Search form

San Marcos 1

Juan pu tyihuáꞌixaatyeꞌ aꞌájna joꞌtɨj quee jáꞌtyiꞌtɨj

(Mt. 3:1-12; Lc. 3:1-9, 15-17; Jn. 1:19-28)

1Aꞌyaa pu éenyeꞌqueꞌ huatyóochej ɨ nyúucarij tɨ jaxaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús ɨ Cɨríistuꞌ, yójraꞌ tɨ puéꞌeen ɨ Dios.

2Aꞌyaa pu tyoꞌyúꞌxacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Isaías ɨ tɨ arí áꞌtyeej tɨ tyíꞌxajtacaꞌaj ɨ Dios jitze maꞌcan tɨjɨn:

Aꞌtɨ́j nu huataꞌítyij anaquéecan taꞌaj a jɨmeꞌ tyuꞌtaxáj,

tɨꞌij tyámuaꞌ tyimuáaꞌuurijtzeꞌ.

3Aꞌáa pu jaꞌváꞌnamuajreꞌ ɨ nyúucarij joꞌtɨj quee jáꞌtyiꞌtɨj, aꞌyan tɨjɨn:

“Tyámuaꞌ xu jáaꞌuurej ɨ juyáaraꞌ ɨ tavástaraꞌ,

xaatajéꞌyitziꞌtyeꞌ ɨ juyáaraꞌ.”

4Aꞌáa pu joꞌtóosejratacaꞌ ɨ Juan ɨ tɨ huáꞌɨɨracaꞌaj aꞌájna joꞌtɨj quee jáꞌtyiꞌtɨj, aꞌyaa pu néijmiꞌcaa tyúꞌixaaj maj tyáꞌantzaahuatyeꞌen ɨ Dios jimi majta jeꞌen huáɨꞌhuaj, tɨꞌij ɨ Dios tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌ ɨ maj quee xáꞌpuɨꞌ huarɨ́j aꞌɨ́jcɨ jimi.

5Néijmiꞌi ɨ tyeɨ́tyee aꞌáa maj tyajaꞌránamuaj a judea majta a Jerusalén aꞌɨ́ɨ mu ajeꞌréꞌnyinyiicaꞌaj mej mij jáanamuaj. Matɨꞌɨj mij jaataxájtacaꞌ ɨ maj quee xáꞌpuɨꞌ huarɨ́j ɨ Dios jimi, aj puꞌij ɨ Juan huoꞌɨɨriꞌ aꞌájna ɨ játyaꞌnaj jitze tɨ aꞌyan tyaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Jordán.

6Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyíꞌchajcaꞌaj ɨ Juan aꞌɨ́j pu jɨn tyíꞌtaavijhuacaꞌaj ɨ caméeyuj juꞌxaꞌ jɨmeꞌ, ajta navíj jɨn ahuóojɨꞌcaꞌcaꞌaj, ajta vítziꞌcɨɨ cɨꞌmacariaꞌaj, ajta sarátyee cuaꞌcariaꞌaj ɨtzitáj maj huáxoo. 7Aꞌyaa pu tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj tɨjɨn:

—Sɨ́ɨj pu ooj yajaꞌvéꞌmej tɨ jéetzeꞌ vaꞌcán jɨn tyiꞌtyéjvee nyequee nyáaj, capu nyéetzij aꞌyan tyíꞌnyacɨꞌpuaj nyej nyij jaꞌajtaꞌɨ́ꞌpuꞌxɨꞌɨn ɨ caꞌquéeraꞌan. 8Nyáaj nu nyeríj jamuáaꞌɨɨriꞌ ɨ jájtyij jɨmeꞌ, ajta aꞌɨ́jna aꞌɨ́j pu jɨn jáꞌmuaꞌɨɨran ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios.

