Search form

San Mateo 18

¿Aꞌtanyíj jéetzeꞌ juxɨeꞌveꞌ?

(Mr. 9:33-37; Lc. 9:46-48)

1Aꞌájna ɨmuáj aꞌɨ́ɨ mu ajtyáxɨɨriacaꞌ ɨ Jesús jimi ɨ maj jamuán huacɨ́j, matɨꞌɨj mij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—¿Aꞌtanyíj jéetzeꞌ juxɨeꞌveꞌ ɨ Dios jimi sɨ́ɨj tɨ tajitzé ajtyámaꞌcan?

2Aj puꞌij Jesús séej ɨ páꞌrɨꞌɨj huatajé, tɨꞌquij ajeꞌtaꞌ yoꞌtyéjchej joꞌmaj jaꞌajtyáꞌcaꞌaj 3aj puꞌij aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ tɨjɨn tɨpuaꞌaj sequée aꞌyan huárɨnyij matɨꞌɨj ɨ tɨꞌríij, caxu aꞌnáj utyárutyij joꞌtɨj ɨ Dios tyejéꞌijtaj. 4Aꞌɨ́jna ɨ tɨ jéetzeꞌ juxɨeꞌveꞌ aꞌájna joꞌtɨj ɨ Dios tyejéꞌijtaj, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨquee tyiꞌtɨ́j jɨn óotzaahuatyeꞌ ajta aꞌyan tyiꞌtyúuchaꞌɨɨj tɨꞌɨj aꞌíjna ɨ páꞌrɨꞌɨj. 5Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ jaataxɨéꞌveꞌen nyenyúucaritzeꞌ séej ɨ páꞌrɨꞌɨj tɨꞌɨj aꞌíjna, aꞌɨ́ɨ pu ajta nyéetzij naataxɨéꞌveꞌej.

Tɨ puaꞌaj aꞌtɨ́j tyiꞌtɨ́j jɨn ootyáꞌɨtzeereꞌen ɨ Dios jimi

(Mr. 9:42-48; Lc. 17:1-2)

6’Aꞌtɨ́j tɨnaꞌaj tɨ tyeꞌentyíꞌuunyiꞌ séej ɨ tɨ nye jimi tyáꞌtzaahuatyeꞌ, jéetzeꞌ pu jatyahuɨꞌrihuaꞌcaj maj jaꞌcaveꞌrajcheꞌ ɨ tyetyéj soꞌnyíj tɨ veꞌéj, majta jeꞌen jaꞌtyárɨeenyijcheꞌ ajáataꞌ. 7Jeꞌej pu puaꞌaj tyíꞌeen huaꞌ jimi ɨ maj yan huacháatɨmee ɨ cháanacaj japua, ajta quee jeꞌej tyíɨꞌrij tɨ quee tyiꞌtɨ́j séjreꞌej tɨ jeꞌej puaꞌaj een. Ajta jéetzeꞌ jeꞌej puaꞌaj tyeꞌmej aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj caꞌnyíjraꞌaj huaꞌtáꞌcaa ɨ séecan mej mij ootyáꞌɨtzeereꞌen ɨ Dios jimi.

8’Aꞌɨ́j pu jɨn tɨpuaꞌaj aꞌmuácaꞌ nusu aꞌ ɨ́ɨcaj jitze petyoꞌojpuáꞌrityeꞌen ɨ paj jɨn ootyáꞌɨtzee ɨ Dios jimi, peꞌentyivéjche pej pij aꞌ ɨmuáj yóorɨenyij, jéetzeꞌ pu muatyáhuɨꞌrii paj júurij huatyáꞌɨtzeereꞌen séej jɨmeꞌ ɨ aꞌmuácaꞌ, naꞌríij séej jɨmeꞌ aꞌ ɨ́ɨcaj, quee paj huaꞌpuácaa jɨn aꞌmuácaꞌ, naꞌríij huaꞌpuácaa jɨn ɨ aꞌ ɨ́ɨcaj aꞌáa mamojóorɨenyij joꞌtɨj quee aꞌnáj jáꞌmuɨꞌnyij ɨ tɨéj. 9Ajta tɨpuaꞌaj aꞌ jɨꞌɨj jitzán petyoꞌojpuáꞌrityeꞌen ɨ paj jɨn ootyáꞌɨtzee ɨ Dios jimi, eetátɨchij pej pij aꞌ ɨmuáj yóorɨenyij, jéetzeꞌ pu muatyáhuɨꞌrii paj júurij huatyáꞌɨtzeereꞌen séej jɨmeꞌ aꞌ jɨꞌɨj, quee paj huaꞌpuácaa ajrɨꞌsij matɨꞌɨj aꞌáa mojóorɨeenyij joꞌtɨj quee aꞌnáj jáꞌmuɨꞌnyij ɨ tɨéj.

Aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ cányaꞌaj tɨ jóꞌvej

(Lc. 15:3-7)

10’Caxu jeꞌej puaꞌaj huojoꞌsejra ɨ maj quee meexu aꞌchu tyáꞌtzaahuatyeꞌ. Jiꞌnye aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ, aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyíꞌhuɨɨreꞌ u tajapuá aꞌɨ́ɨ mu huáꞌchaꞌɨj majta aꞌnáj tɨnaꞌaj jaꞌráasej ɨ nyavástaraꞌ tajapuá tɨ jáꞌsejreꞌ. 11Aꞌɨ́j nu jɨn nyáaj mujoꞌvéꞌmej, ɨ nyaj nyajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ nyej nyij huaꞌ japua huatányuunyij aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jóꞌvej.

12’¿Jiꞌnye muaꞌajmaj tyajamuáꞌmiteerasteꞌ? Tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j anxɨtyej puaꞌmácan tyíyaꞌmuaj ɨ cányaꞌxɨɨ ajta jeꞌen séej joꞌrɨeenyij, ¿nyi quee aꞌáa huojoꞌtyáhuiityeꞌsij néijmiꞌcaa ɨ séecan aꞌájna ɨ jɨríj jitze, ajta joꞌmaꞌaj jaꞌmej tɨꞌij jaariáꞌhuoonyij aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ jóꞌvej? 13Ajta tɨpuaꞌaj jáatyoonyij, aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ tɨ jéetzeꞌ huatóotyamuaꞌveꞌsij aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ jáatyoj ɨ tɨ jóꞌvej, quee ɨ séecan ɨ tɨ arí ahuojoꞌtyáhuiityaꞌcaꞌaj. 14Aꞌyaa pu chaꞌtánaꞌaj een aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ jaꞌmuavástaraꞌ tajapuá tɨ jáꞌsejreꞌ, capu jaxɨeꞌveꞌ tɨ sɨ́ɨj jóꞌvetyij tɨ cɨ́leen tɨꞌɨj aꞌíjna ɨ páꞌrɨꞌɨj.

Jeꞌej tyaj yeꞌej tyaatúꞌuunyiꞌ ɨ taꞌihuáaraꞌ

(Lc. 17:3)

15’Tɨpuaꞌaj aꞌihuáaraꞌ tyiꞌtɨ́j jɨn ootyáꞌɨtzeereꞌen aꞌjimi, jujɨ́ɨmuaꞌaj xu tyámuaꞌ naa tyiꞌhuóoꞌixaatyeꞌen ɨ tɨ jɨn ootyáꞌɨtzee aꞌjimi. Tɨpuaꞌaj muáꞌantzaahuatyeꞌen, papuꞌríj jaamuéꞌtɨj siataꞌaj sij siajtáhuaꞌaj tyámuaꞌ naa tyuuꞌihuáamuaꞌaj xáꞌraꞌnyij. 16Tɨ puaꞌaj quee muáꞌantzaahuatyeꞌen, huaꞌpuácaa paj huatájeevej mej mij aꞌɨ́ɨmaj jáamuaꞌreej tɨpuaꞌaj muáꞌantzaahuatyeꞌen nusu quee. 17Ajta tɨpuaꞌaj quee huáꞌantzaahuatyeꞌen ɨ maj huaꞌpuaj, pataꞌaj huoꞌtéꞌexaatyeꞌen néijmiꞌcaa ɨ maj jusɨꞌrii, tɨpuaꞌaj quee ajta huáꞌantzaahuatyeꞌen aꞌɨ́ɨjma, aꞌyaa paj jaatámuaꞌtyij tɨꞌɨj sɨ́ɨj tɨ quee tyáꞌtzaahuatyeꞌ, naꞌríij matɨꞌɨj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj huáꞌjijveꞌ tajtúhuan jitze maꞌcan.

