puꞌríj huarúj, aj puꞌij huariáꞌraa tyeꞌtyóotziꞌreꞌej ɨ Dios, caꞌnyíin jɨmeꞌ. 16Aj puꞌij tyítunutacaꞌ avéjriꞌ ɨ Jesús jimi, ajta ecóotutacaꞌ tɨꞌɨj ij tyaatatyójtziꞌrej. Aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j, Samaaria pu jáꞌmaꞌcan. 17Jesús pu aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—¿Nyij mequee tamuáamuataꞌ aráꞌasej ɨ maj huarúj? ¿Joꞌnyij jeꞌej méꞌeen ɨ séecan ɨ maj arámuaacuaj? 18¿Nyij aꞌmúu naꞌaj jusɨ́ɨj huariáꞌraa, aꞌmújna tɨ séej chuéjraꞌ japua jáꞌmaꞌcan tɨꞌij tyámuaꞌ tyaatáꞌan ɨ Dios?

19Aj puꞌij aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ tyíꞌcuiꞌcaꞌaj tɨjɨn:

—Ájchesij pataꞌaj jóꞌraꞌnyij, jiꞌnye petyáꞌantzaahuaj, aꞌɨ́j paj jɨn períj huarúj.

Jeꞌej tɨ éenyeꞌej taꞌmej aꞌájna xɨcáaraꞌ tɨ jitzán ɨ Dios tyuꞌtaꞌíjtaj

(Mt. 24:23-28, 36-41)

20Aꞌɨ́ɨ mu ɨ fariseos aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús aꞌnáj tɨ huataséjreꞌej ɨ Dios tɨ jɨn tyuꞌtaꞌíjtaj, aj puꞌij Jesús aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Aꞌɨ́jna ɨ tɨ jɨn Dios tyuꞌtaꞌíjtaj, capu tyiꞌtɨ́j puéꞌeen tɨ séejreꞌ ɨ siaj sij jɨn jáamuaꞌreej. 21Camu majta aꞌyan tyaataxájta ɨ tyeɨ́tyee yee: “Yánaꞌaj huatyéjve”, naꞌríij yee “Mánaꞌaj huatyéjve”, jiꞌnye aꞌɨ́jna ɨ tɨ jɨn ɨ Dios tyíꞌijta puꞌríj yésejreꞌ jaꞌmua tzajtaꞌ.

22Aj puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jamuán huacɨ́j tɨjɨn:

—Aꞌyaa pu atyojoꞌréꞌnyesij ɨ xɨcáaraꞌ siaj jitzán aꞌyan tyaꞌxɨéꞌveꞌej xáꞌjuꞌun siaj jaaséej nyatɨꞌɨj tyuꞌtaꞌíjtaj néijmiꞌi jɨmeꞌ ɨ nyaj jɨn antyínyamuaꞌreeriaj, siajta muaꞌaj caxu jaséjran. 23Séecan mu aꞌyan tyuꞌtaxájtaj yee: “Yánaꞌaj huatyéjve”, naꞌríij yee: “Mánaꞌaj huatyéjve”; caxu ujóꞌcɨꞌcaꞌan huaꞌ jamuán. 24Jiꞌnye aꞌyaa nu séeriaꞌaj naꞌmej aꞌájna xɨcáaraꞌ nyatɨꞌɨj jitzán tyeꞌentyárutyij aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ nyaj néijmiꞌi jɨn antyínyamuaꞌreeriaj naꞌmej. Aꞌyaa nu chaꞌtaj nyanaꞌaj huaséꞌrihuaꞌaj naꞌmej matɨꞌɨj ɨ maj tyóonaꞌaxcavaꞌra ɨ jútyeꞌ, tɨꞌɨj ootátaaxɨꞌɨn, jiyeꞌtzín pu huanyéeriꞌcɨriajraꞌaj. 25Ajta anaquéej pu aꞌyan tyúuxɨeꞌveꞌ nyaj jéehua jaapuéjtzitarej, aꞌyaa pu ajta tyúuxɨeꞌveꞌ maj manúurɨeenyij aꞌɨ́ɨmaj ijíij maj huátyeɨtyee. 26Aꞌyájna tɨꞌɨj tyuꞌrɨ́j ajcaꞌhuáj ɨmuáj tɨꞌɨj ooj júuricaj aꞌɨ́jna ɨ Noé, aꞌyaa pu chaꞌtaj naꞌaj tyeꞌmej aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze nyaj jitzán yaꞌuvéꞌnyesij, ɨ nyaj nyajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ. 27Metyíꞌcuaꞌcariaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee, majta yaꞌcariaꞌaj, séecan mu nyéjnyaɨꞌɨjchacariaꞌaj, aꞌyaa mu rɨjcaj ꞌasta naꞌaj quee Noé utyájrupij ɨ báarcuj jitze, aj mu mij jéehua huatyéviiyacaꞌ tɨꞌquij tyíjɨstyacaꞌ ɨ jájtyij, aꞌɨ́ɨ pu néijmiꞌcaa antyipuaꞌrij. 28Aꞌyaa pu chaꞌtaj tyáaruj ajcaꞌhuáj ɨmuáj tɨꞌɨj ooj júuricaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Lot, aꞌɨ́ɨ mu tyíꞌcuaꞌcariaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee, majta yaꞌcariaꞌaj, majta tyíꞌnanaavaꞌaj, majta tyíꞌtoocaꞌaj, majta tyíꞌhuastyahuaꞌaj, majta chiꞌij taꞌhuacariaꞌaj. 29Ajta aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze tɨꞌɨj Lot eerájraa aꞌájna a Sodoma, aj puꞌij tɨéj huatyéviiyacaꞌ asúufrej tɨ áꞌnaxcaj, aj puꞌij néijmiꞌcaa antyipuaꞌrij. 30Aꞌyaa pu chaꞌtaj naꞌaj tyihuáꞌuurej aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze tɨꞌɨj huataséjreꞌen ɨ tɨ ajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ.

