Search form

San Lucas 19

Ɨ Jesús ajta aꞌɨ́jna ɨ Zaqueo

1Tɨꞌɨj ij Jesús aꞌáa joꞌtyájrupij a Jericó, aꞌáa pu jéꞌtaꞌ joomaꞌcaꞌaj ɨ chájtaꞌnaj jitze. 2Aꞌáa pu sɨ́ɨj tyáatɨꞌ jáꞌchajcaꞌaj tɨ chíjtyaanyiꞌ, tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Zaqueo, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ tyihuáꞌijtyeꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj huáꞌjijveꞌ ɨ maj tyíꞌtɨꞌɨjcɨcaa. 3Aꞌɨ́ɨ pu jaséjramuɨꞌcaꞌaj aꞌtɨ́j tɨ puéꞌeen ɨ Jesús, ajta capu ɨꞌriitacaꞌaj, jiꞌnye jéehua mu tyeɨ́tyee, ajta cɨ́ɨ uhuátyeeviꞌij aꞌɨ́jna ɨ Zaqueo. 4Aj puꞌij anayíixɨꞌɨj joꞌtéechajraa, tɨꞌɨj ij antyíraj ɨ méjchi jitze tɨꞌij jaaséej, jiꞌnye puꞌríj jamuaꞌreeriacaꞌaj tɨjɨn aꞌáa pu jeꞌréꞌnyesij. 5Tɨꞌɨj Jesús aꞌáa jeꞌréꞌnyej, aj puꞌij ájnyeeriacaꞌ, tɨꞌij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Zaqueo, pataꞌaj jiyeꞌtzín acájraꞌnyij, jiꞌnye ijíij nu aꞌáa jaꞌráꞌiixaj a paj jaꞌchej.

6Tɨꞌquij jiyeꞌtzín acájraa, aj puꞌij tyámuaꞌ tyetyéejej aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús. 7Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyeɨ́tyee, matɨꞌɨj jaaséej aj mu mij huatyóohuij maj jeꞌej puaꞌaj tyaaxáj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, aꞌyan tɨjɨn:

—Aꞌáa pu joꞌmej tɨꞌij aꞌáa jaꞌráꞌastij joꞌtɨj jaꞌchej sɨ́ɨj tɨ jeꞌej puaꞌaj tyiꞌtyúuchaꞌɨj.

8Aj puꞌij ɨ Zaqueo ájchej tɨꞌij aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús tɨjɨn:

—Nyavástaraꞌ, jéꞌtaꞌ nu tyihuoꞌtapuéjveꞌsij ɨ nyaj tyíꞌijchaꞌɨj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj quee jeꞌej tyéejviicueꞌ. Ajta tɨpuaꞌaj aꞌnáj aꞌtɨ́j tyiꞌtɨ́j nyaanáhueꞌriꞌ, muáacuacaa puaꞌmácan nu jaatátuiireꞌej.

9Aj puꞌij Jesús aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Ijíij pu xaa Dios arí huóꞌhuɨɨ aꞌyaa mej chej, jiꞌnye aꞌíjna ɨ aꞌtɨ́j, ajta pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Abraham tɨ jitze eerámaꞌcan. 10Jiꞌnye nyáaj ɨ nyaj nyajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ, aꞌyaa nu een jɨn mujoꞌvéꞌmej nyej nyij huóꞌhuoonyij, nyajta huóꞌhuɨɨreꞌen aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jóꞌvatzɨjcaꞌaj.

Aꞌɨ́jna ɨ túmii tamuáamuataꞌ tɨ aráꞌasej

(Mt. 25:14-30)

11Móocheꞌ mu tyiꞌnamuáaracaj ɨ tyeɨ́tyee, tɨꞌɨj Jesús séej nyúucarij jɨn tyihuoꞌtéꞌexaaj, jiꞌnye puꞌríj avéjriꞌ joomaꞌcaꞌaj a Jerusalén. Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyeɨ́tyee, aꞌyaa mu tyíꞌmuaꞌajcaa tɨjɨn puꞌríj tɨ́muaꞌ huataséjreꞌsij ɨ Dios tɨ jɨn tɨ tyuꞌtaꞌíjtaj íiyan ɨ cháanacaj japua. 12Aꞌɨ́j pu jɨn aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Aꞌáa pu sɨ́ɨj tyáatɨꞌ jáꞌchajcaꞌaj, tɨ huaꞌ jitze eeráanyej ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj tyíꞌijtacaꞌaj, tɨꞌquij ujóꞌmej séej chuéj japua mej mij aꞌáa yeꞌentyíhuoonyij rey jɨmeꞌ, tɨꞌɨjta ij uvéꞌnyesij. 13Tɨꞌɨj quee xu joꞌyiꞌváacaj, tamuáamuataꞌ pu puaꞌmácan huatachoꞌvej ɨ maj jimi tyíꞌmuarɨeꞌ, aj puꞌij ɨ túmii huoꞌriáaꞌ tamuáamuataꞌ araꞌastɨmaꞌcaa séej ajta séej, aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn: “Siataꞌaj tyuꞌmuárɨeꞌen aꞌíjcɨ jɨmeꞌ ɨ túmii, ꞌasta nyanaꞌaj quee uvéꞌnyej.” 14Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyeɨ́tyee, aꞌɨ́ɨ mu jájchaꞌɨɨriaꞌcaꞌaj, matɨꞌɨj mij séecan huataꞌítyacaꞌ mej mij aꞌyan tyuꞌtaxáj yee: “Catu jaxɨeꞌveꞌ tɨ aꞌɨ́ɨn tyeꞌentyájrutyej rey jɨmeꞌ.” 15Ajta aꞌɨ́ɨ pu tyeꞌentyájrupij rey jɨmeꞌ, ajta jeꞌen uvéꞌnyej aꞌájna joꞌtɨj jaꞌchej, aj puꞌij huoꞌtachoꞌvej aꞌɨ́ɨjma ɨ túmii tɨ huoꞌriáaꞌ tɨꞌij jáamuaꞌreej aꞌchu maj jaamuéꞌtɨj sɨ́ɨj ajta sɨ́ɨj. 16Ajta ɨ tɨ anaquéej ajeꞌréꞌnyej, aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn: “Nyavástaraꞌ, aꞌíjna ɨ túmii muéetzij tɨ muaꞌ aꞌrij, tamuáamuataꞌ pu puaꞌmácan huamueꞌtɨj ɨ tɨ tamuáamuataꞌ araꞌástɨmee.” 17Aꞌyaa pu tyuꞌtanyúj aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyéꞌijtyeꞌ tɨjɨn: “Xáꞌpuɨꞌ paj huarɨ́j mu paj tyámuaꞌ tyíꞌnyahuɨɨreꞌ, jiꞌnye tyámuaꞌ pej tyéechaꞌɨj ɨ nyaj cɨ́ɨ caa tyimuaatáꞌ, nyáaj nu tyimuaꞌantyárujtyeꞌej pataꞌaj tyuꞌtaꞌíjtaj tamuáamuataꞌ puaꞌmaquéj ɨ chájtaꞌnaj jitze.” 18Ajta ɨ tɨ tyíꞌhuɨɨreꞌ tɨ jeꞌtyáaꞌsej, aꞌɨ́ɨ pu ajta ajeꞌréꞌnyej, aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn: “Nyavástaraꞌ, aꞌɨ́jna ɨ túmii, muéetzij tɨ muaꞌ aꞌrij, anxɨ́vicaa pu puaꞌmácan huamueꞌtɨj ɨ tɨ tamuáamuataꞌ tɨ araꞌástɨmee.” 19Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyéꞌijtyeꞌ, aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn: “Aꞌyaa nu tyimuaꞌantyárujtyeꞌej pataꞌaj tyuꞌtaꞌíjtaj anxɨ́viqueꞌ puaꞌmaquéj ɨ chájtaꞌnaj.” 20Tɨꞌquij ajtáhuaꞌaj sɨ́ɨj ajeꞌréꞌnyej tɨ jimi tyíꞌhuɨɨreꞌ, aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn: “Nyavástaraꞌ, yaꞌcuíj muéetzij tɨ muaꞌ aꞌrij ɨ túmii, yaa nu jaꞌancuriáꞌjɨꞌquej cɨ́ɨxurij jitze, nyatɨꞌɨj nyij jaatyáꞌavaatacaꞌ. 21Aꞌyaa nu huarɨ́j, jiꞌnye nyamuatzɨɨnyaꞌcaꞌaj, muárɨeꞌrij tɨ aꞌtɨ́j tyámuaꞌ tyuꞌtyáꞌɨtzeereꞌen ajimi, muáaj paj jaariáꞌsɨꞌrii ɨ paj quee tyuꞌtáꞌ, pajta tyíꞌtzaꞌnacaa joꞌpaj quee tyojoꞌhuástej.” 22Aj puꞌij aꞌyan tyuꞌtanyúj aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyéꞌijtyeꞌ tɨjɨn: “Muáaj paj quee tyiꞌtɨ́j huɨɨreꞌ, nyáaj nu muáꞌxɨjtyeꞌen aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej paj tyuꞌtaxájtacaꞌ. Muáaj paj jamuaꞌreeriacaꞌaj tɨjɨn caꞌnyéjrij nu jɨn tyíꞌijta. Nyajta jaariáꞌsɨꞌrii ɨ nyaj quee tyuꞌtáꞌ. Pajta aꞌyan tyíꞌnyaxaj nyaj tyíꞌtzaꞌnacaa jóꞌnyaj quee tyojoꞌhuástej. 23¿Jiꞌnye een jɨmeꞌ pequee aꞌáa yóotoj ɨ túmii huaꞌ jimi ɨ maj tyuꞌnyéjtyej tɨꞌij jaamuéꞌtɨn? Aꞌyaa paj huárɨnyiicheꞌ, nyáaj nu nyij jaꞌancuriáꞌnyijcheꞌ nyéetzij tɨ nyaꞌaꞌrij, nyajta ɨ tɨ jaamuéꞌtɨj nyatɨꞌɨj uvéꞌnyej.”

24Aj puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj avéjriꞌ joꞌtyúꞌuucaꞌaj tɨjɨn: “Siataꞌaj jáaꞌriꞌ ɨ túmii tɨ jiꞌtyáaꞌ, siaj sij jaatáꞌan aꞌɨ́jcɨ ɨ tamuáamuataꞌ tɨ jaamuéꞌtɨj.” 25Majta aꞌɨ́ɨmaj aꞌyaa mu tyaatéꞌexaa tɨjɨn: “Tavástaraꞌ, ¿jiꞌnye tɨꞌij? Aꞌmúu pu arí jiꞌtyáaꞌ tamuáamuataꞌ puaꞌmácan ɨ túmii.” 26Aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn: “Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ, aꞌtɨ́j tɨnaꞌaj tɨ jéehua tyiꞌijchaꞌɨ́ɨj, jéetzeꞌ pu tyáꞌcɨꞌtyij aꞌɨ́jcɨ. Ajta aꞌtɨ́j tɨ cɨ́ɨ naꞌaj tyiꞌijchaꞌɨ́ɨj, aꞌɨ́j mu tyáaꞌriꞌraj ɨ tɨ cɨ́ɨ tyíꞌijchaꞌɨj. 27Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj nyéjchaꞌɨɨreꞌ, ɨ maj quee jaxɨeꞌvaꞌcaꞌaj nyaj rey jɨn tyeꞌentyájrutyej, maj siahuajaꞌvéꞌviꞌtɨj, siataꞌaj huóꞌcuiꞌnyij iiyeꞌej véjriꞌ nye jimi.”

Tɨꞌɨj Jesús ujoꞌtyárutyij u Jerusalén

(Mt. 21:1-11; Mr. 11:1-11; Jn. 12:12-19)

28Tɨꞌɨj Jesús jaatapuáꞌcɨtacaꞌ tɨ tyihuóꞌixaatyej, aj puꞌij taꞌij jóꞌraa Jerusalén tɨ ooj jóꞌyiꞌij. 29Tɨꞌɨj aꞌáa véjriꞌ joomáꞌcaj a Betfagé, ajta aꞌájna a Betania, chájtaꞌ tɨ aꞌáa joꞌtacáꞌaj ɨ jɨríj jitze tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Aseitúunajrimi. Aꞌáa pu huaꞌpuácaa huataꞌítyacaꞌ ɨ maj jamuán huacɨ́j, aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

30—Siataꞌaj aꞌáa jaꞌtanyéj aꞌájna chájtaꞌ, siatɨꞌɨj aꞌáa jaꞌráꞌastij aꞌáa xu púuruꞌ jáꞌtyoonyij tɨ ajeꞌriáꞌtapiꞌ, tɨquee xu aꞌnáj aꞌtɨ́j japuan áꞌyiꞌxacaa, siataꞌaj jeꞌejxɨsta siajta jeꞌen uyaꞌráaja. 31Tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j aꞌyan tyajáꞌmuaꞌihuoꞌraj yee jiꞌnye een jɨmeꞌ setyaꞌrájxɨnaj, aꞌyaa xu tyaatéꞌexaatyeꞌen yee tavástaraꞌ pu jitze juxɨeꞌveꞌ.

32Matɨꞌɨj mij ujóꞌjuꞌ joꞌtɨj huojoꞌityacaꞌ, aꞌyaa pu atyojoꞌréꞌnyej tɨꞌɨj tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́jna ɨ Jesús. 33Matɨꞌɨj móoj jeꞌejxɨstájsimaꞌcaj ɨ púuruꞌ, aꞌɨ́ɨ mu mij huoꞌséj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jacɨɨ, aj mu mij aꞌyan tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye een jɨmeꞌ setyaꞌrájxɨnaj mu púuruꞌ?

34Matɨꞌɨj mij aꞌyan tyityaatanyúj tɨjɨn:

—Tavástaraꞌ pu jitze juxɨeꞌveꞌ.

35Aj mu mij tyúumaancaj tyeꞌtyéveerej, matɨꞌɨj mij yoꞌjáj ɨ Jesús jimi, matɨꞌɨj uyaꞌráaja aj mu mij jaꞌváꞌraj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús ɨ púuruꞌ japua. 36Tɨꞌɨj naꞌaj tyuꞌmáꞌcaꞌaj ɨ Jesús, tyeɨ́tyee mu máancaj tyoꞌcaváarajyiꞌcaa ɨ juyéj jitze joꞌtɨj joomaꞌcaꞌaj. 37Tɨꞌɨj aꞌáa joꞌcamáꞌcaj aꞌájna Aseitúunajrimi, néijmiꞌi ɨ maj jamuán huajúꞌcaꞌaj, aꞌɨ́ɨ mu huatyóohuij maj tyaatatyójtziꞌreꞌen ɨ Dios aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ maj huatóotyamuaꞌveꞌen, jiꞌnye jéehua mu tyuꞌséj ɨ tɨ huápuɨꞌɨj tyúuxɨeꞌveꞌ. 38Aꞌyaa mu tyíꞌxajtacaꞌaj tɨjɨn:

—¡Huápuɨꞌɨj pu naa een aꞌɨ́jna ɨ rey tɨ jɨmeꞌ tyiꞌtyéjvee tɨ yajaꞌvéꞌmej nyúucaritzeꞌ ɨ Dios! Micheꞌ tyámuaꞌ tyiꞌtyecháaj muáꞌraꞌnyij aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tajapuá jáꞌsejreꞌ. Micheꞌ majta néijmiꞌi jáamuaꞌreej ɨ Dios tɨ néijmiꞌi jɨn putyíꞌuurej.

39Majta séecan ɨ fariseos, matɨꞌɨj jáanamuajriꞌ, aꞌyaa mu tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús tɨjɨn:

—Maeestro, huoꞌtáꞌijmuejriꞌ mej mij quee cheꞌ aꞌyan tyíꞌtyejijhuaj ɨ maj ajamuán huacɨꞌɨj.

40Aj puꞌij Jesús aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:

—Tɨpuaꞌaj aꞌɨ́ɨmaj muatyáapuaꞌrej, tyetyéj mu mijta aꞌyan tyíꞌtyejijhuan.

41Tɨꞌɨj véjriꞌ ajoomaꞌcaj a Jerusalén, tɨꞌɨj jaaséej ɨ chájtaꞌnaj, aj puꞌij huóoyiinyacaꞌ aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ. 42Aꞌyaa pu tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—¡Tɨpuaꞌaj muaꞌaj ijíij siáamuaꞌreeriaj, tyiꞌtɨ́j tɨ puéꞌeen ɨ tɨ tyámuaꞌ tyajamuaatáꞌsij, siaj sij tyámuaꞌ tyiꞌtyecháaj xáꞌraꞌnyij ɨ Dios jimi! Ajta ijíij puꞌríj aviitziꞌ, capu ij cheꞌ ɨꞌrɨ́j paj jaaséj. 43Puꞌríj atyojoꞌréꞌnyesij jaꞌmua jimi aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze ɨ maj jitzán jamuaatanyóꞌsiꞌtyeꞌej ɨ maj jamuájchaꞌɨɨreꞌ, aꞌɨ́ɨ mu mij jamuajnásij, matɨꞌɨj mij jamuajnyoꞌsiꞌtyeꞌej. 44Majta néijmiꞌqueꞌ mu tyeꞌentyipuáꞌrityeꞌsij, majta néijmiꞌcaa cuiꞌnyij ɨ maj aꞌáa huacháatɨmee, néijmiꞌi mu huatyúꞌuunaj ɨ tyetyéj tɨ jujapuá tyiquéetɨme, aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ siaj quee jáanamuajriꞌ tɨꞌɨj Dios yatanyéj tɨꞌij jaꞌmua japua huatányuunyij.

Jesús pu tyámuaꞌ tyúꞌruuj ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ

(Mt. 21:12-17; Mr. 11:15-19; Jn. 2:13-22)

45Aj puꞌij taꞌij ɨ Jesús utyájrupij u tyeyúuj tzajtaꞌ, tɨꞌquij huatyóochej tɨ huiꞌrámuarityeꞌen aꞌɨ́ɨjma ɨ maj aꞌúun tyíꞌtoocaꞌaj. 46Aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Aꞌyaa pu tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze yee: “Aꞌyaa pu tyíꞌhuɨɨreꞌ ɨ nye chiꞌij mej mij aꞌúun huatyényuunyij ɨ Dios jimi”, maj siajta muaꞌaj, aꞌyaa xu jáaruuj tɨ aꞌyan tyíꞌhuɨɨreꞌej tɨꞌɨj tyástaꞌnaj joꞌmaj náhuaꞌrij jóoꞌavaꞌtacaa.

47Aꞌnáj tɨnaꞌaj pu tyihuáꞌmuaꞌtyahuaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee u tyeyúuj tzajtaꞌ, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyíꞌijta u tyeyúuj tzajtaꞌ, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyihuáꞌmuaꞌtyej ɨ yuꞌxarij jitze Moisés tɨ joꞌyúꞌxacaꞌ, majta ɨ maj jéetzeꞌ vaꞌcán jɨn tyityatatyíj huaꞌ tzajtaꞌ ɨ tyeɨ́tyee, aꞌɨ́ɨ mu jahuoocaꞌaj jeꞌej maj yeꞌej tyeejéꞌcaj. 48Majta camu jeꞌej tyéejtyoj jeꞌej maj yeꞌej huárɨnyij, jiꞌnye néijmiꞌi ɨ tyeɨ́tyee, aꞌɨ́ɨ mu tyámuaꞌ tyáꞌnamuajracucaꞌaj.