Search form

San Lucas 21

Tɨꞌɨj íitɨꞌ tɨ antyúusɨɨjtariacaꞌ túmii huatámuꞌvejritacaꞌ

(Mr. 12:41-44)

1Aj puꞌij Jesús aꞌɨ́ɨjma huaséj ɨ chíjtyaanyiꞌij maj ɨ túmii úꞌsɨɨriaꞌcaꞌaj, tɨꞌij tyeyúuj tzajtaꞌ tyuꞌtyáhuɨɨreꞌen, 2aꞌɨ́ɨ pu ajta íitaj huaséj tɨquee jeꞌej tyéejviicueꞌ, ajta aꞌɨ́jna ɨ íitɨꞌ huaꞌpuácaa pu ucáahuaꞌxɨj ɨ túmii tɨquee jéehua tyáꞌnajchij. 3Aj puꞌij Jesús aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ, aꞌmújna mu íitɨꞌ, jéetzeꞌ pu juꞌcáahuaꞌxɨj mequee néijmiꞌi ɨ séecan. 4Aꞌɨ́ɨmaj ɨ séecan, néijmiꞌi mu juꞌcáahuaꞌxɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ aváꞌɨtzee ɨ maj jéehua tyiꞌijchaꞌɨ́ɨj, ajta aꞌmújna tɨquee jeꞌej tyéejviicueꞌ, néijmiꞌi pu ucáahuaꞌxɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ jɨn huatyohuɨ́ɨreꞌnyijcheꞌ.

Jesús pu jaataxájtacaꞌ tɨ huatyúꞌuunyiꞌhuaj ɨ tyeyúuj

(Mt. 24:1-2; Mr. 13:1-2)

5Majta séecan aꞌyan tyúuꞌixaatyaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ naa huaséꞌrihuaꞌaj ɨ tyeyúuj, ajta ɨ tyetyéj tɨ cureꞌtyij néijmiꞌqueꞌ, ajta ɨ muꞌvéjrij ɨ maj tyoꞌhuariáꞌvɨɨhuaa tɨ naa tyíeꞌen.

Aj puꞌij Jesús aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

6—Néijmiꞌi tɨꞌɨj naꞌaj siaj tyíꞌsej, aj pu atyojoꞌréꞌnyesij aꞌájna xɨcáaraꞌ maj jitzán néijmiꞌi huatyúꞌuunaj, capu cheꞌ séeriaꞌaj jaꞌmej jáxuꞌuj jitze ɨ tyetyéj tɨ jujapuá tyiquéetɨme.

Jeꞌej tɨ tyíꞌrɨnyij tɨꞌɨj néijmiꞌi tyeꞌentyipuáꞌrisimeꞌen

(Mt. 24:3-28; Mr. 13:3-23)

7Matɨꞌɨj mij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—Maeestro, ¿aꞌnajnyí aꞌyan tyíꞌrɨnyij? ¿Tyiꞌtanyí jɨn tyáamuaꞌreeren tɨ arí tɨ́muaꞌ aꞌyan atyojoꞌréꞌnyesij?

8Aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Tyámuaꞌ xuꞌuj muaꞌaj mej mij quee jamuáacuanamuaj, mueꞌtɨ́j mu uvéꞌnyesij nyenyúucaritzeꞌ, aꞌyaa mu tyajamuaatéꞌexaatyeꞌsij yee: “Nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Cɨríistuꞌ.” Majta aꞌyan tɨjɨn: “Puꞌríj atyojoꞌréꞌnyesij.” Caxu huaꞌ jamuán joꞌcɨ́ꞌcaꞌan. 9Siatɨꞌɨj aꞌyan tyuꞌnamuaj tɨjɨn: “Muatóonyoꞌsiꞌtyeꞌej ajaꞌhuaꞌ séecan jamuán ɨ tyeɨ́tyee, majta séecan meríj huatyóohuij maj junyoꞌsiꞌtyeꞌ”, caxu tyíꞌtzɨɨnyeꞌej, aꞌyaa pu tyúuxɨeꞌveꞌ tɨ anaquéej aꞌyan tyúꞌrɨnyij, ajta capu eexúj néijmiꞌi tyeꞌentyipuáꞌrij.