Jesús pu huáɨꞌhuacaꞌ

(Mt. 3:13-17; Lc. 3:21-22)

9Aꞌyaa pu aꞌájna tyuꞌrɨ́j, Jesús pu aꞌáa jaꞌrájraa a Nazaret, chájtaꞌ aꞌáa tɨ jaꞌajtyámaꞌcan a Galileea, aj puꞌij ɨ Juan jáaꞌɨɨriꞌ ɨ játyaꞌnaj jitze tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Jordán. 10Tɨꞌɨj naꞌaj ɨ Jesús tyeꞌtáraa ɨ jáataꞌ, aj puꞌij jaaséj tɨ antacúj ɨ tajapuá tɨꞌɨj ij aꞌɨ́j huaséj ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios tɨ ajeꞌcámaꞌcaꞌaj, aꞌyaa pu huaséꞌrihuaꞌaj tɨꞌɨj cúcuiꞌ. 11Ajta jeꞌen nyúucarij huánamuajriꞌ tɨ ujeꞌcánamuajrej u tajapuá, tɨ aꞌyan tyíꞌxajtacaꞌaj tɨjɨn:

—Muáaj paj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ nyiyóoj ɨ nyaj jéehua jaxɨeꞌveꞌ, ɨ nyaj nyajta jaꞌantyíhuoj.

Tɨꞌɨj ɨ Jesús aꞌáa joꞌtyávaacaꞌaj joꞌtɨj quee jáꞌtyiꞌtɨj

(Mt. 4:1-11; Lc. 4:1-13)

12Tɨꞌɨj aꞌyan tyuꞌrɨ́j, aj puꞌij ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios yoꞌvíꞌtɨj ɨ Jesús aꞌájna joꞌtɨj quee jáꞌtyiꞌtɨj. 13Aꞌáa puꞌij huáꞌpuatyej xɨcáj jáꞌtyeej, joꞌmaj tyiꞌtyán joꞌcɨ́ꞌcaꞌaj simuáruunyij,

ajta ɨ tyiyáaruꞌ tyíꞌtyasaꞌcaꞌaj tɨꞌij ɨ Jesús ootyáꞌɨtzeereꞌen ɨ Dios jimi, capu aꞌyan tyáꞌraa aꞌɨ́ɨ mu jaatyáhuɨɨ ɨ maj tyíꞌhuɨɨreꞌ ɨ tajapuá Dios jimi.

Jesús pu huatyóochej tɨ tyuꞌmuárɨeꞌen aꞌájna a Galileea

(Mt. 4:12-17; Lc. 4:14-15)

14Tɨꞌɨj eetyanámiꞌhuacaj ɨ Juan, aj puꞌij ɨ Jesús ajoꞌréꞌnyej a Galileea aꞌáa pu huojóꞌixaa ɨ Dios nyuucaaj. 15Aꞌyan tɨjɨn:

—Puꞌríj tyaꞌráꞌaj aꞌájna ɨ xɨcáaraꞌ jitze ɨ tɨ aꞌyan tyíꞌiteeriaꞌcaꞌaj tɨꞌij ɨ Dios tyuꞌtaꞌíjtaj ɨ cháanacaj japua. Siataꞌaj tyáꞌantzaahuatyeꞌen ɨ Dios jimi siajta jitzán tyúꞌcaꞌnyej ɨ nyúucariaꞌraꞌ.

Jesús pu muáacuacaa huatajé ɨ maj cueꞌtzɨꞌpuacaa

(Mt. 4:18-22; Lc. 5:1-11)

16Tɨꞌɨj Jesús aꞌáa jaꞌajtyamaꞌcaj aꞌájna véjriꞌ joꞌtɨj jaꞌváꞌasej ɨ jájtyij tɨ aꞌyan tyaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Galileea, aj puꞌij aꞌɨ́j huaséj ɨ Simón ajta ɨ Andrés ihuáariaꞌraꞌ tɨ puéꞌeen. Aꞌɨ́ɨ mu aꞌɨ́ɨn puéꞌeenyeꞌej ɨ maj cueꞌtzɨꞌpuacariaꞌaj, aꞌáa mu mij joꞌhuaꞌnaaj ɨ tápiꞌnarij. 17Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtajé tɨjɨn:

—Musioꞌtéꞌyiꞌij nyaj jamuán, nyáaj nu jáꞌmuamuaꞌtyej siataꞌaj huoꞌtájeevej ɨ tyeɨ́tyee nye jimi.

