Search form

San Marcos 8

Jesús pu tyihuoꞌcueꞌej aꞌɨ́ɨjma ɨ maj muáacuaj víꞌraꞌaj aráꞌasej

(Mt. 15:32-39)

1Tɨꞌɨj ooj ɨ Jesús aꞌáa joꞌtyávaacaꞌaj aꞌájna a Galileea, jéehua mu tyeɨ́tyee tyúusɨɨj, majta quee tyiꞌtɨ́j tyíchaꞌɨɨcaꞌaj maj jáacuaꞌnyij, Jesús puꞌij huoꞌtajé aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jamuán huacɨ́j tɨꞌquij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

2—Nyényaxaamujrityeꞌ huaꞌ jimi mu tyeɨ́tyee, jiꞌnye muꞌríj huéeicaj xɨcáj áꞌtyeej maj nyaj jamuán yahuatyúꞌuj majta quee tyiꞌtɨ́j tyíchaꞌɨj maj jáacuaꞌnyij. 3Ajta tɨpuaꞌaj nyahuaꞌréꞌityixɨꞌɨn mej mij jóꞌcɨɨnyej ɨ juchéj mequee xu tyuꞌcuáꞌan, camu tyoꞌtáviicueꞌraj ɨ juyéj japua, jiꞌnye séecan mu ɨmuáj curiáꞌcɨxɨj.

4Aꞌyaa mu mij tyityaatanyúj ɨ maj jamuán huacɨ́j tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye tyíɨꞌrij tyaj tyihuóꞌcueꞌtyej aꞌyájna joꞌtɨj quee aꞌtɨ́j jaꞌchej?

5Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—¿Aꞌchunyéj muaꞌaj puaꞌmácan xaaɨ́ꞌpuꞌsij ɨ páan?

Matɨꞌɨj mij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Arahuaꞌpuácaa.

6Aj puꞌij jaataꞌíjtacaꞌ maj ooráꞌsej ɨ tyeɨ́tyee a chóotaꞌ, tɨꞌquij jaꞌancuráɨꞌpuj ɨ páan tɨ aráahuaꞌpuaj aráꞌasej, ajta tɨꞌɨj tyaatatyóotziꞌriaꞌaj ɨ Dios, aj puꞌij jaꞌantyítaaraxɨj, ajta jeꞌen huoꞌrɨ́ɨꞌpuɨꞌtyej ɨ maj jamuán huacɨ́j, mej mij aꞌɨ́ɨmaj huoꞌrɨ́ɨꞌpuɨꞌtyeꞌen ɨ tyeɨ́tyee, aꞌyaa mu mij aꞌɨ́jna jɨn huarɨ́j. 7Majta mu jeꞌcácaa ɨ hueꞌtyée tyíꞌchaꞌɨɨcaꞌaj, Jesús pu ajta aꞌɨ́jna jɨn tyaatatyójtziꞌrej ɨ Dios, ajta jeꞌen huoꞌtaꞌíj maj huoꞌrɨ́ɨꞌtyeꞌen ɨ tyeɨ́tyee. 8Néijmiꞌi mu tyúꞌcuaa majta tyámuaꞌ tyityaatajuꞌxaj, majta jeꞌen aráahuaꞌpuaj sicɨɨ jitze tyaꞌváꞌjɨstyaꞌxɨj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ páan tɨ aváꞌɨtzee ɨ tɨ antyítaarixɨj. 9Majta ɨ maj tyúꞌcuaa, muáacuaj víꞌraꞌaj mu aꞌchu aráꞌaxcaa. Aj puꞌij Jesús huaꞌréꞌityixɨj ɨ tyeɨ́tyee, 10ajta jeꞌen ɨ báarcuj jitze atyájraa huaꞌ jamuán ɨ maj jamuán huacɨ́j, matɨꞌɨj mij joꞌcɨ́j aꞌájna a tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Dalmanuta.