18’Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ, tyiꞌtɨ́j tɨnaꞌaj siaj muaꞌaj jɨn quee tyiꞌtáꞌcareꞌen íiyan ɨ cháanacaj japua, Dios pu quee ajta tyuꞌtáꞌsij u tajapuá, ajta tyiꞌtɨ́j siaj muaꞌaj jɨn tyiꞌtáꞌcaa íiyan ɨ cháanacaj japua, Dios pu ajta aꞌɨ́jna jɨn tyuꞌtáꞌsij u tajapuá.

19’Aꞌíj nu jáꞌmuaꞌixaatyeꞌ, tɨpuaꞌaj siaj huaꞌpuaj nusu siaj huéeicaj tyiꞌtɨ́j tyámuaꞌ naa setyuꞌxáꞌpuɨꞌɨntareꞌen íiyan ɨ cháanacaj japua siaj sij aꞌɨ́jna jɨn huatyényuunyij, aꞌɨ́jna ɨ nyavástaraꞌ tajapuá tɨ jáꞌsejreꞌ, aꞌɨ́ɨ pu jamuaatáꞌsij jeꞌej siaj tyiꞌtɨ́j tyaatáhuaviiraj. 20Jiꞌnye joꞌmaj huaꞌpuaj nusu mahueeícaj jaꞌtyúusɨɨreꞌen nyenyúucaritzeꞌ, aꞌáa nu jéꞌtaꞌ joꞌtyaváaj naꞌmej huaꞌ tzajtaꞌ aꞌɨ́ɨjma.

21Aj puꞌij ɨ Pedro aveꞌréꞌnyej ɨ Jesús jimi tɨꞌquij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—Nyavástaraꞌ, ¿aꞌchunyéj puaꞌmáj juxɨeꞌveꞌ nyaj tyaatúꞌuunyiꞌ ɨ nyeꞌihuáaraꞌ tɨpuaꞌaj tyiꞌtɨ́j jɨn ootyáꞌɨtzeereꞌen nye jimi? ¿Nyiquij aráahuaꞌpuaj puaꞌmáj?

22Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Canu aꞌyan tyimuaatéꞌexaatyeꞌej yee aráahuaꞌpuaj, sulu huéeicatyej japuan tamuáamuataꞌ japuan aráahuaꞌpuaj ɨ tɨ aráahuaꞌpuaj.

Aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tɨ tyéꞌchaꞌɨɨcaꞌaj tɨ ajta quee tyihuaꞌuunyiꞌramuɨꞌcaꞌaj