18Aꞌáa mu mij tyojopíij ɨ tápiꞌnarij matɨꞌɨj mij jamuán joꞌcɨ́j ɨ Jesús.

19Tɨꞌɨj téꞌej áyee joꞌréꞌnyej, Jesús pu aꞌɨ́j huaséj ɨ Santiago ajta ɨ Juan ihuáariaꞌraꞌ tɨ puéꞌeen, aꞌɨ́ɨ pu huaꞌyojmuaꞌ ɨ Zebedeo, aꞌáa mu jaꞌrátyaꞌcaꞌaj ɨ báarcuj jitze tyámuaꞌ metyiꞌuuriáaj ɨ tápiꞌnarij. 20Aj puꞌij ɨ Jesús huoꞌtajé, aꞌáa mu mij yoorɨéej ɨ jutáataj Zebedeo ɨ séecan jamuán ɨ maj jahuɨɨriaꞌcaꞌaj, matɨꞌɨj mij Jesús jamuán joꞌcɨ́j.

Aꞌɨ́jna ɨ tyévij tyiyáaruꞌ tɨ tzajtaꞌ úꞌsejriaꞌcaꞌaj

(Lc. 4:31-37)

21Aj mu mij aꞌáa jaꞌráꞌaj ɨ chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Capernaúm, aꞌájna ɨ xɨcáaraꞌ jitze matɨꞌɨj jusoꞌpii, aj puꞌij ɨ Jesús utyájrupij ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, tɨꞌquij huatyóochej tɨ tyihuóꞌmuaꞌtyej. 22Majta ɨ tyeɨ́tyee jeꞌej mu tyityoꞌtóomuajtyacaꞌ jeꞌej tɨ tyihuáꞌmuaꞌtyajcaꞌaj, jiꞌnye aꞌyaa pu tyiꞌtyáxajtasimaꞌaj tɨꞌɨj ɨ tɨ vaꞌcán jɨn tyiꞌtyéjvee, capu aꞌyan matɨꞌɨj ɨ maj tyihuáꞌmuaꞌtyajcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jitze ɨ yuꞌxarij ɨ maj jɨn tyíꞌijta. 23Aꞌúu pu sɨ́ɨj tyáatɨꞌ joꞌtyávaacaꞌaj ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ ɨ tyiyáaruꞌ tɨ tzajtaꞌ séjriaꞌcaꞌaj, aꞌɨ́ɨ puꞌij aꞌyan tyuꞌtanyúj 24tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye tyiꞌtɨ́j paꞌuurej tajimí Jesús Nazaret paj jáꞌmaꞌcan? ¿Nyi aꞌɨ́j jɨn mu poꞌvéꞌmej paj taꞌantyipuáꞌrityeꞌen? Nyámuamuaꞌtye aꞌtɨ́j paj puéꞌeen, nyajta jamuaꞌreej paj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ paj néijmiꞌi jɨn tyámuaꞌ een ɨ Dios jimi.

25Aj puꞌij Jesús jajtyáꞌxɨj ɨ tyiyáaruꞌ, aꞌyan tyeꞌixáatyeꞌej tɨjɨn:

—Capáj aveꞌnyuucaꞌan iirájraꞌ mu tyévij tzajtaꞌ.