Aꞌɨ́ɨmaj ɨ fariseos mu jaatáhuaviiriꞌ tɨ ɨ Jesús huoꞌtaséjratyeꞌen ɨ maj jɨn jeꞌej tyoꞌtaséj

(Mt. 16:1-4; Lc. 12:54-56)

11Aꞌɨ́ɨmaj maj mu ɨ fariseos ajeꞌréꞌnyej matɨꞌɨj mij huatyóohuij maj tyeeꞌíhuoꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús. Ajta mej mij tyiꞌtɨ́j jɨn jaꞌantyimuéꞌtɨn, aꞌyaa mu tyaatáhuaviiriꞌ tɨ tyiꞌtɨ́j huoꞌtaséjratyeꞌen ɨ maj jɨn jeꞌej tyoꞌtaséj mej mij jáamuaꞌreej tɨ ɨ Dios jimi joꞌvéꞌmej. 12Aj puꞌij ɨ Jesús tyámuaꞌ naa tyoꞌcayáatɨraa tɨꞌquij aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye mej mij aꞌíimaj ɨ tyeɨ́tyee aꞌyan tyíꞌnyahuavii nyaj tyiꞌtɨ́j huoꞌtaséjratyeꞌen ɨ maj jɨn jeꞌej tyoꞌtaséj?

—Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ nyaj quee tyiꞌtɨ́j jamuaataséjratyeꞌsij.

13Aj puꞌij ahuojoohuáꞌxɨj ɨ tyeɨ́tyee, tɨꞌquij ajtáhuaꞌaj atyájraa ɨ báarcuj jitze aj mu mij antacɨ́j után jitze pujmuaꞌ.

Aꞌɨ́jna ɨ huáꞌnyuucaa ɨ fariseos ɨ maj jɨn huáꞌcuanamuaj ɨ tyeɨ́tyee

(Mt. 16:5-12)

14Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jamuán huacɨ́j ɨ Jesús, aꞌɨ́ɨ mu yoꞌhuáꞌxɨj maj yaꞌráaɨꞌpuɨꞌɨn ɨ páan maj jáacuaꞌnyij, séej muꞌuj ɨ páan huaɨ́ꞌɨsimaꞌaj ɨ báarcuj jitze. 15Jesús puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtaꞌíj tɨjɨn:

—Cásɨꞌ, tyámuaꞌ xuꞌuj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ fariseos maj jajnájchi ɨ páan, siajta aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ maj jajnájchi ɨ maj Herodes jitze ajtyámaꞌcan.

16Majta ɨ maj jamuán huacɨ́j aꞌyaa mu tyúuꞌixaatyaꞌcaꞌaj maj quee páan tyíchaꞌɨɨcaꞌaj.

17Jesús pu jáamuaꞌreeriꞌ jeꞌej maj tyúuꞌixaatyaꞌcaꞌaj, aꞌyaa puꞌij tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye siaj sij aꞌyan tyíꞌxaj yee siaj quee páan tyíchaꞌɨj? ¿Nyi sequée xu yóꞌitej caꞌ sequée jamuaꞌreej? ¿Nyi huápuɨꞌɨj sequée tyiꞌtɨ́j jóꞌitej? 18¿Nyi xaꞌvaꞌjɨꞌsíjmee siajta quee tyiꞌtɨ́j séej, siajta ajta naxɨéjmee siajta quee tyiꞌtɨ́j namuaj? ¿Nyi sequée cheꞌ jamuaꞌreej? 19Nyatɨꞌɨj huoꞌrɨ́ɨpuꞌuj ɨ páan tɨ anxɨ́vicaꞌaj aꞌɨ́ɨjma ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj anxɨ́ víꞌraꞌaj aráꞌaxcaa, ¿aꞌchunyéj puaꞌan sicɨɨ setyaꞌváꞌjɨstej aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ páan tɨ aváꞌɨtzee?

Aj mu mij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj sicɨɨ.

20—Arí nyatɨꞌɨj huoꞌrɨ́ɨpuꞌuj ɨ páan tɨ aráahuaꞌpuaj aráꞌaxcaa aꞌɨ́ɨjma ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj muáacuaj víꞌraꞌaj aráꞌaxcaa, ¿aꞌchunyéj puaꞌan sicɨɨ setyaꞌváꞌjɨstyaꞌxɨj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tɨ aváꞌɨtzee?

Aꞌyaa mu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Aráahuaꞌpuaj sicɨɨ.

21Aj puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—¿Nyi sequée xu yóꞌitej?

Jesús pu taꞌrácuun tyúꞌhuaaj aꞌájna a Betsaida

22Matɨꞌɨj támij aꞌáa jaꞌráꞌaj aꞌájna a Betsaida, aj mu mij taꞌrácuun ajooviꞌtɨj ɨ Jesús jimi, matɨꞌɨj mij jaatáhuaviiriꞌ tɨ jaꞌajtamuárɨeꞌen. 23Jesús pu jajvíꞌ muácaꞌraꞌan jitze aꞌɨ́jcɨ ɨ taꞌrácuun tɨꞌquij jeꞌráaviꞌtɨj ajéjreꞌ aꞌájna joꞌtɨj jaꞌchajtaꞌ. Aj puꞌij juꞌɨ́ꞌriqueꞌ jaꞌrámejraxɨj a jɨ́ɨsaꞌ, ajta jeꞌen jaꞌráamuarɨej tɨꞌquij jaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨpuaꞌaj arí maꞌúnyeerij 24Aj puꞌij ɨ taꞌrácuun atányeeriacaꞌ, tɨꞌquij aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:

—Tyétyacaa nu séej. Aꞌyaa mu huaséꞌrin cuxáa cɨyéj maj puéꞌeen ɨ maj mahuacɨꞌɨj.

25Jesús puꞌij ajtáhuaꞌaj jaꞌráamuarɨej a jɨ́ɨsaꞌan ɨ taꞌrácuun, aj puꞌij ɨ tyáatɨꞌ atányeeriacaꞌ tɨꞌquij huarúj. Puꞌríj tyámuaꞌ naa néijmiꞌi tyíꞌsejracaꞌaj. 26Aj puꞌij ɨ Jesús jaataꞌítyacaꞌ tɨꞌij jóꞌraꞌnyij ɨ juchéj, ajta aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Capáj utyáruꞌpicheꞌen a chájtaꞌ pej pij aꞌtɨ́j huatéꞌexaatyeꞌen.

Pedro pu jaataxájtacaꞌ tɨ ɨ Jesús aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Cɨríistuꞌ

(Mt. 16:13-20; Lc. 9:18-21)

27Tɨꞌɨj aꞌyan tyuꞌrɨ́j, aꞌɨ́jna ɨ Jesús majta ɨ maj jamuán huacɨ́j, aꞌáa mu jóꞌjuꞌ aꞌájna a tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Cesarea de Filipo. Juyéj jitze mu ajoojuꞌcaj, tɨꞌɨj ɨ Jesús aꞌyan tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jamuán huacɨ́j tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye metyíꞌxaj ɨ tyeɨ́tyee aꞌtanyíj nyaj puéꞌeen?

28Aj mu mij aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Séecan mu aꞌyan tyíꞌxaj paj muáaj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Juan ɨ tɨ huáꞌɨɨracaꞌaj, majta séecan aꞌyan tyíꞌxaj paj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Elías, majta séecan aꞌyan tyíꞌxaj paj sɨ́ɨj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ Dios jitze maꞌcan tyíꞌxaj.

29Aj puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—Arí muaꞌaj, ¿jiꞌnye setyiꞌxaj aꞌtanyíj nyaj puéꞌeen?

Pedro puꞌij aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Muáaj paj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Cɨríistuꞌ.

30Ajta ɨ Jesús pu huoꞌtáꞌijmuejriꞌ maj quee aꞌtɨ́j ixaatyeꞌej.