31’Aꞌyaa xu huárɨnyij aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze, tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j aꞌáan jóꞌojvaacaj ɨ juchiꞌij japua, tɨpuaꞌaj chiꞌtáj tyiꞌráaꞌcaj ɨ tyíaꞌraꞌan, cheꞌ quee acáyiꞌcan tɨꞌij tyiꞌráꞌan. Ajta ɨ tɨ tyajaꞌmuarɨeꞌej ɨ juvíꞌraꞌtaj, cheꞌ ajta quee ajoꞌréꞌnyinyiicaꞌan ajuchéj. 32Siataꞌaj joꞌtámuaꞌreej jeꞌej tɨ tyáaruj ɨ ɨ́ɨraꞌraꞌan ɨ Lot. 33Aꞌtɨ́j tɨnaꞌaj tɨ jachaꞌɨj ɨ ju júuricamej tɨꞌij quee tyiꞌtɨ́j jeꞌej jooriaj, aꞌɨ́ɨ pu yoꞌrɨésij. Ajta ɨ aꞌtɨ́j tɨ yoꞌrɨésij ɨ ju júuricamej nye jitze maꞌcan, aꞌɨ́ɨ pu xaa jusén jɨn huatyáꞌɨtzeereꞌej.

34’Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ, aꞌájna tɨ́caꞌrij tzajtaꞌ, mahuaꞌpuaj mu huajeꞌtɨj muáꞌjuꞌun ɨ utáatzij japua. Dios pu séej áꞌviꞌtɨn, ajta ɨ sɨ́ɨj aꞌáa pu joꞌtyáꞌɨtzeereꞌej. 35Majta huaꞌpuaj ɨ úucaa, néijmiꞌi mu tyaꞌtɨꞌxɨ́j muáꞌjuꞌun, Dios pu séej áꞌviꞌtɨn, ajta ɨ sɨ́ɨj, aꞌáa pu joꞌtyáꞌɨtzeereꞌej. 36Majta huaꞌpuaj tyétyacaa, aꞌáa mu néijmiꞌi tyajaꞌmuárɨeꞌej muáꞌjuꞌun ɨ víꞌraꞌtaj, Dios pu ajta séej áꞌviꞌtɨn, ajta ɨ sɨ́ɨj, aꞌáa pu joꞌtyáꞌɨtzeereꞌej.

37Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Jesús jamuán huacɨ́j, aꞌyaa mu tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—Tavástaraꞌ, ¿joꞌnyij aꞌyan tyajáꞌrɨnyij?

Aꞌyaa pu tyuꞌtanyúj tɨjɨn:

—Joꞌtɨj joꞌriáꞌcaꞌaj tyiꞌtɨ́j tɨ huamuɨ́ꞌ, aꞌáa mu jaꞌtyúusɨɨreꞌ ɨ muáꞌrɨeꞌcaj.