23’Aꞌɨ́j pu jɨn, aꞌyaa pu tyíꞌeen aꞌájna joꞌtɨj ɨ Dios tyejéꞌijtaj tɨꞌɨj aꞌɨ́jna ɨ rey tɨ aꞌyan tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj tɨ jaaxáꞌpuɨꞌɨntareꞌen aꞌchu maj tyéꞌchaꞌɨɨriaꞌcaꞌaj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jahuɨɨriaꞌcaꞌaj. 24Tɨꞌɨj huatyóochej tɨ aꞌyan huárɨnyij aj mu mij séej jimi ajoꞌréꞌnyej tɨ jéehua tyéꞌchaꞌɨɨriaꞌcaꞌaj. 25Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyéꞌchaꞌɨɨcaꞌaj, capu tyíꞌtoovaꞌcaꞌaj ɨ tɨ jɨn tyaanájchityeꞌen, aꞌɨ́j pu jɨn ɨ rey aꞌyan tyuꞌtaꞌíjtacaꞌ maj jáatoonyij aꞌɨ́jcɨ ɨ tyáataj, majta ɨ ɨ́ɨraꞌraꞌan, majta ɨ tɨꞌríij majta néijmiꞌi ɨ tɨ tyíꞌijchaꞌɨj, taꞌaj ij aꞌɨ́jna jɨn tyaanájchityeꞌen néijmiꞌi aꞌchu tɨ tyéꞌchaꞌɨɨriaꞌcaꞌaj. 26Aj puꞌij ɨ tɨ tyéꞌchaꞌɨj tyítunutacaꞌ jimi ɨ rey, jéehua pu aꞌyan tyaatáhuaviiriꞌ tɨjɨn: “Óocheꞌ cuiꞌ aꞌtzúj naachoꞌveꞌ, nyetyíꞌmuanajchityeꞌen néijmiꞌi aꞌchu nyaj tyimuáꞌchaꞌɨɨreꞌ.” 27Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ jajijveꞌ, aꞌɨ́ɨ pu jaꞌancuꞌvaxɨj, aꞌɨ́j pu jɨn néijmiꞌi tyaatúꞌuunyiꞌriꞌ ɨ tɨ tyéꞌchaꞌɨɨriaꞌcaꞌaj tɨꞌquij jaatátoj. 28Tɨꞌɨj iirájraa aꞌɨ́jna ɨ tɨ jahuɨɨreꞌ, aj puꞌij séej huátyoj tɨ cɨ́ɨ tyéꞌchaꞌɨɨriaꞌcaꞌaj. Aꞌɨ́ɨ puꞌij jaatyéeviꞌ tɨꞌquij cɨjpáaraꞌan jitze jajvíꞌ, caꞌnyíin pu jɨn aꞌyan tyatajé tɨjɨn: “Tyinaanájchityeꞌ ɨ paj tyináꞌchaꞌɨɨreꞌ.” 29Aj puꞌij tyítunutacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ tɨ ajta jahuɨɨriaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ rey, aꞌyaa pu tyaatáhuaviiriꞌ tɨjɨn: “Óocheꞌ naachoꞌveꞌ, nyáaj nu néijmiꞌi tyíꞌmuanajchityeꞌen.” 30Ajta aꞌɨ́jna ɨ sɨ́ɨj, capu jaataxɨéꞌvej, sulu aꞌyaa pu tyaataꞌíjtacaꞌ maj jeꞌtyáanaj ꞌasta naꞌaj quee tyaanájchityeꞌen néijmiꞌi aꞌchu tɨ tyéꞌchaꞌɨɨriaꞌcaꞌaj. 31Majta ɨ séecan ɨ maj jahuɨɨreꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ rey, matɨꞌɨj tyuꞌséj jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huarɨ́j, capu xáꞌpuɨꞌ huoꞌtáꞌaj, aj mu jɨn ujóꞌjuꞌ aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ tɨ tyihuáꞌijtyeꞌ, matɨꞌɨj mij jaatéꞌexaa jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huarɨ́j. 32Aj puꞌij ɨ rey tyuꞌtaꞌíjtacaꞌ maj uyoꞌtájeevej aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ jahuɨɨreꞌ, tɨꞌquij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn: “Muáaj mu paj huápuɨꞌɨj jeꞌej puaꞌaj tyíꞌtyevij. Nyáaj nu tyimuaatúꞌuunyiꞌriꞌ néijmiꞌi jɨmeꞌ aꞌchu paj tyináꞌchaꞌɨɨriaꞌcaꞌaj, jiꞌnye aꞌyaa paj tyinaatáhuaviiriꞌ. 33Aꞌyaa puꞌij ajta tyiꞌtyevíitɨꞌcaj paj aꞌyan chaꞌtaj panaꞌaj muáaj tyáꞌancuꞌvajxɨꞌnyicheꞌ ɨ axaꞌaj tyévij tɨ nyéetzij nyahuɨɨreꞌ nyatɨꞌɨj nyáaj tyimuáꞌancuꞌvaxɨj muéetzij.” 34Ajta ɨ tɨ tyéꞌijtyeꞌ, jéehua pu huatanyúꞌcacaꞌ aꞌɨ́jcɨ jimi, aj puꞌij tyuꞌtaꞌíjtacaꞌ mej mij jeꞌtyáanaj ꞌasta naꞌaj quee néijmiꞌi tyuꞌnájchitaj aꞌchu tɨ tyéꞌchaꞌɨɨriaꞌcaꞌaj.

35Ajta ɨ Jesús aꞌyaa pu ajta tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Aꞌyaa pu chaꞌtánaꞌaj jáꞌmuaꞌuurej ɨ nyavástaraꞌ tajapuá tɨ jáꞌsejreꞌ, séej ajta séej tɨpuaꞌaj sequée tyaatúꞌuunyiꞌ ɨ juꞌihuáaraꞌ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ.