Search form

San Mateo 26

Metyiꞌhuóoꞌixaa mej mij jaaxáꞌpuɨꞌɨntareꞌen maj Jesús huatyéeviꞌ

(Mr. 14:1-2; Lc. 22:1-2; Jn. 11:45-53)

1Tɨꞌɨj Jesús jaꞌantyipuáꞌrij ɨ tɨ tyihuoꞌmuaꞌaj, aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jamuán huacɨ́j tɨjɨn:

2—Xuꞌríj jamuaꞌreej tɨ huaꞌpuaj xɨcáj áꞌɨtzeereꞌ matɨꞌɨj tyíꞌyeꞌesten aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨꞌɨj Dios tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌriꞌ, ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ ajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ aꞌɨ́ɨ pu huatátuiiriꞌhuaj mej mij jóꞌtatan ɨ cúruuj jitze.

3Majta ɨ maj tyihuáꞌijtyeꞌ ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, majta ɨ huáasij ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, aꞌɨ́ɨ mu ajaꞌtyúusɨɨj joꞌtɨj jaꞌchej aꞌɨ́jna ɨ tɨ néijmiꞌi jɨn antyúumuaꞌreej ɨ huaꞌ tyeyúuj tzajtaꞌ ɨ tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Caifás, 4aꞌɨ́ɨ mu mij jaaxájtacaꞌ jeꞌej maj huárɨnyij mej mij hueꞌtzij jɨn jaatyéeviꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús majta jeꞌen jaajéꞌcaj. 5Aꞌyaa mu tyúuꞌixaatyaꞌcaꞌaj tɨjɨn:

—Catu aꞌájna jaatyéviꞌraj matɨꞌɨj tyíꞌyeꞌestyaj, mej mij quee ɨ tyeɨ́tyee huatanyínyuꞌcaj.

Íitɨꞌ pu jaꞌváꞌhuaaj ɨ muꞌúutzeꞌ ɨ Jesús aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ naa tyaarɨeꞌej

(Mr. 14:3-9; Jn. 12:1-8)

6Jesús pu aꞌáa joꞌtyávaacaꞌaj a Betania joꞌtɨj jaꞌchej aꞌɨ́jna ɨ Simón, ɨ maj aꞌyan jatamuáꞌmuaj tɨjɨn ɨ tɨ cáꞌatzaj, 7aj puꞌij íitɨꞌ jimi ajtyáxɨɨriacaꞌ limeetaj pu huajásimaꞌaj, tyetyéj limeetaraꞌ pu puéꞌeenyeꞌej, naa pu tyaꞌváꞌjɨsticaꞌaj ɨ tɨ naa tyaarɨeꞌej, tɨ ajta huápuɨꞌɨj tyáꞌnajchij. Tɨꞌɨj ɨ Jesús huatyequéecaj ɨ méesaj jitze, aj puꞌij ɨ íitɨꞌ jaꞌváꞌhuaaj áan muꞌúutzeꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ naa tyaarɨeꞌej. 8Majta ɨ maj jamuán huacɨ́j, matɨꞌɨj jaaséej jeꞌej tɨ huarɨ́j, aj mu mij huatanyínyuꞌcacucaꞌ ɨ íitaj jimi, aꞌyaa mu tyiꞌtyuuꞌixáatyaꞌajraa tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye tyáꞌhuajcaj aꞌmújna ɨ tɨ naa tyaarɨeꞌej? 9Ɨꞌríitacaj pu maj jáatoonyijcheꞌ muiꞌcájritzeꞌ ɨ túmii, mej mij aꞌɨ́ɨjma huatáhuɨɨreꞌen ɨ maj quee jeꞌej tyéejviicueꞌ.

10Jesús huóꞌnamuajriꞌ jeꞌej maj tyíꞌxajtacaꞌaj, aj puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye een jɨmeꞌ setyáꞌjaaxɨejviꞌ mu íitaj? Tyámuaꞌ pu nye jimi tyúꞌruuj. 11Jiꞌnye aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj quee jeꞌej tyéejviicueꞌ, aꞌnáj tɨnaꞌaj mu jaꞌmua jamuán séeriaꞌaj muáꞌjuꞌun, nyajta nyáaj canu aꞌnáj tɨnaꞌaj jaꞌmua jamuán séeriaꞌaj naꞌmej. 12Jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huáruuj mu íitɨꞌ tɨꞌɨj naꞌváꞌxɨriꞌriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ naa tyaarɨeꞌej aꞌɨ́j pu jɨn tyámuaꞌ náaruj matɨꞌɨj naꞌváꞌnaj. 13Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tɨjɨn néijmiꞌqueꞌ ɨ cháanacaj japua joꞌmaj huojoꞌtéꞌexaatyeꞌej ɨ tyeɨ́tyee ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ Dios, aꞌɨ́j mu majta huoꞌtéꞌexaatyeꞌej jeꞌej tɨ huarɨ́j aꞌíjna ɨ íitɨꞌ mej mij joꞌtámuaꞌreej.

Judas pu tyuꞌtátuii avíitzij jɨmeꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús

(Mr. 14:10-11; Lc. 22:3-6)

14Sɨ́ɨj tɨ huaꞌ jitze ajtyámaꞌcan ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej, ɨ tɨ aꞌyan ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Judas Iscariote, aꞌɨ́ɨ pu aváꞌraj tɨꞌij aꞌɨ́ɨjma jimi joꞌmej ɨ maj tyihuáꞌijtyeꞌ ɨ puaaríij, 15aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—¿Aꞌchunyéj setyíꞌnyanajchityeꞌen tɨpuaꞌaj nyajamuaatátuireꞌen aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús?

Aꞌɨ́ɨ mu mij seityéj japuan tamuáamuataꞌ ɨ túmii pláataj tɨ jumuaꞌtɨj jaatáꞌ. 16Aj puꞌij ɨ Judas huatyóochej tɨ jáahuoonyij aꞌnáj tɨ huatáɨꞌriitarij tɨꞌij huoꞌtátuiireꞌen aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús.

Tɨꞌɨj tavástaraꞌ tyihuoꞌcueꞌej aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jamuán huacɨ́j

(Mr. 14:12-25; Lc. 22:7-23; Jn. 13:21-30; 1 Co. 11:23-26)

17Tɨꞌɨj atyojoꞌréꞌnyej aꞌájna xɨcáaraꞌ ɨ taꞌnájcaj maj jitzán tyíꞌyeꞌestyahuaꞌaj matɨꞌɨj páan cuaꞌcariaꞌaj tɨquee cuꞌustij, aj mu mij jimi ajeꞌréꞌnyej ɨ Jesús aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jamuán huacɨ́j aꞌyaa mu tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—¿Joꞌnyij muajaꞌráanajchi tyej tyij tyámuaꞌ tyojóꞌuurej tyej tyij jáacuaꞌnyij ɨ páan ɨ tyaj jɨn joꞌtámuaꞌreej aꞌájna xɨcáaraꞌ tɨꞌɨj Dios tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌriꞌ ɨ tayójmuaꞌ ɨ maj anáatyaꞌaj muaanánɨeꞌhuacaꞌ?

18Aj puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Séricuj aꞌájna chájtaꞌ, aꞌáa xu aꞌtɨ́j jáꞌtyoonyij, aꞌyaa xu sij tyaatéꞌexaatyeꞌen yee: “Yaa pu tyíꞌxaj ɨ maeestro tɨjɨn: Puꞌríj atyojoꞌréꞌnyesij aꞌtzáaj tɨ nye jimi tyaꞌtácaj, aꞌáa nu joꞌmaꞌaj naꞌmej aꞌchéj nyej nyij jáayeꞌestyaj ɨ tyaj jɨn joꞌtámuaꞌreej aꞌájna xɨcáaraꞌ tɨ jitzán ɨ Dios tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌriꞌ ɨ huaꞌyojmuaꞌ ɨ maj anáatyaꞌaj muaanánɨeꞌhuacaꞌ.”

19Majta ɨ maj jamuán huacɨ́j, aꞌyaa mu huarɨ́j jeꞌej tɨ ɨ Jesús tyihuoꞌtaꞌíj, néijmiꞌi mu tyámuaꞌ tyúꞌruuj ɨ maj tyíꞌcuaꞌnyij.

20Tɨꞌɨj huatyéchumuaꞌriacaꞌ, Jesús pu huatyéeyixɨj ɨ méesaj jitze, huaꞌ jamuán ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌaxcaa, 21matɨꞌɨj móocheꞌ tyíꞌcuaꞌcaj, aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Aꞌyaa xaa nyuꞌuj tyiꞌjaꞌyájna, sɨ́ɨj tɨ jaꞌmua jitze ajtyámaꞌcan pu nyéetzij tyuꞌtátuiireꞌsij huaꞌ jimi ɨ maj tyíꞌijta ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ.

22Aj mu mij jéehua huatóoxaamujri, majta huatyóohuij maj aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌ sɨ́ɨj ajta sɨ́ɨj tɨjɨn:

—Tavástaraꞌ, ¿nyiquij nyáaj aꞌɨ́ɨn nyaj puéꞌeen?

23Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Sɨ́ɨj tɨ ajta jaꞌajrúꞌnyaxɨꞌsij ɨ páan ɨ nyaj puláatuj jitze, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ nyéetzij tyuꞌtátuiireꞌsij. 24Aꞌyaa pu néijmiꞌi atyojoꞌréꞌnyesij nye jimi ɨ nyaj nyajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ jeꞌej tɨ tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze, ajta aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ tɨ nyéetzij tyuꞌtátuiireꞌsij, jéetzeꞌ pu jatyahuɨꞌrihuaꞌcaj tɨquee huanɨeꞌhuacajcheꞌ.

25Ajta aꞌɨ́jna ɨ Judas ɨ tɨ huoꞌtátuiireꞌsij, aꞌyaa pu tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—Maeestro, ¿nyi nyáaj aꞌɨ́ɨn nyaj puéꞌeen?

Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Muáaj paj aꞌyan tyaataxájtacaꞌ.

26Móocheꞌ mu tyíꞌcuaꞌcaj tɨꞌɨj Jesús páan tɨꞌɨj, ajta tɨꞌɨj tyaatatyóotziꞌriaꞌaj ɨ Dios aj puꞌij jaatyátaaraxɨj, ajta jeꞌen huoꞌráɨꞌpuꞌuj ɨ maj jamuán huacɨ́j, aꞌyan tyihuaꞌixáatyeꞌej tɨjɨn:

—Xaꞌancuráɨꞌpuꞌ siajta jeꞌen jáacuaꞌnyij, aꞌíi pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ nyahueꞌraꞌ.

27Ajta jeꞌen váasuj tyijáj, ajta tɨꞌɨj tyaatatyóotziꞌriaꞌaj ɨ Dios, aj puꞌij huoꞌtajájnyi aꞌyan tyihuaꞌixáatyeꞌej tɨjɨn:

—Xaaréiꞌij néijmiꞌi muaꞌaj, 28jiꞌnye aꞌíi pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ nyaxúureꞌ, ɨ tɨ jɨn tyaꞌróoꞌastej jeꞌej tɨ ɨ Dios tyaꞌtóoratziiriꞌ jájcuaj ɨmuáj, aꞌɨ́j nu jɨn ɨ nyaxúureꞌ huaꞌ japua huatányuusij muiꞌcaa ɨ tyeɨ́tyee tɨꞌij Dios tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌ. 29Ajta aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ, nyaj quee cheꞌ juꞌquéiꞌsij aꞌɨ́jcɨ ɨ jáꞌriaꞌraꞌ ɨ úuvaj, ꞌasta naꞌaj quee tyaꞌráꞌastij aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze tɨꞌɨj ɨ Dios tyuꞌtaꞌíjtaj néijmiꞌqueꞌ ɨ cháanacaj japua.

Jesús pu jaataxájtacaꞌ tɨ ɨ Pedro jaatyáhueꞌtaj

(Mr. 14:26-31; Lc. 22:31-34; Jn. 13:36-38)

30Matɨꞌɨj tyuꞌtachuíicaj ɨ maj jɨn tyaatatyójtziꞌrej ɨ Dios, aj mu mij joꞌcɨ́j, matɨꞌɨj mij aꞌáa jaꞌráꞌaj Aseitúunajrimi jɨríj tɨ joꞌtacáꞌaj. 31Aj puꞌij Jesús aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Néijmiꞌi xu muaꞌaj ijíij tɨ́caꞌ yoꞌrɨésij ɨ siaj jɨn nye jimi tyáꞌtzaahuatyeꞌ. Aꞌyaa pu tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze tɨjɨn: “Nyéejeꞌcatan ɨ cányaꞌxɨɨ tɨ tyiséjra, majta ɨ cányaꞌxɨɨ joꞌxɨ́sij.” 32Ajta nyatɨꞌɨj huatájuuritaj, aꞌáa nu nyajtáhuaꞌaj jamuajaꞌajsɨɨreꞌej aꞌájna a Galileea.

33Pedro pu aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:

—Tɨpuaꞌaj néijmiꞌi mequee cheꞌ aꞌ jimi tyáꞌtzaahuatyeꞌej, canu nyáaj aꞌyan rɨnyij.

34Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Aꞌyaa nu tyíꞌmuaꞌixaatyeꞌ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ tɨjɨn ijíij tɨ́caꞌ, tɨꞌɨj quee xu jijhuaj ɨ tyacuáarɨeꞌ, huéeicaj paj aꞌyan tyuꞌtányuusij tɨjɨn paj quee nyamuaꞌtyej.

35Ajta ɨ Pedro aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Tɨpuaꞌaj aꞌyan tyuuxɨéꞌveꞌej nyaj ajamuán huámuɨꞌnyij, canu muaatyáhueꞌtaj.

Majta néijmiꞌi ɨ séecan ɨ maj jamuán huacɨ́j, aꞌyaa mu chaꞌtaj manaꞌaj tyuꞌtaxájtacaꞌ.

Jesús pu huatyéenyuj ɨ Dios jimi aꞌájna a Getsemaní

(Mr. 14:32-42; Lc. 22:39-46)

36Aj puꞌij jóꞌraa aꞌɨ́jna ɨ Jesús majta ɨ maj jamuán huacɨ́j, aꞌáa mu jaꞌráꞌaj joꞌtɨj aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Getsemaní, aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Iiyeꞌej xu muaꞌaj tyityéꞌen, nyajta nyáaj maj nu aꞌtzúj ɨmuáj uréꞌnyesij nyej nyij huatyényuunyij ɨ Dios jimi.

37Ajta aꞌɨ́jna joꞌvíꞌtɨj ɨ Pedro, ajta aꞌɨ́ɨjma ɨ maj huaꞌpuaj ɨ maj yójmuaꞌmuaꞌ puéꞌeen ɨ Zebedeo, aj puꞌij jeꞌej puaꞌaj jaataꞌaj ajta jéehua huatóoxaamujrɨj. 38Aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Huápuɨꞌɨj nu nyaxaamujrityeꞌ cuxáa nyaj muɨꞌnyij. Ya xu huatyáꞌɨtzeereꞌen muaꞌaj, sióocheꞌ xu nyaj jamuán atanyéjnyeꞌrij.

39Aꞌtzúj pu aꞌ ɨmuáj joꞌreꞌnyéej ɨ Jesús tɨꞌɨj ij tyítunutacaꞌ a chóotaꞌ, aj puꞌij aꞌyan tyuꞌtyéenyuj ɨ Dios jimi tɨjɨn:

—Dios paj nyavástaraꞌ, tɨpuaꞌaj aꞌyan petyiꞌtáꞌcareꞌen, tɨꞌij quee aꞌyan tyináacɨꞌtyij aꞌɨ́jna ɨ tɨ jeꞌej puaꞌaj een, ɨ nyaj jɨn jajpuéetzij naꞌmej, ajta cheꞌ quee aꞌyan tyéꞌyiꞌcan nyatɨꞌɨj nyáaj tyáꞌxɨeꞌveꞌ, sulu cheꞌ aꞌyan tyáꞌraꞌnyij patɨꞌɨj muáaj tyáꞌxɨeꞌveꞌ.

40Aj puꞌij taꞌij ajeꞌréꞌnyej joꞌmaj jaꞌajtyáꞌcaꞌaj ɨ maj jamuán huacɨ́j, muꞌríj tyácuꞌtzisimaꞌaj. Aj puꞌij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Pedro tɨjɨn:

—¿Nyi pequee aꞌtzúj tyéꞌviicueꞌ paj atányeerij nyaj jamuán aꞌchu caa séej ooraj? 41Xaꞌtanyéjnyeꞌrij siajta tyényuusimeꞌen ɨ Dios jimi, siaj sij quee tyiꞌtɨ́j jɨn ootyáꞌɨtzeereꞌen. Muaꞌaj xu tyámuaꞌ naa tyaꞌajxɨéꞌviꞌraꞌ siajta jucaꞌnyej ɨ jutzájtaꞌ, ajta ɨ jáꞌmuahueꞌraꞌ jitze capu jaꞌmuacaꞌnyistiꞌ.

42Tɨꞌɨj táhuaꞌaj ij huariáꞌraa, ajta aꞌyan tyuꞌtyéenyuj tɨjɨn:

—Dios paj nyavástaraꞌ, tɨpuaꞌaj quee jeꞌej tyíɨꞌriitan tɨꞌij quee aꞌyan tyináacɨꞌtyij ɨ nyaj jɨn jajpuéetzij naꞌmej, cheꞌ aꞌyan eenyeꞌen patɨꞌɨj muáaj tyáꞌxɨeꞌveꞌ.

43Tɨꞌɨj táhuaꞌaj ajeꞌréꞌnyej, ajtáhuaꞌaj pu huoꞌtyoj macuꞌtzúcaj ɨ maj jamuán huacɨ́j, jiꞌnye jéehua pu huáꞌmueꞌtɨcaꞌaj ɨ cutzíj. 44Aꞌáa mu joꞌtyáꞌɨtzee aꞌɨ́ɨmaj, huéeicaj jitze pu ajtáhuaꞌaj ujóꞌmej ɨ Jesús, ajtáhuaꞌaj pu huatyéenyuj ɨ Dios jimi, aꞌyaa pu chaꞌtánaꞌaj tyaatáhuaviiriꞌ jeꞌej tɨ anaquéej tyaatáhuaviiracaꞌaj. 45Aj puꞌij ajeꞌréꞌnyej joꞌmaj jaꞌajtyáꞌcaꞌaj ɨ maj jamuán huacɨ́j, aꞌyaa puꞌij tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—¿Nyi aꞌyaa sianaꞌaj siooj jiꞌtyáꞌcuꞌtzij siajta naa tyityúusoꞌpeꞌ? Puꞌríj tyaꞌráꞌaj aꞌtzáaj tɨ huatátuiiriꞌhuaj aꞌɨ́jna ɨ tɨ ajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj jeꞌej puaꞌaj tyíꞌtyetyeɨtyee. 46Xáꞌajhuiixɨꞌ, cheꞌréj, puꞌríj yajaꞌvéꞌmej aꞌɨ́jna ɨ tɨ nyéetzij tyuꞌtátuiireꞌsij.

Matɨꞌɨj jaatyéeviꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús

(Mr. 14:43-50; Lc. 22:47-53; Jn. 18:2-11)

47Óocheꞌ pu tyiꞌtyaxáatasimaꞌcaj ɨ Jesús, tɨꞌɨj ɨ Judas ajeꞌréꞌnyej, sɨ́ɨj tɨ aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ huaꞌ jitze ajtyámaꞌcan ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌaxcaa, jéehua mu tyeɨ́tyee jamuán huajúꞌcaꞌaj náhuaaj metyuꞌɨ́ɨꞌsimaꞌaj majta séecan cɨyéj tyuɨ́ꞌɨsimaꞌaj ɨ maj jɨn huóocuiꞌnyij. Aꞌɨ́ɨmaj mu uhuojoꞌtaꞌítyacaꞌ ɨ maj tyihuáꞌijtyeꞌ ɨ puaaríij, majta ɨ huáasij aꞌáa maj tyityatatyíj a chájtaꞌ. 48Ajta aꞌɨ́jna ɨ Judas ɨ tɨ tyuꞌtátuiireꞌsij ɨ Jesús, aꞌyaa pu arí anaquéej tyihuoꞌtéꞌexaatyaꞌcaꞌaj tɨjɨn: “Aꞌɨ́jna ɨ nyaj jiꞌtyápuɨꞌtzeꞌej, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen, siataꞌaj jaatyéeviꞌ.” 49Aꞌyaa puꞌij tɨꞌɨj ajtyáxɨɨriacaꞌ ɨ Jesús jimi, aꞌyaa pu tyaatatyójtye tɨjɨn:

—Jiꞌnye panaꞌaj Maeestro.

Ajta jiꞌtyáapuɨꞌtzej. 50Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Nyaꞌ amíincuj, tyiꞌtɨ́j paj jɨn mu joꞌvéꞌmej aꞌyan huárɨchij.

Aj mu mij ɨ séecan ajtyáxɨɨriacaꞌ, matɨꞌɨj mij jaatyéeviꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús.

51Aj puꞌij sɨ́ɨj tɨ Jesús jamuán joꞌcháꞌcanyaꞌaj juchúun íjcutacaꞌ tɨꞌquij jaꞌajtavéjchacaꞌ ɨ naxɨéeraꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ jahuɨɨreꞌ ɨ tɨ tyihuáꞌijtyeꞌ ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ. 52Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Ucárujtyeꞌ muaꞌ náhuaaj. Jiꞌnye néijmiꞌi ɨ maj náhuaaj jɨn tyíꞌtyacuiꞌcaa, aꞌɨ́ɨ mu majta náhuaaj jɨn cuiꞌiihuan. 53¿Nyi pequee jamuaꞌreej nyej nyáaj jaayíꞌtɨn nyaj jaatáhuaviij ɨ nyavástaraꞌ tɨꞌij huéeicatyej víꞌraꞌaj huojoꞌtaꞌítyej ɨ maj tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ? 54Ajta tɨpuaꞌaj aꞌyan náarɨnyij, capu cheꞌ huatáɨꞌriitarij tɨꞌij aróoꞌastej jeꞌej tɨ tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze tɨ aꞌyan tyúuxɨeꞌveꞌ tɨ aꞌyan tyáꞌraꞌnyij.

55Aj puꞌij Jesús aꞌyan tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ ɨ tyeɨ́tyee tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye een jɨmeꞌ muaꞌaj yesiaváꞌjuꞌ chúun setyuꞌɨ́ɨꞌsimaꞌaj siajta cɨyéj siaj sij naatyéeviꞌ, cuxáa nyaj nyáaj náhuaꞌrij puéꞌeenyeꞌ? Aꞌnáj tɨnaꞌaj nu tyajamuaamuáꞌtyej ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, siajta muaꞌaj caxu aꞌnáj naatyéeviꞌ. 56Ajta néijmiꞌi pu aꞌyan tyíꞌrɨnyij tɨꞌij aꞌyan tyaꞌróoꞌastej jeꞌej maj tyoꞌyúꞌxacaꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Dios jitze maꞌcan tyíꞌxajtacaꞌaj.

Tɨꞌɨj aꞌyan tyíꞌrɨjcaa, néijmiꞌi mu ɨ maj jamuán huacɨ́j ɨ Jesús ayoorɨej matɨꞌɨj mij huatóoꞌuj.

Matɨꞌɨj yoꞌvíꞌtɨj ɨ Jesús huaꞌ jimi ɨ juéesij

(Mr. 14:53-65; Lc. 22:54-55, 63-71; Jn. 18:12-14, 19-24)

57Majta ɨ maj jaatyéeviꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, aꞌáa mu yoꞌvíꞌtɨj aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Caifás, aꞌɨ́jna ɨ tɨ néijmiꞌi jɨn antyúumuaꞌreej ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, joꞌmaj jóosɨɨriaꞌcaꞌaj ɨ maj tyihuáꞌmuaꞌtyej ɨ nyúucarij jitze ɨ maj jɨn tyíꞌijta, majta ɨ huáasij. 58Ajta aꞌɨ́jna ɨ Pedro aꞌtzúj pu ɨmuáj jaavájrasimaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, aꞌáa puꞌij jaꞌráꞌaj joꞌtɨj jaꞌrájtaꞌcuaj joꞌtɨj jaꞌchej aꞌɨ́jna ɨ tɨ néijmiꞌi jɨn antyúumuaꞌreej ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ. Aꞌúu pu joꞌtyájrupij, tɨꞌquij huaꞌ jamuán ooyíxɨj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyíꞌchaꞌɨj, tɨꞌij jáamuaꞌreej jeꞌej tɨ atyojoomaꞌaj taꞌmej.

59Majta ɨ maj tyihuáꞌijtyeꞌ ɨ puaaríij huaꞌ jamuán ɨ juéesij, aꞌɨ́ɨ mu jahuoocaꞌaj ɨ hueꞌtzij ɨ maj jɨn Jesús jitze tyoꞌojpuáꞌrityeꞌen tɨꞌij huatáɨꞌriitarej maj jaajéꞌcaj, 60ajta camu jeꞌej tyéejtyoj tyiꞌtɨ́j maj jitzán ujpuáꞌrityeꞌen, maj majta mueꞌtɨ́j ɨ tyeɨ́tyee hueꞌtzij jɨn tyaaxájtziꞌriꞌ. Aj mu mij huaꞌpuaj ajeꞌréꞌnyej, 61aꞌyaa mu mij tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Aꞌyaa pu tyuꞌtaxájtacaꞌ aꞌmújna mu tyévij tɨjɨn: “Nyáaj nu jaayíꞌtɨn nyaj jaatyúꞌuunaj aꞌíjna ɨ tyeyúuj tɨ chiꞌraꞌan puéꞌeen ɨ Dios, nyajta jeꞌen nyajtáhuaꞌaj jaꞌajtaahuaj huéeicaj xɨcáj jitze.”

62Aj puꞌij aꞌɨ́ɨn ájchej ɨ tɨ néijmiꞌi jɨn antyúumuaꞌreej ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, tɨꞌquij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ ɨ Jesús tɨjɨn:

—¿Nyi pequee huatányuusij? ¿Tyiꞌtanyí puéꞌeen aꞌíjna ɨ maj jɨn a jitze tyíꞌpuaꞌrityeꞌ?

63Ajta ɨ Jesús capu huatanyúj. Ajta ɨ tɨ néijmiꞌi jɨn antyúumuaꞌreej ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Aꞌyaa nu tyíꞌmuaꞌijtyeꞌ nyúucaritzeꞌ ɨ Dios tɨ júurij paj jaataxáj ɨ tɨ jɨꞌréꞌcan jɨmeꞌ. Taatéꞌexaatyeꞌ tɨpuaꞌaj muáaj aꞌɨ́ɨn paj puéꞌeenyeꞌ ɨ Cɨríistuꞌ, ɨ yójraꞌ ɨ Dios.

64Jesús pu aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:

—Muáaj paj aꞌyan tyaataxájtacaꞌ. Nyajta nyáaj aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ siaj muaꞌaj jaséjran aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ ajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ tɨ muácaꞌtaꞌ jaꞌajcaquée taꞌmej aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ néijmiꞌi jɨn antyúumuaꞌreej u tajapuá, siajta jaséjran tɨꞌɨj jútyeꞌ ajeꞌcáameꞌen ɨ jéetɨrij tzajtaꞌ.

65Ajta ɨ tɨ néijmiꞌi jɨn antyúumuaꞌreej ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, aꞌɨ́ɨ pu jaꞌcásujtzaꞌan ɨ jusíicuꞌ mej mij jáamuaꞌreej tɨ huatanyúꞌcacaꞌ, ajta aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Jeꞌej pu puaꞌaj tyíꞌxaj ɨ Dios jimi aꞌmújna mu tyáatɨꞌ, capu cheꞌ juxɨeꞌveꞌ maj séecan tyiꞌtɨ́j jitzán puaꞌrityeꞌej. Muaꞌaj xuꞌríj jáanamuajriꞌ tɨ jeꞌej puaꞌaj tyíꞌxaj ɨ Dios jimi, 66¿jiꞌnye tyajamuáꞌmiteerasteꞌ muaꞌajmaj?

Aꞌyaa mu aꞌɨ́ɨmaj tyityaatanyúj tɨjɨn:

—Aꞌyaa pu tyeevíjtyeꞌ tɨ huámuɨꞌnyij aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ.

67Aj mu mij jaꞌrátziꞌtziqueꞌmuaꞌxɨj ajɨ́ɨsaꞌ, majta jaatyáavaxɨj. Séecan mu majta jɨ́ɨsaꞌ jaꞌráavaxɨj, 68aꞌyan metyeꞌixáatyeꞌej tɨjɨn:

—Muáaj mu paj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Cɨríistuꞌ, huataxáj aꞌtanyíj muiꞌtyéjvee.

Pedro pu tyuꞌhuéꞌtacaꞌ tɨ jee quee jamuaꞌtyej ɨ Jesús

(Mr. 14:66-72; Lc. 22:56-62; Jn. 18:15-18, 25-27)

69Ajta ɨ Pedro, aꞌáa pu joꞌtácatyii a jéꞌtaꞌ joꞌtɨj jaꞌrájtaꞌcuaj ɨ chiꞌtáj. Aj puꞌij sɨ́ɨj íitɨꞌ utyájrupij ɨ tɨ jahuɨɨreꞌ aꞌɨ́jna ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ tɨ antyúumuaꞌreej, aj puꞌij jimi ajeꞌréꞌnyej tɨꞌquij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Muáaj paj pajta jamuán joꞌcháꞌcanyaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús Galileea tɨ jáꞌmaꞌcan.

70Aj puꞌij ɨ Pedro tyuꞌhuéꞌtacaꞌ néijmiꞌi mu jaséeracaj tɨꞌɨj aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Canu jamuaꞌreej tyiꞌtɨ́j paj tyáxajta.

71Aj puꞌij ájchee, tɨꞌquij aꞌáa joꞌréꞌnyej joꞌtɨj jaꞌpueertaj, aꞌáa puꞌij ajtáhuaꞌaj sɨ́ɨj íitɨꞌ jaaséej ajta jeꞌen aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj ɨ tyeɨ́tyee tɨjɨn:

—Aꞌmújna mu tyévij aꞌmúu pu ajta jamuán joꞌcháꞌcanyaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús Nazaret tɨ jáꞌmaꞌcan.

72Ajtáhuaꞌaj pu ɨ Pedro tyuꞌhuéꞌtacaꞌ, junyúucaritzeꞌ pu jɨn aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Canu jamuaꞌtyej aꞌɨ́jcɨ ɨ tyévij.

73Aꞌtzúj aꞌtyéeviꞌcaj, ɨ maj aꞌáa jaꞌréꞌtyaꞌcaꞌaj, aꞌɨ́ɨ mu ajeꞌréꞌnyej jimí, matɨꞌɨj mij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Muáaj paj huaꞌ jitze ajtyámaꞌcan. Tuꞌríj jamuaꞌreej aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej paj yeꞌej tyuꞌxáxaꞌaj.

74Aj puꞌij Pedro huatyóochej tɨ jaatáhuaviij tɨ ɨ Dios puéjtzij jaatáꞌan tɨpuaꞌaj quee aꞌyan tyiꞌjaꞌyájnatan, aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Canu jamuaꞌtyej aꞌɨ́jcɨ ɨ tyévij.

Tɨꞌɨj aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ, aj puꞌij ɨ tyacuáarɨeꞌ huajíjhuacaꞌ, 75aj puꞌij ɨ Pedro joꞌtámuaꞌreeriꞌ jeꞌej tɨ ɨ Jesús anaquéej tyaatéꞌexaatyaꞌcaꞌaj aꞌyan tɨjɨn: “Tɨꞌɨj quee xu jijhuaj ɨ tyacuáarɨeꞌ, huéeicaj paj naatyáhueꞌtaj aꞌyan petyiꞌxáataj tɨjɨn capáj nyamuaꞌtyej.” Aj puꞌij iirájraa aꞌɨ́jna ɨ Pedro, tɨꞌquij jéehua huápuɨꞌɨj tyuuyíinyajraa.