Search form

San Mateo 16

Aꞌɨ́ɨmaj ɨ fariseos majta ɨ saduceos, aꞌɨ́ɨ mu jaatáhuaviiriꞌ tɨ Jesús tyiꞌtɨ́j huoꞌtaséjratyeꞌen ɨ maj jɨn tyámuaꞌ tyoꞌtaséj

(Mr. 8:11-13; Lc. 12:54-56)

1Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ fariseos, majta ɨ saduceos, aꞌɨ́ɨ mu ajeꞌréꞌnyej joꞌtɨj joꞌtyávaacaꞌaj ɨ Jesús, mej mij hueꞌtzij jáatavej, aꞌɨ́j mu jɨn aꞌyan tyaatáhuaviiriꞌ tɨ huoꞌtaséjratyeꞌen ɨ maj jɨn jáamuaꞌreej tɨjɨn Dios pu jimi jáꞌmaꞌcan ɨ tɨ jɨn antyúumuaꞌreej. 2Ajta aꞌɨ́jna ɨ Jesús aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Tɨꞌɨjta tyéchumuaꞌrisimaꞌan aꞌyaa xu tyiꞌxáataj xáꞌyiꞌij tɨjɨn: “Naa pu huaꞌéenyaꞌaj jaꞌmej, jiꞌnye oopóꞌvij ɨ jútyeꞌ”; 3naꞌríij quee tɨꞌɨj huatapuaꞌrej, aꞌyaa xu siajta tyiꞌxáataj xáꞌyiꞌij tɨjɨn: “Ijíij mu huatyéviiyij, jiꞌnye oopóꞌvij ɨ jútyeꞌ majta jéehua joꞌtanáa.” Muaꞌaj xu tyámuaꞌ naa tyeeyíꞌtɨn siaj jaataxáj jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j rɨnyij jútyeꞌ, ¿jiꞌnye siaj sij quee jaayíꞌtɨn siaj jaataxáj jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j ijíij rɨcɨj? 4Muaꞌaj mu siaj jeꞌej puaꞌaj tyíꞌtyetyeɨtyee siajta jéehua áꞌɨtzeereꞌ, aꞌyaa xu tyáꞌhuoo ɨ siaj jɨn jáamuaꞌreej tɨ jútyeꞌ jáꞌmaꞌcan ɨ nyaj jitzán arányacaꞌnyej, canu tyiꞌtɨ́j jamuaataséjratyeꞌsij, sulu aꞌɨ́ɨ puꞌuj ɨ siaj seríj jamuaꞌreej jeꞌej tɨ tyáaruj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jonás.

Aj puꞌij Jesús ahuojoꞌtyáhuii, tɨꞌquij jóꞌraa.

Caxu aꞌyan rɨjcaj jeꞌej maj tyihuáꞌmuaꞌtyej aꞌɨ́ɨmaj ɨ fariseos

(Mr. 8:14-21)

5Matɨꞌɨj antacɨ́j után jitze pujmuaꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Jesús jamuán huacɨ́j, aꞌɨ́ɨ mu yoꞌhuáꞌxɨj maj yaꞌráaɨꞌpuɨꞌɨn ɨ páan maj jáacuaꞌnyij. 6Aj puꞌij Jesús aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Tyámuaꞌ xuꞌuj muaꞌaj, aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ fariseos ɨ maj jaꞌnajchityeꞌ ɨ páan tɨꞌij ájcuꞌusta, siajta aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ saduceos maj majta jaꞌnajchityeꞌ.

7Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Jesús jamuán huacɨ́j, aꞌyaa mu jujɨ́ɨmuaꞌaj tyúuꞌixaatyaꞌcaꞌaj tɨjɨn:

—Aꞌyaa pu tyíꞌtaꞌixaatyeꞌ, jiꞌnye catu yaꞌráaɨꞌpuj ɨ páan.

8Jesús pu jáamuaꞌreeriꞌ jeꞌej maj yeꞌej tyíꞌxajtacaꞌaj, aj puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye een jɨmeꞌ siaj sij aꞌyan tyúuꞌixaatyeꞌ yee siaj quee páan jaꞌrɨ́ɨpuj? Muaꞌaj mu siaj quee aꞌchu tyáꞌtzaahuatyeꞌ. 9¿Nyi sequée xu yóꞌitej, nyi seríj siajta yoꞌhuáꞌxɨj aꞌchu tɨpuaꞌaj sicɨɨ eerájraa ɨ páan tɨ aváꞌɨtzee nyatɨꞌɨj huoꞌráaɨꞌpuꞌuj ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj anxɨ́ víꞌraꞌaj aráꞌaxcaa aꞌɨ́jna jɨmeꞌ ɨ tɨ anxɨ́vicaꞌaj ɨ páan? 10¿Nyi seríj siajta yoꞌhuáꞌxɨj aꞌchu siaj puaꞌmaquéj tyaꞌváꞌjɨstej ɨ sicɨ́rij jitze, nyatɨꞌɨj huoꞌráaɨꞌpuꞌtyej ɨ maj muáacuaj víꞌraꞌaj aráꞌaxcaa ɨ tyeɨ́tyee aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ taꞌráhuaꞌpuacaꞌaj ɨ páan? 11¿Jiꞌnye siaj sij quee yóꞌitej nyaj quee aꞌɨ́j jáꞌmuaꞌixaatyeꞌ ɨ páan? Sulu tyámuaꞌ xuꞌuj muaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ maj jɨn tyíꞌxaj aꞌɨ́ɨmaj ɨ fariseos, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ saduceos.

12Aj mu mij yoꞌitéej muáꞌraa tɨ ɨ Jesús quee aꞌɨ́j huáꞌixaatyaꞌcaꞌaj ɨ maj jáꞌnaꞌchityaa ɨ páan, sulu maj huóochaꞌɨɨn aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej maj yeꞌej tyíꞌmuaꞌtacaa aꞌɨ́ɨmaj ɨ fariseos majta ɨ saduceos.

Pedro pu jaataxájtacaꞌ tɨ Jesús aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Dios tɨ jaꞌantyíhuoj

(Mr. 8:27-30; Lc. 9:18-21)

13Tɨꞌɨj ɨ Jesús aꞌáa jaꞌráꞌaj aꞌáa tɨ jaꞌajtyámaꞌcan a tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Cesarea de Filipo, aꞌyaa pu tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jamuán huacɨ́j tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye metyíꞌxaj ɨ tyeɨ́tyee aꞌtɨ́j nyaj puéꞌeen ɨ nyaj nyajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ?

14Aꞌyaa mu mij tyityaatanyúj tɨjɨn:

—Séecan mu aꞌyan tyíꞌxaj paj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Juan ɨ tɨ huáꞌɨɨracaꞌaj, majta séecan aꞌyan tyíꞌxaj paj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Elías, majta séecan aꞌyan tɨjɨn aꞌɨ́ɨn paj puéꞌeen ɨ Jeremías, nusu sɨ́ɨj tɨ ɨ Dios jitze maꞌcan tyíꞌxajtacaꞌaj.

15Aj puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—Arí muaꞌaj, ¿jiꞌnye setyiꞌxaj aꞌtanyíj nyaj puéꞌeen?

16Ajta aꞌɨ́jna ɨ Simón tɨ ajta Pedro ántyapuaj, aꞌɨ́ɨ pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Muáaj paj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Cɨríistuꞌ, yójraꞌ ɨ Dios tɨ júurij.

17Aj puꞌij Jesús aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Pataꞌaj huatáꞌtyamuaꞌveꞌen muáaj Simón, ɨ paj yójraꞌ puéꞌeen aꞌɨ́jcɨ ɨ Jonás, jiꞌnye capu aꞌtɨ́j muaatéꞌexaaj iiyeꞌej cháanacaj japua, sulu aꞌɨ́jna ɨ nyavástaraꞌ tɨ tajapuá jáꞌsejreꞌ aꞌɨ́ɨ pu muaatéꞌexaaj. 18Nyajta nyáaj, aꞌyaa nu tyíꞌmuaꞌixaatyeꞌ paj muáaj Pedro puéꞌeen, ɨ paj pajta aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn tyetyéj, aꞌíjna japua ɨ tyetyéj, nyáaj nu jaꞌajtaahuaj ɨ nye tyeyúuj, ajta quee ɨꞌríitaj jaꞌmej tɨ ɨ tyiyáaruꞌ jaamuéꞌtɨn ɨ tɨ aꞌɨ́j jɨn antyúumuaꞌreej mej mij huácuiꞌnyij ɨ tyeɨ́tyee. 19Nyáaj nu muaatáꞌsij paj aꞌɨ́jcɨ jɨn antyíaꞌmuaꞌreeriaj paj tyihuaꞌantácuunyeꞌ ɨ aꞌájna joꞌtɨj ɨ Dios tyejéꞌijtaj, tɨpuaꞌaj petyeꞌtyáanaj íiyan ɨ cháanacaj japua, Dios pu aꞌyan ajta tyeꞌtyánasij u tajapuá, ajta tɨpuaꞌaj petyaꞌantácuunaj íiyan ɨ cháanacaj japua, Dios pu ajta tyaꞌantácuunaj u tajapuá.