Jesús pu jaataxájtacaꞌ tɨ muɨꞌnyij

(Mt. 16:21-28; Lc. 9:22-27)

31Jesús puꞌij huatyóochej tɨ tyihuóꞌmuaꞌtyej tɨ ɨ yójraꞌ ɨ Dios jéehua jajpuéetzij jaꞌmej, majta quee jaxɨeꞌvaꞌaj muáꞌjuꞌun ɨ huáasij, ɨ maj vaꞌcán jɨn tyityatatyíj ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, majta ɨ maj tyihuáꞌmuaꞌtyej ɨ yuꞌxarij jitze ɨ maj jɨn tyíꞌijta. Aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj maj jajeꞌcatan, ajta jeꞌen huéeicaj xɨcáj jitze huatájuuritaj. 32Aꞌyaa pu tyámuaꞌ naa tyihuóꞌixaaj aꞌhuoꞌitéerican jɨmeꞌ. Aj puꞌij ɨ Pedro jeꞌráaviꞌtɨj ajta huatyóochej tɨ jajtyáꞌxɨꞌɨn. 33Ajta ɨ Jesús pu juhuáritaꞌ cacháacajra, huoꞌséerajraa aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jamuán huacɨ́j, aj puꞌij jajtyáꞌxɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ Pedro aꞌyan tyeꞌixáatyeꞌej tɨjɨn:

—Ajtáraꞌ nye jimi, mu paj aꞌyan tyíꞌxaj tɨꞌɨj ɨ tyiyáaruꞌ. Capáj muáaj aꞌyan tyíꞌsej jeꞌej tɨ ɨ Dios tyáꞌxɨeꞌveꞌ, sulu jeꞌej maj tyáꞌxɨeꞌveꞌ ɨ tyeɨ́tyee.

34Aj puꞌij ɨ Jesús huoꞌtajé aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jamuán huacɨ́j ajta ɨ tyeɨ́tyee, tɨꞌquij aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j jaxɨeꞌvaꞌaj tɨ nyaj jamuán joꞌchaꞌcanyeꞌen, aꞌyaa pu tyúuxɨeꞌveꞌ tɨ quee aꞌyan rɨjcaj jeꞌej tɨ jusɨ́ɨj tyáꞌxɨeꞌveꞌ, sulu cheꞌ jaꞌantyichóoj ɨ jucúruuj nyaj jamuán joꞌchaꞌcanyeꞌen. 35Jiꞌnye aꞌtɨ́j tɨ tyúutyesiꞌriaꞌaj tɨꞌij quee huámuɨꞌnyij, aꞌɨ́ɨ pu yoꞌrɨésij ɨ ju júuricamej, ajta ɨ tɨ huámuɨꞌnyij aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ nyaj jamuán joꞌchaꞌcanyeꞌen, nusu tɨ jaꞌantzaahuaj ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ Dios, aꞌɨ́ɨ pu júurij jaꞌmej jusén jɨmeꞌ. 36¿Tyiꞌtanyí jeꞌej tyeetyáhuɨɨreꞌej ɨ tyévij tɨpuaꞌaj néijmiꞌi huamuéꞌtɨn ɨ cháanacaj, ajta jeꞌen yóꞌrɨeenyij ɨ ju júuricamej? 37Nusu aꞌyájna ¿aꞌchúquij tyíꞌnajchitan ɨ tyévij tɨꞌij jáahuɨɨreꞌen ɨ júuricamaꞌraꞌ? 38Jiꞌnye tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j nyetyeviꞌraꞌ nyéetzij naꞌríij aꞌɨ́jcɨ ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ Dios huaꞌ tzajtaꞌ ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj quee tyámuaꞌ een majta jéehua jáꞌɨtzeereꞌ, aꞌyaa pu ajta tyuꞌtóotyeviꞌraꞌastaj ɨ Yójraꞌ ɨ Dios aꞌájna xɨcáaraꞌ tɨꞌɨj jitzán yavaꞌcányesij ɨ cháanacaj japua vaꞌcán jɨn tyiꞌtyaváaj ɨ Dios jimi, majta jamuán ɨ maj tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ.