Search form

San Mateo 23

Jesús pu huaꞌ jitze tyoꞌojpuáꞌrij aꞌɨ́ɨjma ɨ fariseos, ajta aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyíꞌmuaꞌtaj ɨ yuꞌxarij jitze

(Mr. 12:38-40; Lc. 11:37-54; 20:45-47)

1Aj puꞌij Jesús aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́ɨjma ɨ tyeɨ́tyee, ajta aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jamuán huacɨ́j, aꞌyaa pu tɨjɨn:

2—Aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyihuáꞌmuaꞌtyej ɨ yuꞌxarij jitze, majta ɨ fariseos, aꞌɨ́ɨ mu tyihuáꞌmuaꞌtyej ɨ tyeɨ́tyee ɨ yuꞌxarij jitze Moisés tɨ joꞌyúꞌxacaꞌ. 3Aꞌɨ́j pu jɨn aꞌyan tyúuxɨeꞌveꞌ siaj huaꞌráꞌastej, siajta néijmiꞌi jɨn aꞌyan huárɨnyij jeꞌej maj tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ, ajta caxu aꞌyan rɨjcaj jeꞌej maj aꞌɨ́ɨmaj rɨcɨj, jiꞌnye camu aꞌɨ́ɨmaj aꞌyan rɨcɨj jeꞌej maj tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ. 4Jéehua mu tyihuáꞌijcatyeꞌ ɨ tyeɨ́tyee aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tɨ huápuɨꞌɨj muárɨeꞌrij tɨquee aꞌtɨ́j pújoorej tɨꞌij aꞌyan huárɨnyij, majta aꞌɨ́ɨmaj camu tóoaꞌcaa tɨꞌij aꞌyan chaꞌtánaꞌaj tyihuóꞌcɨꞌtyij. 5Néijmiꞌi mu aꞌyan rɨcɨj jéjreꞌcɨtzeꞌ mej mij ɨ tyeɨ́tyee huoꞌséj. Antajiyoꞌojmaꞌcan mu taꞌhuacaa aꞌɨ́jcɨ ɨ maj jɨn ootoojɨ́ꞌcaꞌajmaꞌaj ɨ jumuꞌúj jitze, majta tɨtɨꞌɨjmeꞌen tyaꞌajhuɨ́ɨxɨꞌɨn joꞌtɨj joꞌcaꞌástɨmee ɨ huáꞌsiicuꞌ. 6Aꞌyaa mu tyáꞌxɨeꞌveꞌ tɨ huoꞌcɨꞌtyij maj ooráꞌsej ɨ ɨpuárij japua aꞌɨ́jcɨ jamuán ɨ tɨ antyúumuaꞌreej ɨ maj jɨn tyíꞌyeꞌestyaa, ajta huaꞌ tyeyúuj tzajtaꞌ, aꞌɨ́ɨ mu jaxɨeꞌveꞌ maj ooráꞌsej ɨ ɨpuárij japua taꞌnájcaj joꞌmaj jáꞌraꞌsacaa ɨ huáasij, 7ajta aꞌyan tyihuaꞌráanajchi maj ɨ tyeɨ́tyee tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨn huoꞌtatyójtyeꞌen aꞌájna joꞌtɨj tyajáꞌtuiihuaj, majta aꞌyan huaꞌtamuáꞌmuatyaꞌan tɨjɨn maeestro.

8’Siajta muaꞌaj caxu aꞌyan tyáꞌhuoocaj mej mij ɨ tyeɨ́tyee aꞌyan jamuatamuáꞌmuatyeꞌen yee maeestro, jiꞌnye néijmiꞌi xu muaꞌaj juꞌihuáamuaꞌ, ajta sɨ́ɨj naꞌaj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ tyajaꞌmuamuaꞌtyej, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Dios. 9Siajta quee aꞌtɨ́j aꞌyan tamuáꞌmuatyeꞌen yee nyavástaraꞌ íiyan cháanacaj japua, jiꞌnye séej xuꞌuj tyivástaraꞌ, ɨ tɨ tajapuá jáꞌsejreꞌ. 10Caxu siajta jahuoocaj mej mij aꞌyan jamuaatámuaꞌtyij yee nyamaeestro, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ puꞌuj ɨ Cɨríistuꞌ aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ jaꞌmua maeestro. 11Aꞌɨ́jna ɨ tɨ jéetzeꞌ vaꞌcán jɨn tyiꞌtyéjvee jaꞌmua jimi, cheꞌ aꞌɨ́ɨn néijmiꞌcaa jamuaatyáhuɨɨreꞌen. 12Jiꞌnye aꞌɨ́jna ɨ tɨ jusɨ́ɨj óotzaahuatyeꞌ, aꞌɨ́j mu huatyáxaahuataj, ajta ɨ tɨquee aꞌyan tyóotzaahuatyeꞌ, aꞌɨ́ɨ pu vaꞌcán jɨn tyeꞌentyárutyij.

13’Siataꞌaj huatóoxaamujrityeꞌen muaꞌaj mu siaj tyihuáꞌmuaꞌtyej ɨ yuꞌxarij jitze, siajta muaꞌaj mu siaj fariseos puéꞌeen, jiꞌnye caxu tyámuaꞌ metyityoomuámuaꞌreꞌ, siajta tyiꞌtyánaamuaj u tajapuá mej mij quee ɨ tyeɨ́tyee utyájrutyej joꞌtɨj ɨ Dios tyejéꞌijtaj. Caxu siajta muaꞌaj utyárutyicuj, caxu siajta huaꞌtáꞌcaa mej mij utyájrutyej ɨ maj aꞌyan tyáꞌxɨeꞌveꞌ maj utyájrutyej.

14’Siataꞌaj huatóoxaamujrityeꞌen, mu siaj tyihuáꞌmuaꞌtyej ɨ yuꞌxarij jitze, siajta muaꞌaj mu siaj fariseos puéꞌeen, caxu tyámuaꞌ metyityoomuámuaꞌreꞌ, jiꞌnye muaꞌaj xu tyihuáꞌariꞌracaa ɨ maj tyúꞌchaꞌɨj ɨ juchéj ɨ úucaa ɨ maj antyúujɨɨmuaꞌastariacaꞌ, siajta jeꞌen jéehua áꞌtɨjtɨꞌ setyenyúusimaꞌaj ɨ Dios jimi, aꞌɨ́j xu sij jɨn jéetzeꞌ jajpuéetzij xáꞌjuꞌun.

15’Siataꞌaj huatóoxaamujrityeꞌen, mu siaj tyihuáꞌmuaꞌtyej ɨ yuꞌxarij jitze, siajta muaꞌaj fariseos, caxu tyámuaꞌ metyityoomuámuaꞌreꞌ, aꞌyaa xu tyíꞌtyacɨɨnyej néijmiꞌqueꞌ ɨ cháanacaj japua siajta ɨ jájtyij japua siaj sij séej huamuéꞌtɨn tɨꞌij ajta aꞌyan tyiꞌtyúuchaꞌɨj jáꞌraꞌnyij siatɨꞌɨj muaꞌaj, ajta siatɨꞌɨj séej huamuéꞌtɨn, aꞌyaa xu jaꞌuuren tɨꞌij aꞌɨ́ɨn jéetzeꞌ jamuaatyámueꞌtɨn aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ jeꞌej puaꞌaj tyíꞌtyevistan, aꞌɨ́j pu jɨn jéetzeꞌ jajpuéetzij jaꞌmej sequée muaꞌaj.