10Aj puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Séecan mu tyeɨ́tyee huatóonyoꞌsiꞌtyeꞌej, majta ɨ maj séej chuéj japua huacháatɨmee, aꞌɨ́ɨ mu majta séecan jamuán huatóonyoꞌsiꞌtyeꞌej. 11Puaꞌmaquéj pu huápuɨꞌɨj huatóocaꞌtzɨj ɨ cháanacaj, ajta huatúuriꞌhuaj jaꞌmej, ajta jéehua tyuꞌcuíꞌnyiꞌraꞌaj jaꞌmej, ajta jútyeꞌ tyiꞌtɨ́j pu huataséjre tɨ tzɨ́ɨnyiꞌreꞌ, ajta tyiꞌtɨ́j tɨ huápuɨꞌɨj juxɨeꞌveꞌ.

12’Ajta tɨꞌɨj quee xu aꞌyan tyíꞌrɨjcaj, aꞌɨ́ɨ mu anaquéej jáꞌmuaviviꞌran, majta jeꞌej puaꞌaj jáꞌmuaꞌuuren. Aꞌúu mu jamojoꞌtyátoosij u tyeyúuj tzajtaꞌ naꞌríij joꞌmaj tyityajaꞌnaamuacaa, majamuáꞌviꞌtɨn aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ tajtúhuaanyij, majta aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj rey jɨn antyúumuaꞌreej, aꞌyaa mu jáꞌmuaꞌuurej aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ siaj nyéetzij naꞌráꞌastej. 13Aj puꞌij ɨꞌríitaj jaꞌmej siaj nye jitze maꞌcan tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌen. 14Siajta muaꞌaj caxu aꞌɨ́jcɨ jɨn tyíꞌmuaꞌajcaj jeꞌej siaj tyuꞌtaxáj siaj sij jujapuá huatányuunyij, 15jiꞌnye nyáaj nu jamuaatáꞌsij jeꞌej siaj tyuꞌtaxáj, siataꞌaj sij jaayíꞌtɨhuaꞌan, siaj jɨn huaꞌantyimueꞌtɨn aꞌɨ́ɨjma. Camu jeꞌej tyeꞌejtyóovaꞌaj muáꞌjuꞌun, camu majta hueꞌtzij jɨn jáꞌmuamueꞌtɨn. 16Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ jáꞌmuahuasimuaꞌ, majta ɨ jaꞌmua ihuáamuaꞌ, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ jaꞌmuanyoosimuaꞌ, majta jaꞌmua amíincustyamuaꞌ, aꞌɨ́ɨ mu avíitzij jɨn tyuꞌtátuiireꞌsij muaꞌajmaj. Majta jeꞌcácaa jáꞌmuacuiꞌnyij. 17Néijmiꞌi mu ɨ tyeɨ́tyee jamuájchaꞌɨɨriaꞌaj muáꞌjuꞌun aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ siaj nyéetzij náꞌtzaahuatyeꞌ. 18Caxu jeꞌej tyityóomuaꞌajcaj, jiꞌnye ɨ Dios pu jaꞌmuachaꞌɨ́ɨj jaꞌmej. 19Siataꞌaj huatyóocaꞌnyej ɨ jutzájtaꞌ siaj sij tyoꞌtáviicueꞌ, aj xu sij júurij huatyáꞌɨtzeereꞌej ɨ Dios jimi.