20Aj puꞌij ɨ Jesús aꞌyan tyihuoꞌtaꞌíj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jamuán huacɨ́j maj quee aꞌtɨ́j ixaatyeꞌej tɨ aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Cɨríistuꞌ ɨ Dios tɨ jaꞌantyíhuoj.

Jesús pu jaataxájtacaꞌ tɨ muɨꞌnyij

(Mr. 8:31—9:1; Lc. 9:22-27)

21Aꞌaj puꞌij ɨ Jesús huatyóochej tɨ huoꞌtéꞌexaatyeꞌen aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jamuán huacɨ́j tɨ aꞌyan tyúuxɨeꞌveꞌ tɨ jóꞌmeꞌen a Jerusalén, majta jeꞌen aꞌɨ́ɨmaj ɨ huáasij, majta ɨ maj tyihuáꞌijtyeꞌ ɨ puaaríij, majta ɨ maj tyihuáꞌmuaꞌtyej ɨ yuꞌxarij jitze, aꞌɨ́ɨ mu jéehua puéjtzij jaatáꞌsij. Aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj maj jajeꞌcatan, ajta jeꞌen huéeicaj xɨcáj jitze huatájuuritaj. 22Ajta aꞌɨ́jna ɨ Pedro, aꞌɨ́ɨ pu jeꞌráaviꞌtɨj, aj puꞌij huatyóochej tɨ jajtyáꞌxɨꞌɨn aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, aꞌyan tɨjɨn:

—Cheꞌ Dios quee aꞌyan tyaꞌxɨéꞌveꞌej, cheꞌ quee aꞌyan tyíꞌmuaꞌuuriaj nyavástaraꞌ.

23Aj puꞌij ooréꞌnyeeriacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Jesús, tɨꞌquij aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Pedro tɨjɨn:

—Ajtáraꞌ nye jimi, tyiyáaruꞌ, jiꞌnye petyinaꞌantyiúꞌnyiꞌ nyej nyij ootyáꞌɨtzeereꞌen. Capáj muáaj aꞌyan metyóonyeej jeꞌej tɨ ɨ Dios tyíꞌsej, sulu jeꞌej maj ɨ tyeɨ́tyee metyityoonyéjnyeꞌ.

24Aj puꞌij Jesús aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jamuán huacɨ́j tɨjɨn:

—Tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j jaxɨeꞌveꞌ tɨ nyaj jamuán joꞌchaꞌcanyeꞌen, juxɨeꞌveꞌ tɨ quee aꞌyan rɨjcaj jeꞌej tɨ jusɨ́ɨj tyáꞌxɨeꞌveꞌ, sulu cheꞌ aꞌyan tyaꞌajpuéetzij jáꞌraꞌnyij nyaj jamuán juxɨéꞌviꞌraꞌ jɨmeꞌ. 25Jiꞌnye aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyíꞌtyeseꞌ tɨꞌij quee huámuɨꞌnyij, aꞌɨ́ɨ pu muɨꞌnyij, ajta aꞌtɨ́j tɨ huámuɨꞌnyij aꞌɨ́jna jɨmeꞌ tɨ nyéetzij náꞌastijreꞌ, aꞌɨ́ɨ pu júurij huatyáꞌɨtzeereꞌej. 26¿Tyiꞌtanyí jɨn jeꞌej tyeꞌtyáhuɨꞌrii ɨ tyévij tɨpuaꞌaj néijmiꞌi huamuéꞌtɨn ɨ cháanacaj, ajta jeꞌen huámuɨꞌnyij? ¿Caꞌ aꞌchunyéj tyíꞌnajchitan ɨ tyévij tɨꞌij quee huámuɨꞌnyij? 27Jiꞌnye aꞌɨ́jna ɨ tɨ ajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ, aꞌɨ́ɨ pu yavaꞌcányesij, jéehua naa huaséꞌrihuaꞌaj, aꞌyájna tɨꞌɨj huaséꞌrin ɨ Dios ɨ tɨ vástariaꞌraꞌ puéꞌeen, ajta huaꞌ jamuán ɨ maj tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ, aj puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtáꞌsij séej ajta séej jeꞌej tɨ sɨ́ɨj tyiꞌtɨ́j jɨn huarɨ́j. 28Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ, séecan ɨ maj ya huatyuꞌuj, aꞌɨ́ɨ mu aꞌyan tyáꞌxɨeꞌveꞌ maj quee huácuiꞌnyij ꞌasta manaꞌaj quee jaaséej aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ ajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ tɨꞌɨj yatanyéj ajta jeꞌen tyuꞌtaꞌíjtaj néijmiꞌqueꞌ ɨ cháanacaj japua.