16’Siataꞌaj huatóoxaamujrityeꞌen muaꞌaj mu siaj quee atanyéjnyeꞌ, aꞌyaa xu tyíꞌxaj tɨjɨn: “Capu tyiꞌtɨ́j huɨɨreꞌ tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j tyaꞌtóoratziij nyúucaritzeꞌ ɨ tyeyúuj, sulu tɨpuaꞌaj tyaꞌtóoratziij nyúucaritzeꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ ooroj tɨ tyeyúuj tzajtaꞌ séejreꞌ, aj pu xaa juxɨeꞌveꞌ tɨ jaꞌráꞌastej aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tɨ jɨn tyaꞌtóoratziiriꞌ.” 17Muaꞌaj siaj quee tyámuaꞌ metyityoomuámuaꞌreꞌ siajta quee atanyéjnyeꞌ. ¿Tyiꞌtanyí jéetzeꞌ juxɨeꞌveꞌ nyi aꞌɨ́jna ɨ ooroj tɨ tyeyúuj tzajtaꞌ jáꞌsejreꞌ, caꞌ ɨ tyeyúuj ɨ tɨ tzajtaꞌ séejreꞌ ɨ ooroj? 18Aꞌyaa xu siajta muaꞌaj tyíꞌxaj tɨjɨn: “Tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j tyaꞌtóoratziij nyúucaritzeꞌ aꞌɨ́jna ɨ maj japuan tyíꞌmuꞌvejritaj, capu tyiꞌtɨ́j huɨɨreꞌ, ajta tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j tyaꞌtóoratziij nyúucaritzeꞌ ɨ muꞌvéjrij tɨ jaꞌ áan jaꞌtyáꞌ aꞌɨ́jna ɨ maj japuan tyíꞌmuꞌvejritaj, aj pu xaa aꞌyan tyúuxɨeꞌveꞌ tɨ jaꞌráꞌastee.” 19Muaꞌaj mu siaj aracúcuꞌnyijmee. ¿Tyiꞌtanyí jéetzeꞌ juxɨeꞌveꞌ nyi aꞌɨ́jna ɨ muꞌvéjrij, caꞌ aꞌɨ́jna ɨ maj japuan tyíꞌmuꞌvejritacaa? 20Aꞌɨ́jna ɨ tɨ jitzán tyaꞌtóoraj ɨ maj japuan tyíꞌmuꞌvejritacaa, capu aꞌɨ́j naꞌaj jitze tyaꞌtóoraj ɨ maj japuan tyíꞌmuꞌvejritacaa, sulu aꞌɨ́j pu ajta jitze tyaꞌtóoraj ɨ tɨ aꞌáan tyejeꞌtyáꞌ ɨ maj japuan tyíꞌmuꞌvejritacaa, 21ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ atóoraj nyúucaritzeꞌ ɨ tyeyúuj, capu aꞌɨ́j naꞌaj jitze tyaꞌtóoratziiriꞌ ɨ tyeyúuj, sulu aꞌɨ́j pu ajta nyúucaritzeꞌ ɨ Dios tɨ tzajtaꞌ séejreꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ tyeyúuj. 22Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ nyúucaritzeꞌ atóoratyij ɨ tajapuá, aꞌɨ́j pu jitze tyaꞌtóoraj ɨ nyúucaritzeꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ ɨpuárij Dios tɨ japuan áan joꞌojcaj, ajta jeꞌen tyaꞌtóoraj nyúucaritzeꞌ ɨ Dios tɨ aꞌáan joꞌojcaj aꞌɨ́jcɨ japua ɨ ɨpuárij.

23’Siataꞌaj huatóoxaamujrityeꞌen mu siaj tyihuáꞌmuaꞌtyej ɨ yuꞌxarij jitze, siajta muaꞌaj mu siaj fariseos puéꞌeen, mu siaj quee tyámuaꞌ metyityoomuámuaꞌreꞌ, jiꞌnye muaꞌaj xu tyiꞌtáꞌcaa jeꞌcácaa ɨ tɨ juxɨeꞌveꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ siaj tyíꞌnaꞌchityaa ɨ siaj tyíꞌcuaꞌcaa aꞌɨ́jcɨ ɨ meentaj, siajta aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ naa tyaarɨeꞌej anís tyiꞌtɨ́j, siajta aꞌɨ́jcɨ ɨ comíino, siajta quee jaꞌráꞌastej aꞌɨ́jcɨ ɨ nyúucarij tɨ jéetzeꞌ juxɨeꞌveꞌ tɨ aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ siaj tyámuaꞌ jaꞌhuóomuaꞌraj, ajta siaj huaꞌancuꞌvajxɨꞌɨn ɨ tyeɨ́tyee, ajta siaj quee tyiꞌtɨ́j jɨn áꞌɨtzeeriaꞌaj séecan jimi. Aꞌyaa pu tyúuxɨeꞌveꞌ siaj aꞌyan huárɨnyij, siajta quee yóꞌhuaꞌnan aꞌɨ́jcɨ ɨ siaj jeꞌcácaa tyuꞌtáꞌan. 24Muaꞌaj mu siaj aracúcuꞌnyijmee, séecan xu tyíꞌtyeseꞌ siaj sij jaꞌráꞌastej ɨ nyúucarij tɨ quee jéehua juxɨeꞌveꞌ, siajta seríj yoꞌhuáꞌxɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ nyúucarij tɨ jéetzeꞌ juxɨeꞌveꞌ.

25’¡Siataꞌaj huatóoxaamujrityeꞌen mu siaj tyihuáꞌmuaꞌtyej ɨ yuꞌxarij jitze, siajta muaꞌaj fariseos!, jiꞌnye muaꞌaj xu tyámuaꞌ juꞌuurej maj jéjreꞌ, siajta mu jutzájtaꞌ jeꞌej xu puaꞌaj tyíꞌtyetyeɨtyee, aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ siaj tyíꞌnahuaꞌ siajta jéehua tyíꞌnyacuaꞌaj. 26Fariseo mu paj quee atányeej, pooj miꞌ tyámuaꞌ uhuáꞌuuren aꞌ tzajtaꞌ, aj paj xaa naa huaséꞌrihuaꞌaj puáꞌmej maj jéjreꞌ.

27’Siataꞌaj huatóoxaamujrityeꞌen mu siaj tyihuáꞌmuaꞌtyej ɨ yuꞌxarij jitze siajta jeꞌen muaꞌaj fariseos, caxu tyámuaꞌ metyityoomuámuaꞌreꞌ, aꞌyaa xu een tɨꞌɨj ɨ huaꞌ chiꞌij joꞌmaj huajaꞌavaꞌtacaa ɨ muɨꞌchítyee, muaꞌaj xu naa huaséꞌrin maj jéjreꞌ, maj siajta jeꞌej puaꞌaj tyíꞌtyetyeɨtyee ɨ jutzájtaꞌ, ajta jéehua tyoꞌhuáaꞌ ɨ tyihuáꞌcarij, ajta ɨ néijmiꞌi ɨ tɨ arí jeꞌej puaꞌaj tyíꞌeen. 28Aꞌyaa xu muaꞌaj een, jéjreꞌ xu aꞌyan tyúusejrataj siaj tyámuaꞌ tyíꞌtyetyeɨtyee, siajta ɨ jutzájtaꞌ jeꞌej puaꞌaj een aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ siaj jeꞌej puaꞌaj rɨcɨj.

29’Siataꞌaj huatóoxaamujrityeꞌen mu siaj tyihuáꞌmuaꞌtyej ɨ yuꞌxarij jitze, siajta muaꞌaj mu siaj fariseos puéꞌeen, jiꞌnye muaꞌaj xu jaꞌajtáꞌhuaj ɨ huaꞌ chiꞌij ɨ maj tzajtaꞌ huoꞌtyáatoꞌraj ɨ maj meríj huácuij, ɨ maj Dios jitze maꞌcan tyíꞌxajtacaꞌaj, siajta tyámuaꞌ tyíꞌuurej ɨ tyihuáꞌchiꞌij ɨ maj tzajtaꞌ huoꞌtyáatoꞌraj ɨ maj tyámuaꞌ tyíꞌtyetyeɨɨtyeristacaꞌaj, 30siajta jeꞌen aꞌyan tyuꞌtaxájtaj tɨjɨn: “Tɨpuaꞌaj ityáj tyajúuricajcheꞌ aꞌájna ɨmuáj matɨꞌɨj yéchajcaꞌaj ɨ tahuásimuaꞌ, catu aꞌyan tyihuaꞌcuiꞌnyíicheꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Dios jitze maꞌcan tyíꞌxajtacaꞌaj.” 31Aꞌíj xu jɨn aꞌyan tyáꞌtzaahuatyeꞌ ɨ jutzájtaꞌ ɨ siaj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ siaj huaꞌ jitze eerámaꞌcan aꞌɨ́ɨjma ɨ maj huoꞌcuij aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Dios jitze maꞌcan tyíꞌxajtacaꞌaj. 32Siataꞌaj jaꞌantyícɨꞌtyij aꞌɨ́jcɨ ɨ maj juꞌhuatyáhuiij aꞌɨ́ɨmaj ɨ jáꞌmuahuasimuaꞌcɨꞌɨj.

33’Muaꞌaj mu siaj jeꞌej puaꞌaj tyíꞌtyetyeɨtyee. Aꞌɨ́j xu jitze eerámaꞌcan ɨ cúꞌcuꞌuj tɨ tyíꞌhueꞌtacaa. ¿Nyi aꞌyan setyiꞌmuaꞌtzej yee jáꞌmuahuɨɨreꞌen tɨꞌij quee ɨ Dios puéjtzij jamuaataꞌan? 34Aꞌɨ́j nu jɨn nyáaj huoꞌtaꞌítyij jaꞌmua jimi aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Dios jitze maꞌcan tyíꞌxaj, nyajta ɨ maj tyámuaꞌ metyityoomuámuaꞌreꞌ, nyajta ɨ maj tyihuóꞌmuaꞌtyej. Siajta muaꞌaj, séecan xu cuiꞌnyij, siajta séecan áꞌtatan ɨ cúruuj jitze, siajta séecan huatyávaxɨꞌɨj ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, siajta séecan huatamuárityeꞌsij séej chájtaꞌnaj jitze siajta séej. 35Muaꞌajmaj puꞌij jáꞌmuacɨꞌtyij néijmiꞌi ɨ puéjtzij ɨ maj jɨn tyityáacuij íiyan ɨ cháanacaj japua, matɨꞌɨj manaꞌaj tyeejéꞌcaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Abel tɨ tyámuaꞌ tyíꞌtyevistacaꞌaj ajta matɨꞌɨj jaajéꞌcaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Zacarías ɨ tɨ yójraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jna ɨ Berequías, aꞌáa siaj yoꞌjéꞌcaj jéꞌtaꞌ joꞌtɨj joꞌtyéjvee ɨ huaꞌ tyeyúuj, ajta aꞌɨ́jna ɨ maj japuan tyíꞌmuꞌvejritacaa. 36Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tɨ néijmiꞌi ɨ puéjtzij huáꞌcɨꞌtyij aꞌɨ́ɨjma ɨ tyeɨ́tyee ijíij maj yan huacháatɨmee.

Jesús pu huóoyiinyacaꞌ aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj Jerusalén jáꞌchajcaꞌaj

(Lc. 13:34-35)

37’Jerusalén, Jerusalén siaj huacháatɨmee, muaꞌaj xu huáꞌcuiꞌcaa aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Dios jitze maꞌcan tyíꞌxaj, siajta huoꞌtyátoꞌsixɨj aꞌɨ́ɨjma ɨ Dios tɨ jaꞌmua jimi huoꞌtaꞌítyacaꞌ mej mij tyajamuáamuaꞌtyej. Mueꞌtɨ́j nu aꞌyan tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj nyaj tyámuaꞌ tyajamuáachaꞌɨɨn, nyej nyij jaꞌmua japua huatányuunyij, aꞌyájna tɨꞌɨj ɨ tyacuáarɨeꞌ tɨ huaꞌantyásɨɨrej ɨ xɨ́ɨpiriꞌij tɨꞌij huaꞌváꞌnaj ɨ juꞌ anáj jɨmeꞌ, siajta muaꞌaj, caxu aꞌyan tyaataxɨeꞌvej. 38Cásɨꞌ xaaséj, aꞌmájna joꞌsiaj jaꞌchej, puꞌríj tyaꞌráꞌiixaj tɨꞌɨj yáanaꞌquij metyooꞌéenyeꞌej jaꞌmej, 39aꞌyaa tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ siaj quee cheꞌ nyeséejran, ꞌasta sianaꞌaj quee aꞌyan tyuꞌtaxáj yee: “Tyicheꞌ tyaatatyójtziꞌreꞌen aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ yajaꞌvéꞌmej nyúucaritzeꞌ ɨ tavástaraꞌ.”