26Tɨꞌquij ɨ tyiyáaruꞌ jaatacáꞌtzɨj ɨ tyévij caꞌnyíin jɨmeꞌ, aj puꞌij caꞌnyíin huajíjhuacaꞌ ɨ tyiyáaruꞌ tɨ tzajtaꞌ úꞌsejriaꞌcaꞌaj ɨ tyévij tɨꞌquij iirájraa. 27Néijmiꞌi mu tyuꞌtátzɨɨn, majta aꞌyan tyúuꞌihuoꞌracaꞌaj séej jamuán ajta séej aꞌyan tɨjɨn:

—¿Aꞌtanyíj puéꞌeen aꞌmújna? Tɨꞌij jájcuan jɨn tyíꞌmuaꞌtaj, ajta jeꞌen naa tyuꞌxáxaꞌaj tɨꞌɨj ɨ tɨ vaꞌcán jɨn tyiꞌtyéjvee. Aꞌɨ́ɨ mu majta jaꞌtzaahuatyeꞌ ɨ tyiyáaruꞌ jeꞌej tɨ yeꞌej tyihuoꞌtájeevij.

28Ajta jeꞌen jiyeꞌtzín néijmiꞌqueꞌ huámuaꞌreeriꞌhuacaꞌ tɨꞌɨj naꞌaj aꞌájna a Galileea jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huáruuj ɨ Jesús.

Jesús pu tyáahuaj ɨ muꞌnyáaraꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Simón

(Mt. 8:14-15; Lc. 4:38-39)

29Matɨꞌɨj iiráacɨj ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, Jesús pu huaꞌ jamuán joꞌmej aꞌɨ́ɨjma ɨ Santiago ajta ɨ Juan joꞌmaj jaꞌchej ɨ Simón ajta ɨ Andrés. 30Aꞌɨ́ɨ pu aꞌáa jóocaꞌtyii ɨ muꞌnyáaraꞌ ɨ Simón, tyíꞌcuiꞌcaꞌaj aꞌɨ́jna puɨ́stacaꞌaj. Aj mu mij jaatéꞌexaa ɨ Jesús, 31aꞌɨ́ɨ puꞌij ajtyáxɨɨriacaꞌ jimi, tɨꞌɨj ij jajvíꞌ ɨ muácaꞌraꞌan jitze ajta jeꞌen jaꞌajriáj, aj puꞌij jiyeꞌtzín huatyápuaꞌriacaꞌ ɨ tɨ puɨ́stacaꞌaj ajta jeꞌen huatyóochej tɨꞌij tyihuóꞌcueꞌtyej.

Jesús pu jéehua tyihuóꞌhuaa ɨ maj tyíꞌcucuiꞌcaꞌaj

(Mt. 8:16-17; Lc. 4:40-41)

32Tɨꞌɨj huaréꞌchuixarij aj mu mij néijmiꞌcaa ajóoviꞌtɨjxɨ ɨ Jesús jimi aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyíꞌcucuiꞌ majta ɨ tyiyáaruꞌ maj huaꞌ tzajtaꞌ úꞌsejriaꞌcaꞌaj, 33Néijmiꞌi mu matɨꞌɨj manaꞌaj aꞌáa maj joꞌcháatɨmee aꞌáa jaꞌtyúusɨɨ a puaꞌquéj joꞌtɨj jeꞌtyényinyiꞌij, 34Jesús pu néijmiꞌcaa tyúꞌhuaaj ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj tyíꞌcucuiꞌcaꞌaj, ajta jéehua hueꞌráꞌityacaꞌ ɨ tyiyáaruꞌuj ɨ maj huaꞌ tzajtaꞌ úꞌsejriaꞌcaꞌaj, capu ajta huaꞌtáꞌcariaꞌaj maj huatányuunyij ɨ tyiyáaruꞌuj, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ mu jamuaꞌajcaa aꞌtɨ́j tɨ puéꞌeenyeꞌej.

Jesús pu huóꞌixaaj ɨ Dios nyuucaaj aꞌájna joꞌmaj jóosɨꞌrii

(Lc. 4:42-44)

35Iiyaꞌ puꞌuj, tɨꞌɨj óocheꞌ huatɨ́caꞌcaj, Jesús pu ájchej tɨꞌquij eerájraa aꞌájna a chájtaꞌ taꞌaj ij jusɨ́ɨj huatyényuunyij aꞌájna joꞌtɨj quee jáꞌtyiꞌtɨj. 36Ajta aꞌɨ́jna ɨ Simón majta ɨ maj jamuán huajúꞌcaꞌaj, aꞌɨ́ɨ mu uyóꞌhuoosij ɨ Jesús, 37ajta matɨꞌɨj jáatyoj aꞌyaa mu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Néijmiꞌi mu muahuoo.

38Ajta aꞌɨ́jna aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Cheꞌréj tyicheꞌ áyee joꞌréꞌnyej aꞌáa tɨ véjriꞌ huacaꞌaj, aꞌáa nu nyajta huojoꞌtéꞌexaatyeꞌej ɨ nyúucarij, jiꞌnye aꞌɨ́j nu jɨn mujoꞌvéꞌmej.

39Jesús puꞌij néijmiꞌqueꞌ huáraa aꞌájna a Galileea, huaꞌixáatyaꞌaj ɨ nyúucarij joꞌmaj jóosɨꞌrii tɨꞌɨj naꞌaj aꞌáa tɨ huacaꞌaj, ajta tyihuaꞌhuáatyaꞌaj ɨ tyiyáaruꞌuj tɨ huaꞌ tzajtaꞌ séjriaꞌcaꞌaj.

Jesús pu séej tyúꞌhuaaj tɨ cáꞌatzaj

(Mt. 8:1-4; Lc. 5:12-16)

40Sɨ́ɨj pu ɨ tyáatɨꞌ tɨ tyíꞌcuiꞌ tɨ cáꞌatzaj aꞌ uréꞌnyej ɨ Jesús jimi, tyitunútaj puꞌij tɨꞌɨj aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Tɨpuaꞌaj aꞌyan petyaꞌajxɨeꞌviꞌraꞌaj, tyináahuaatyeꞌ ɨ nyaj tyíꞌcuiꞌ.

41Jesús pu jaꞌancuꞌvaxɨj, tɨꞌquij jumuácaꞌ jɨn jaꞌajtamuárɨej ajta aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Aꞌyaa nu tyaꞌajxɨéꞌviꞌraꞌ. Pataꞌaj huarúj.

42Aj puꞌij huatyápuaꞌriacaꞌ ɨ tɨ jɨn tyíꞌcuiꞌcaꞌaj, tɨꞌquij naa éenyeꞌej taꞌraj. 43Ajta jeꞌen ɨ Jesús jaataꞌítyacaꞌ aꞌyan jéehua tyeꞌíicatyeꞌej tɨjɨn:

44—Cásɨꞌ, capáj aꞌtɨ́j ixaatyeꞌej, sulu áricuj pataꞌaj huatáꞌsejrataj aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ puaaríj, pajta tyuꞌtámuꞌvejritaj, aꞌyájna tɨꞌɨj tyuꞌtaꞌíjtacaꞌ ɨ Moisés, mataꞌaj mij aꞌɨ́ɨmaj jáamuaꞌreej ɨ puaaríij tɨjɨn papuꞌríj huarúj.

45Ajta aꞌɨ́jna ɨ tyévij tɨꞌɨj jóꞌraa jeꞌen pu huatyóochej tɨ yoꞌxáatajraꞌnyij jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j jimi huarɨ́j. Aꞌɨ́j pu jɨn quee cheꞌ ɨꞌriitacaꞌaj tɨ ɨ Jesús utyájrutyej ɨ tɨ huachájtaꞌtajmee, sulu aꞌáa pu jóꞌyiꞌcaaj joꞌtɨj quee jaꞌ aꞌtɨ́j, majta ɨ tyeɨ́tyee aꞌnáj tɨnaꞌaj mu aꞌáa jeꞌréꞌnyinyiicaꞌaj joꞌtɨj jeꞌej jéꞌeenyeꞌej ɨ Jesús mej mij jaaséj.