Search form

San Mateo 24

Jesús pu jaataxájtacaꞌ tɨ huatyúꞌuunyiꞌhuaj ɨ tyeyúuj

(Mr. 13:1-2; Lc. 21:5-6)

1Aj puꞌij Jesús iirájraa u tyeyúuj tzajtaꞌ, tɨꞌɨj iiramáꞌcaj, aꞌɨ́ɨ mu ajeꞌréꞌnyej ɨ maj jamuán huacɨ́j, aj mu mij jaatajé tɨꞌij jaaséej ɨ chiꞌij tɨ huaꞌuj avéjriꞌ a tyeyúuj tɨ joꞌtyéjvee. 2Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—¿Nyi néijmiꞌi setyíꞌsej mu chiꞌij tɨ tyuꞌuj iiyeꞌej? Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tɨ néijmiꞌi tyuꞌtyúꞌuunyiꞌhuaj capu cheꞌ séeriaꞌaj jaꞌmej ɨ tyetyéj tɨ jujapuá tyiquéetɨme. Néijmiꞌi pu huatyúꞌuunyiꞌhuaj.

Tyiꞌtɨ́j tɨ huataséjreꞌsij aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze tɨ jitzán tyeꞌentyipuáꞌrij

(Mr. 13:3-23; Lc. 21:7-24; 17:22-24)

3Aj mu mij joꞌcɨ́j, aꞌáa mu jaꞌráꞌaj jɨríj jitze tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Aseitúunajrimi, aꞌáa pu joꞌtaquéecaj aꞌɨ́jna ɨ Jesús, matɨꞌɨj ajtyáxɨɨriacaꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jamuán huacɨ́j, mej mij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌ tɨjɨn:

—Tyáaxɨeꞌveꞌ paj taatéꞌexaatyeꞌ aꞌnáj tɨ aꞌyan tyíꞌrɨnyij. ¿Tyiꞌtanyí huataséjreꞌsij aꞌájna xɨcáaraꞌ paj jitzán pajtáhuaꞌaj yavaꞌcányesij, ajta tɨꞌɨj néijmiꞌi tyeꞌentyipuáꞌrij ɨ tɨ tyíꞌsejreꞌ íiyan ɨ cháanacaj japua?

4Jesús pu aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:

—Tyámuaꞌ xuꞌuj muaꞌaj tɨꞌij quee aꞌtɨ́j jáꞌmuacuanamuaj. 5Jiꞌnye mueꞌtɨ́j mu huataséjreꞌsij ɨ maj aꞌyan tyuséerataj muáꞌjuꞌun nyatɨꞌɨj nyáaj. Aꞌyaa mu tyiꞌxáataj muáꞌjuꞌun tɨjɨn: “Nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Cɨríistuꞌ”, aꞌyaa mu mij muiꞌcaa tyíꞌcuanamuan tyeɨ́tyee. 6Muaꞌaj xu tyíꞌnamuajran maj meríj tyúunyoꞌsiꞌtyeꞌej ajaꞌhuaꞌ, naꞌríij maj meríj tɨ́muaꞌ huatyóohuisij maj tyúucuiꞌnyij, siajta muaꞌaj caxu tyíꞌtzɨɨnyeꞌej, jiꞌnye juxɨeꞌveꞌ tɨ aꞌyan tyúꞌrɨnyij, ajta capu eexúj aꞌájna atyojoꞌréꞌnyesij tɨꞌɨj jitzán néijmiꞌi tyeꞌentyipuáꞌrij. 7Jiꞌnye séecan mu tyeɨ́tyee, majtáhuaꞌaj séecan ɨ tyeɨ́tyee, aꞌɨ́ɨ mu huatóonyoꞌsiꞌtyeꞌej, majta ɨ maj séej chuéj japua joꞌcháatɨmee, majtáhuaꞌaj ɨ maj majta séej chuéj japua joꞌcháatɨmee aꞌɨ́ɨ mu néijmiꞌi huatóonyoꞌsiꞌtyeꞌej, muiꞌcaquéj mu majta huatatájcu, ajta muiꞌcaquéj huatóocaꞌtzɨj ɨ chuéj. 8Aꞌíi puꞌij néijmiꞌi aꞌɨ́ɨn tyiꞌpuéꞌeen ɨ tɨ tyaꞌnájcaj ɨ maj jɨn jajpuéetzij muáꞌjuꞌun.

9’Aj mu mij jáꞌmuaviviꞌran, mej mij jeꞌej puaꞌaj jamuáaꞌuurej, ajta mej mij jamuáacuiꞌnyij, majta néijmiꞌi ɨ maj aꞌyan huacháatɨmee ɨ cháanacaj japua aꞌɨ́ɨ mu jamuájchaꞌɨɨriaꞌaj muáꞌjuꞌun aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ siaj nyéetzij náꞌastijreꞌ. 10Aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze, mueꞌtɨ́j mu naatáxahuataj, majta séecan jeꞌej juꞌuuriaj muáꞌjuꞌun, majta tyuuchaꞌɨ́ɨreꞌej muáꞌjuꞌun. 11Mueꞌtɨ́j mu huataséjreꞌsij ɨ maj tyíꞌhueꞌtacaa aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ maj nuꞌuj Dios jitze maꞌcan tyíꞌxaj, aꞌɨ́j mu jɨn jéehua huáꞌcuanamuan ɨ tyeɨ́tyee. 12Jéehua pu huápuɨꞌɨj jeꞌej puaꞌaj tyiꞌéenyeꞌej jaꞌmej, aꞌɨ́j mu jɨn quee cheꞌ tyámuaꞌ jaꞌhuoomuaꞌraaj muáꞌjuꞌun. 13Ajta Dios pu japuan huatányuusij aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ tyoꞌtáviicueꞌraj ꞌasta naꞌaj quee huámuɨꞌnyij. 14Ajta ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ Dios néijmiꞌqueꞌ mu jaariáꞌxajta ɨ cháanacaj japua, mej mij jáamuaꞌtyij, aj pu xaa ij néijmiꞌi tyeꞌentyipuáꞌrij.

15’Aꞌɨ́jna ɨ Daniel aꞌyaa pu tyoꞌyúꞌxacaꞌ tɨ huápuɨꞌɨj jeꞌej puaꞌaj tyíꞌrɨnyij. Siatɨꞌɨj muaꞌaj aꞌyan tyíꞌsejraj aꞌájna a tɨ naa tyejéꞌeen aꞌɨ́jna ɨ tɨ jáꞌjijveꞌ cheꞌ yoꞌitéej jáꞌraꞌnyij, 16aj xu sij mu siaj Judea joꞌtyúꞌuucaj, aꞌáa xu pujmuaꞌ huatóoꞌuunaj joꞌtɨj jɨríj joꞌquéetɨmee, 17ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ aꞌáan joꞌojcatyij ɨ juchiꞌij japua, cheꞌ quee acáyiꞌcan, tɨꞌij tyiꞌtɨ́j iiráaꞌan ɨ juchiꞌtáj, 18ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyajaꞌmuarɨeꞌej ɨ juvíꞌraꞌtaj, cheꞌ quee ajoꞌréꞌnyinyiicaꞌan a juchéj tɨꞌij tyúucaanaa tyiꞌrájtuiꞌnyij. 19Cuii xaa nyuꞌuj, jeꞌcáj mu jajpuéetzij muáꞌjuꞌun aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze aꞌɨ́ɨmaj ɨ úucaa ɨ maj ootajucájmee, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj huaꞌtziꞌtyéejmee ɨ juyójmuaꞌ. 20Siataꞌaj aꞌyan tyaatáhuavii ɨ Dios tɨꞌij quee aꞌyan tyíꞌrɨjcaj aꞌájna tɨꞌɨj huaséeviꞌij áꞌyiꞌij, naꞌríij aꞌájna xɨcáaraꞌ maj jitzán jusoꞌpii, 21jiꞌnye jéehua mu huápuɨꞌɨj jajpuéetzij muáꞌjuꞌun, aꞌyájna matɨꞌɨj quee aꞌnáj tyaapuéjtzitariacaꞌ tɨꞌɨj naꞌaj ɨ Dios tyeetyátaahuacaꞌ ɨ cháanacaj, capu ajta cheꞌ majaꞌpuéetzij jaꞌmej tɨꞌɨj ɨ tɨ huáꞌcɨꞌtyij aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze. 22Ajta tɨpuaꞌaj ɨ Dios quee aꞌyan jáaꞌuurejcheꞌ tɨꞌij quee cheꞌ áꞌtyeeviꞌ tɨ tyooméꞌen aꞌchu puaꞌan xɨcáj, capu aꞌtɨ́j júurij taꞌmeꞌnyíicheꞌ, ajta huaꞌ jɨmeꞌ ɨ tyeɨ́tyee ɨ tɨ Dios arí huaꞌváꞌjajpuaxɨj, capu ij cheꞌ áꞌtyeeren.

23’Tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j aꞌyan tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌej yee: “Cásɨꞌ yaꞌaj huatyéjve ɨ Cɨríistuꞌ”, nusu aꞌyan yee: “Majcaꞌhuaꞌaj huatyéjve”, caxu muaꞌaj tyáꞌtzaahuatyeꞌej 24Jiꞌnye mueꞌtɨ́j mu huataséjreꞌsij ɨ maj aꞌyan tyuuxáataj muáꞌjuꞌun tɨjɨn Cɨríistuꞌ mu puéꞌeen majta hueꞌtzij jɨn tyiꞌxáataj muáꞌjuꞌun ɨ Dios jitze maꞌcan, jéehua mu aꞌyan tyiꞌmuárɨeꞌej muáꞌjuꞌun mej mij séecan jeꞌej tyoꞌtaséj ɨ tyeɨ́tyee, tɨpuaꞌaj aꞌyan tyíɨꞌriitan aꞌɨ́ɨjma mu majta cuanamuan ɨ tɨ Dios arí huaꞌváꞌjajpuaxɨj. 25Nuꞌríj muaꞌajmaj anaquéej jamuáaꞌixaa. 26Aꞌɨ́j pu jɨn, tɨpuaꞌaj aꞌyan metyajaꞌmuaꞌixaatyeꞌej yee: “Cásɨꞌ aꞌmáa pu jóꞌyiꞌij ɨtzitáj joꞌtɨj quee jaꞌ aꞌtɨ́j”, caxu joꞌcɨ́ꞌcaꞌan naꞌríij aꞌyan yee: “Yu pu jeꞌrájcaj avíitzij jɨmeꞌ u chiꞌtáj”, caxu siajta tyáꞌtzaahuatyeꞌej. 27Jiꞌnye aꞌyájna tɨꞌɨj ɨ maj tyóonaꞌaxcavaꞌraꞌan, anaquéej pu ujeꞌejnyéeriꞌcɨrij joꞌtɨj jéꞌejnyinyiij ɨ xɨcáj, ajta jeꞌen aꞌyan chaꞌtánaꞌaj utyejéꞌejnyeeriꞌcɨrij joꞌtɨj jaꞌtyáruꞌpij ɨ xɨcáj, aꞌyaa puꞌij tyeꞌmej aꞌájna xɨcáaraꞌ tɨꞌɨj jitzán yavaꞌcányesij aꞌɨ́jna ɨ tɨ ajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ. 28Aꞌyaa pu chaꞌtánaꞌaj tɨꞌɨj joꞌtɨj tyiꞌtɨ́j joꞌriáꞌcaꞌaj tɨ arí huamuɨ́ꞌ, aꞌáa mu jaꞌtyúusɨɨreꞌej ɨ muáꞌrɨeꞌcaj.

Aꞌájna xɨcáaraꞌ tɨꞌɨj jitzán uvéꞌnyesij ɨ tɨ ajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ

(Mr. 13:24-37; Lc. 21:25-33; 17:26-30, 34-36)

29’Tɨꞌɨj tyeꞌentyipuáꞌren néijmiꞌi ɨ maj jɨn jajpuéetzij muáꞌjuꞌun aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze, aj puꞌij anárutyij ɨ xɨcáj, capu huanyéeriꞌcɨj jaꞌmej ɨ máxcɨrɨeꞌ jɨmeꞌ, majta ɨ xúꞌraꞌvej, aꞌɨ́ɨ mu ujeꞌcávatzɨj ɨ jútyeꞌ, ajta huatóocaꞌtzɨj néijmiꞌi ɨ tajapuá tɨ séejreꞌ. 30Aj puꞌij huataséjreꞌsij ɨ jútyeꞌ aꞌɨ́jna ɨ tɨ ajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ, majta ɨ tyeɨ́tyee maj iiyeꞌej séejreꞌ ɨ cháanacaj japua, aj mu mij néijmiꞌi huápuɨꞌɨj tyuꞌtátzɨɨnyeꞌej majta juyiinyen néijmiꞌi ɨ maj aꞌyan séejreꞌ ɨ cháanacaj japua, matɨꞌɨj jaaséj tɨ ɨ jéetɨrij tzajtaꞌ ajeꞌcáamaꞌaj jaꞌmej aꞌɨ́jna ɨ tɨ ajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ vaꞌcán jɨn antyúumuaꞌreeriaj ajta huápuɨꞌɨj naa huaséꞌrihuaꞌaj. 31Aꞌɨ́ɨ puꞌij huoꞌtaꞌíjtyeꞌsij ɨ maj tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ tɨꞌɨj tyuꞌtácɨꞌsityeꞌen, mej mij huáꞌajsɨɨreꞌen aꞌɨ́ɨjma ɨ maj meríj antyíhuaviihuacaꞌ, tɨꞌɨj naꞌaj joꞌtɨj joꞌástɨmee ɨ cháanacaj.

32’Siataꞌaj aꞌɨ́j jitze yoꞌitéej xáꞌraꞌnyij jeꞌej tɨ yeꞌej tyíꞌcaj ɨ xápuaꞌ: Tɨpuaꞌaj arí antyinyájxɨꞌɨn tɨ cuaꞌtyij ɨ cɨyáaraꞌ, aj xu sij jamuaꞌreeren tɨ arí véjriꞌ ɨ víitaꞌrij. 33Aꞌyaa pu chaꞌtánaꞌaj ij, tɨpuaꞌaj seríj néijmiꞌi aꞌyan tyíꞌsejra, aꞌyaa xu sij tyáamuaꞌreej tɨ arí véjriꞌ tɨꞌɨj jitzán néijmiꞌi tyeꞌentyipuáꞌrij. 34Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tɨ néijmiꞌi aꞌyan tyeꞌmej matɨꞌɨj móoj júuricaj ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj yan séejreꞌ ijíij. 35Aꞌɨ́ɨ pu antyipuaꞌrij ɨ cháanacaj ajta u tajapuá, ajta aꞌɨ́jna ɨ nyúucarij ɨ nyaj nyeríj jamuáaꞌixaa, capu aꞌnáj antyipuaꞌrij sulu néijmiꞌi pu jɨn aróoꞌastej.

36’Ajta aꞌnáj tɨ xɨcáaraꞌ nusu aꞌtzáaj tɨ aꞌyan tyeꞌmej, capu aꞌtɨ́j jamuaꞌreej, camu jamuaꞌreej ɨ maj tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ, canu nyajta nyáaj jamuaꞌreej. Aꞌɨ́ɨ puꞌuj naꞌaj jamuaꞌreej ɨ nyavástaraꞌ.

37’Aꞌyájna tɨꞌɨj tyuꞌrɨ́j aꞌájna tɨ yan séjriaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Noé, aꞌyaa pu chaꞌtánaꞌaj tyeꞌmej aꞌájna tɨꞌɨj yavaꞌcáanyej aꞌɨ́jna ɨ tɨ ajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ. 38Aꞌájna ɨmuáj tɨꞌɨj quee xu antyipuaꞌarivaꞌcaj ɨ cháanacaj jájtyij jɨmeꞌ, metyíꞌcuaꞌcariaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee, majta yaꞌcariaꞌaj, aꞌɨ́ɨ mu nyejnyeɨꞌchacaꞌaj, majta huɨɨchajcaꞌaj, móocheꞌ mu aꞌyan rɨjcaa ꞌasta quee ɨ Noé utyájrupij ɨ báarcuj jitze tɨ veꞌéj. 39Ajta matɨꞌɨj puaꞌaj quee jajchóꞌvaꞌcaj ɨ tyeɨ́tyee, aj mu mij jáamuaꞌreeriꞌ tɨꞌɨj huatámuɨꞌyacaꞌ, ajta jeꞌen huojoꞌjójtye néijmiꞌcaa ɨ tyeɨ́tyee. Aꞌyaa pu chaꞌtánaꞌaj tyeꞌmej aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze tɨꞌɨj yavaꞌcáanyej aꞌɨ́jna ɨ tɨ ajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ. 40Aꞌájna tɨꞌɨj putyiꞌrɨjcáj, aꞌáa mu huaꞌpuaj joꞌtyuꞌúuj muáꞌjuꞌun ɨ tyétyacaa, sɨ́ɨj puꞌij áꞌviꞌtɨchiꞌhuan, ajta sɨ́ɨj, aꞌáa pu joꞌtyáꞌɨtzeereꞌej. 41Majta ɨ úucaa aꞌáa mu joꞌtyuꞌúuj muáꞌjuꞌun maj huaꞌpuaj, metyaꞌtɨꞌxɨ́j mu muáꞌjuꞌun, sɨ́ɨj pu ajta áꞌviꞌtɨchiꞌhuan, ajta ɨ sɨ́ɨj aꞌáa pu joꞌtyáꞌɨtzeereꞌej.

42’Siataꞌaj aꞌnáj tɨnaꞌaj tyámuaꞌ naa tyityaꞌtanyéjnyeꞌrij, jiꞌnye caxu jamuaꞌreej aꞌnáj tɨ xɨcáaraꞌ jitze uvéꞌnyesij ɨ jaꞌmuavástaraꞌ. 43Siataꞌaj aꞌyan tyiyoꞌitéej xáꞌraꞌnyij aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ aꞌtɨ́j tɨ ajaꞌchej, tɨpuaꞌaj jamuaꞌreeriaj aꞌtzáaj tɨ utyárutyij ɨ náhuaꞌrij ɨ chiꞌtáaraꞌan, aꞌɨ́ɨ pu atanyéerij jaꞌmej, capu ij jaatáꞌsij tɨ ɨ náhuaꞌrij utyájrutyej u chiꞌtáj. 44Aꞌyaa pu chaꞌtánaꞌaj tyúuxɨeꞌveꞌ siaj muaꞌaj tyámuaꞌ eenyeꞌ, jiꞌnye aꞌɨ́jna ɨ tɨ ajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ, aꞌáa pu uvéꞌnyesij aꞌtzáaj siaj quee pu tyámuamuaꞌreꞌej.

Aꞌɨ́jna ɨ tɨ quee tyiꞌtɨ́j jɨn áꞌɨtzeereꞌ ajta ɨ tɨ jeꞌej puaꞌaj tyiꞌtyúuchaꞌɨj

(Lc. 12:41-48)

45’¿Aꞌtanyíj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨquee tyiꞌtɨ́j jɨn áꞌɨtzeereꞌ tɨ ajta tyámuaꞌ metyóomuaꞌrej, tɨpuaꞌaj ɨ vástariaꞌraꞌ aꞌyan tyéꞌijcatyeꞌ tɨ tyihuáꞌijtyeꞌ ɨ séecan ɨ maj tyíꞌhuɨɨreꞌ, tɨꞌij ajta tyihuóꞌcueꞌtyej aꞌtzáaj tɨ arí huaxáꞌpuɨꞌɨntariꞌhuacaꞌ? 46Cheꞌ huatóotyamuaꞌveꞌen aꞌɨ́jna ɨ tyévij tɨ aꞌyan rɨjcaj jeꞌej tɨ tyaataꞌíj tɨꞌɨj uvéꞌnyej aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyéꞌijtyeꞌ. 47Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ tɨpuaꞌaj aꞌyan rɨjcaj tɨꞌɨj uvéꞌnyej ɨ vástariaꞌraꞌ, aꞌɨ́ɨ pu néijmiꞌi tyéꞌijcatyeꞌen ɨ tɨ tyíꞌijchaꞌɨj. 48Ajta tɨpuaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ tyévij jeꞌej puaꞌaj tyíꞌtyevistan, aꞌyaa pu tyiꞌriáꞌmuaꞌsij ɨ tɨjɨn jéehua pu muꞌ áꞌtyeeren ɨ nyavástaraꞌ, 49aj puꞌij huatyóochesij tɨ huaꞌajtyáꞌxɨꞌɨn ɨ juxaꞌaj tyeɨ́tyee ɨ maj tyíꞌhuɨɨreꞌ, ajta huaꞌ jamuán tyíꞌcuaꞌnyij, ajta yeꞌen aꞌɨ́ɨjma jamuán ɨ maj juiꞌiveꞌ, 50ajta aꞌájna tɨꞌɨj puaꞌaj quee tyiꞌijchóꞌveꞌej, ajta aꞌtzáaj tɨquee jamuaꞌreej aj puꞌij uvéꞌnyesij ɨ vástariaꞌraꞌ, 51tɨꞌquij jéehua puéjtzij jaatáꞌsij, ajta tyuꞌtaꞌíjtaj tɨꞌij ajta aꞌáa joꞌtyáꞌɨtzeerej joꞌmaj jeꞌej jeꞌen ɨ maj jeꞌej puaꞌaj tyityetyúuchaꞌɨj. Aj puꞌij jéehua huatóoxaamujrityeꞌsij ajta jéehua juyiinyixɨꞌɨn.