20’Siatɨꞌɨj huoꞌséj ɨ xantáaruꞌuj maj eetyaváatɨme a Jerusalén, aꞌyaa xu tyáꞌmuaꞌreeriaj tɨjɨn puꞌríj tɨn huatyúꞌuunyiꞌhuaj ɨ Jerusalén. 21Majta ɨ maj Judea joꞌtyúꞌuu, micheꞌ jiyeꞌtzín jóꞌcɨɨnyej ɨ jɨríj tzajtaꞌ. Majta ɨ maj Jerusalén joꞌtyúꞌuu, micheꞌ iirácɨɨnyej apuaꞌquéj ɨ chájtaꞌnaj jitze. Majta ɨ maj ɨtzitáj joꞌtyúꞌuu, micheꞌ quee ujoꞌtyáruꞌpicheꞌen ɨ chájtaꞌnaj jitze. 22Aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze, jéehua mu jajpuéetzij muáꞌjuꞌun, jiꞌnye aj pu néijmiꞌi tyaꞌróoꞌastej jeꞌej tɨ tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze. 23Jéehua mu jajpuéetzij muáꞌjuꞌun aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze aꞌɨ́ɨmaj ɨ úucaa ɨ maj ootajucájmee, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj móoj huáꞌtziꞌtyej ɨ juyójmuaꞌ, jéehua mu huápuɨꞌɨj jajpuéetzij muáꞌjuꞌun aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel huacháatɨmee, jiꞌnye puéjtzij pu huoꞌtáꞌsij ɨ Dios. 24Séecan mu ɨ tyeɨ́tyee cuiꞌnyij ɨ chúun jɨmeꞌ, majta séecan áꞌviꞌtɨn ɨ séej chuéj japua tɨ aꞌyan séejreꞌ ɨ cháanacaj japua. Majta ɨ maj quee Israel jáꞌmaꞌcan, aꞌɨ́ɨ mu jaatyúꞌuunaj ɨ Jerusalén ꞌasta naꞌaj quee aróoꞌastej aꞌájna xɨcáaraꞌ maj jitzán jaataxájtacaꞌ.

Jeꞌej tɨ yeꞌej yetyiꞌcányesij aꞌɨ́jna ɨ tɨ ajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ

(Mt. 24:29-35, 42-44; Mr. 13:24-37)

25’Ajta jéehua pu tyuꞌtaséjreꞌej ɨ jútyeꞌ ɨ xɨcáj jitze, ajta ɨ máxcɨrɨeꞌ jitze, ajta xúꞌraꞌvej tzajtaꞌ. Ajta íiyan ɨ cháanacaj japua, aꞌɨ́ɨ mu ɨ tyeɨ́tyee tyíꞌtzɨɨnyeꞌej muáꞌjuꞌun jiꞌnye capu jeꞌej huaꞌmitéerastyaꞌaj jaꞌmej, aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tɨ jéehua tyuutáꞌhuaꞌaj jaꞌmej ɨ jájritzeꞌ tɨꞌij huápuɨꞌɨj pu tɨꞌráanaj jaꞌmej. 26Jéehua mu ɨ tyeɨ́tyee jóꞌpuaꞌrij aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ mej tyuꞌtátzɨɨnyeꞌej, matɨꞌɨj jéehua tyúꞌmuaꞌtyij jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j jaꞌuurej aꞌíjcɨ ɨ cháanacaj, jiꞌnye tyiꞌtɨ́j tɨnaꞌaj tɨ jútyeꞌ tyejéꞌsejreꞌ, aꞌɨ́ɨ pu ajta tyuꞌtóocaꞌtzɨj. 27Aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze, aꞌɨ́ɨ mu jaséjran aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ ajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ, tɨ ajeꞌcáamaꞌaj jaꞌmej jéetɨrij tzajtaꞌ, huápuɨꞌɨj pu naa huaséꞌrihuaꞌaj jaꞌmej, mej mij tyámuaꞌ naa tyoꞌtaséj ɨ tyeɨ́tyee, jumuárɨeꞌrij pu jɨn yavaꞌcányesij. 28Tɨꞌɨj huatyóochenyij tɨ aꞌyan tyíꞌrɨnyij, tyámuaꞌ xu huóoꞌuurej. Siataꞌaj atanyéjnyeꞌrij, jiꞌnye puꞌríj véjriꞌ aꞌájna xɨcáaraꞌ Dios tɨ jitzán jamuiꞌrátoosij.

29Ajta séej nyúucarij huoꞌtéꞌexaa aꞌyan tɨjɨn:

—Cásɨꞌ, xaaséj aꞌɨ́jcɨ ɨ xápuaꞌ, naꞌríij séecan ɨ cɨyéj tɨ tyíꞌsejreꞌ. 30Tɨꞌɨj antyinyájxɨꞌɨn ɨ xámueꞌraꞌ, muaꞌaj xu jaséjran, siajta jamuaꞌreeren tɨ arí véjriꞌ putyíꞌrɨcɨj ɨ víitaꞌrij tzajtaꞌ. 31Aꞌyaa pu chaꞌtánaꞌaj tyíꞌeen, siatɨꞌɨj tyíꞌsejra jeꞌej nyaj tyajamuaatéꞌexaa, siataꞌaj aꞌyan tyáamuaꞌreej tɨ arí tɨ́muaꞌ aꞌájna putyajáꞌrɨcɨj tɨ Dios tyuꞌtaꞌíjtaj.

32’Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ, néijmiꞌi pu aꞌyan tyíꞌrɨnyij jeꞌej nyaj tyajamuáaꞌixaa, meentyij mequee xu huácuij ijíij maj huátyeɨtyee. 33Aꞌɨ́jna ɨ tajapuá tɨ séejreꞌ aꞌɨ́ɨ pu áꞌpuaꞌren, ajta ɨ cháanacaj pu ajta áꞌpuaꞌren, ajta ɨ nyenyúucaa, capu aꞌnáj antyipuaꞌrij.

34’Tyámuaꞌ xuꞌuj muaꞌaj, caxu jeꞌej puaꞌaj juꞌuuriaj ɨ jutzájtaꞌ, aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ siaj juiꞌiveꞌ, caxu siajta aꞌɨ́j jitze tyíꞌmuaꞌajcaj ɨ tɨ yan tyíꞌsejreꞌ ɨ cháanacaj japua. Tɨꞌij quee aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze, jaꞌmua japua rájvetyij siatɨꞌɨj puaꞌaj quee jachoꞌveꞌ. 35Jiꞌnye aꞌɨ́ɨ pu huaꞌ japua rávesij néijmiꞌcaa japua ɨ maj aꞌyan huacháatɨmee ɨ cháanacaj japua. 36Aꞌnáj tɨnaꞌaj xu atanyéjnyeꞌrij, siataꞌaj aꞌyan tyáꞌhuaviiraj ɨ Dios tɨꞌij jamuáahuɨɨreꞌen, tɨꞌij quee tyiꞌtɨ́j jeꞌej jáꞌmuaꞌuurej jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j rɨnyij, siajta aꞌyan tyáꞌhuoocaj siaj sij nye jimi huatyáꞌɨtzeereꞌen, ɨ nyaj nyajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ.

37Aꞌnáj tɨnaꞌaj tújcaꞌrij tzajtaꞌ, aꞌɨ́ɨ pu tyihuáꞌmuaꞌtyahuaꞌaj ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ. Ajta tɨꞌɨjta huaréꞌchumuaꞌrej, aꞌáa pu jóꞌyiꞌcaaj ɨ jɨríj jitze tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Aseitúunajrimi, aꞌáa pu jaꞌtáxaiꞌirihuaꞌaj. 38Majta néijmiꞌi mu ɨ tyeɨ́tyee íiyaꞌ ajoꞌréꞌnyinyiicaꞌaj joꞌtɨj ɨ tyeyúuj joꞌtyéjvee mej mij jáanamuaj ɨ Jesús.