Search form

Los Hechos 18

Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Pablo aꞌuun aꞌutéveecaꞌa aꞌujna u Corinto

1Ajta áꞌiyen Pablo huirájraa aꞌujna Atenas. Tɨꞌɨquí aꞌuun aꞌaráꞌa chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Corinto. 2Aꞌuu pu yáꞌuteu seɨ́j tɨ Israél jetze ajtémeꞌecan tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n Aquila. Aꞌuu pu éꞌemeꞌecan aꞌujna seɨ́j chuéjraꞌa japua tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Ponto. Aꞌɨjna ɨ́ Aquila, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ ɨ́raꞌaraꞌan tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n Priscila, aꞌɨ́ɨ mú meꞌuun eꞌeráacɨ aꞌujna jáꞌahuaꞌa seɨ́j chuéjraꞌa japua tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Italia, aꞌiné ayée pu tiúꞌuxeꞌeveꞌecaꞌa mej nuꞌu áꞌucɨɨne meꞌújna aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ huaꞌarey ɨ́ romanos tɨ ayén á tejaꞌutaꞌítecaꞌa mej áꞌucɨɨne naímiꞌi ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan.

Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Pablo, aꞌɨ́ɨ pu u huajaꞌuvéꞌemuaarecaꞌa. 3Pablo pu racúꞌuneꞌepuacaꞌa ɨ́ navij chiꞌiraꞌa. Ayee mú cheꞌatá menaꞌa tíꞌimuarɨꞌecaꞌa aꞌɨ́mej, aꞌɨ́jna ɨ́ Aquila, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Priscila. Aꞌɨ́j pu jɨ́n aꞌuteájturaa huáꞌa jamuan, ajta tíꞌimuarɨꞌecaꞌa huáꞌa jamuan aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo.

4Nain xɨcájraꞌa jetze matɨ́j puaꞌa ruseꞌupi, aꞌúu pu aꞌuteáruꞌipicheꞌe huáꞌa teyujtaꞌa, tihuáꞌaꞌixaateꞌecaꞌa tɨ́ꞌij ayén éeniꞌicɨꞌe huaꞌantimuáꞌitɨn aꞌɨ́mej ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, majta ɨ́ mej seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan.

5Matɨ́ꞌɨj mi huiráacɨ aꞌujna u Macedonia aꞌɨ́jna ɨ́ Silas, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Timoteo. Matɨ́ꞌɨj mi meꞌuun aꞌaráꞌa aꞌu tɨ aꞌutéveecaꞌa ɨ́ Pablo, tɨ ajta jɨ́n antiújmuaꞌareerecaꞌa nain jɨmeꞌe tɨ tihuaꞌutáꞌixaateꞌen ɨ́ yuꞌuxari jetze. Naa teꞌehuauritɨéecan jɨmeꞌe, aꞌɨ́ɨ pu tihuáꞌaꞌixaateꞌecaꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ Jesús aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tevi tɨ Dios án yáꞌujra ɨ́ ɨpuari japua, aꞌɨ́jna mej rachúꞌeveꞌecaꞌa.

6Majta meꞌɨ́n, camu aꞌatzu raxɨ́ꞌeveꞌecaꞌa mej ráanamua. Aꞌɨ́j mú jɨ́n autéjhuii mej aꞌij puaꞌa tirájeeve. Aj pu i Pablo tiuꞌutécaꞌatzɨjxɨ ɨ́ tiúꞌujcɨɨxu mej mi ráamuaꞌaree tɨjɨ́n maꞌutéꞌɨtzee ɨ́ Dios jemi. Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:

―Múꞌeen xu púꞌeeneꞌe xáꞌajuꞌun tɨ́ꞌij múꞌejmi jetze rájveti ɨ́ puaíjtzi. Nee nu hui raꞌaráꞌaste tɨ tinaaꞌíjca. Ijii tɨ yú aucaꞌitɨ́ aꞌame, huáꞌa jemi nu aꞌuméꞌe naꞌame ɨ́ mej seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa.

7Aj pu i huirájraa u huaꞌatéyujtaꞌa. Aa pu aꞌaráꞌa áa tɨ éꞌeche jaꞌatɨ tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n Justo. Aꞌɨ́ɨ pu ranáꞌamicheꞌe ɨ́ Dios, ajta aꞌuun éꞌechejcaꞌa aꞌájna vejliꞌi aꞌu tɨ aꞌutéjvee ɨ́ teyuu. 8Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Crispo, ɨ́ tɨ tíꞌaijta u teyujtaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu ráꞌantzaahua ɨ́ tavástaraꞌa, majta miyen cheꞌatá menaꞌa naímiꞌi tɨ huáꞌa jamuan éꞌechejcaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Crispo. Majta seica ɨ́ mej Corinto aꞌuchéjmeꞌecaa, matɨ́ꞌɨj ráanamuajriꞌi ɨ́ niuucari, jeíhua mú ráꞌantzaahua. Matɨ́ꞌɨj mi huámuaɨꞌɨvijhuacaꞌa.

9Aj pu i tɨ́caꞌɨmua, tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn Pablo tíꞌimaaracaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu raaseíj ɨ́ tavástaraꞌa. Ayee pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n:

―Capej tíꞌitziɨɨneꞌe. Paúcheꞌe pej hui tihuáꞌaꞌixaateꞌe puaꞌamé. Capej tépuaapuaꞌaren. 10Nee nu múꞌeetzi jamuan yé huatéjvee. Capu jaꞌatɨ timuaꞌantiúꞌuuniꞌira. Capu ajta jaꞌatɨ puaíjtzi muaatáꞌasin. Jéihua nu hui titeɨ́testemuaꞌa íiye chajtaꞌa. ―Ayee pu tiraataꞌixaa ɨ́ tavástaraꞌa.

11Aꞌɨ́j pu jɨ́n Pablo ayén aꞌuun éꞌetee seɨ́j nineꞌiraꞌa japuan jáꞌitaꞌa aꞌujna Corinto. Tihuáꞌamuaꞌatejcaa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ niuucari tɨ jetzen ráꞌaxa ɨ́ Dios.

12Aru tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn Galión aꞌuun tíꞌivaɨreꞌecaꞌa tajtuhuan jɨmeꞌe aꞌujna tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Acaya, aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, aꞌɨ́ɨ mú autéjhuii mej tiníniuꞌucacun meꞌɨ́jna jemi ɨ́ Pablo. Matɨ́ꞌɨj mi yaꞌujáj jueesi jemi. 13Aj mú mi miyen tiraataꞌixaa ɨ́ tajtuhuan tɨjɨ́n:

―Aꞌijna i teáataꞌa, aꞌɨ́ɨ pu hui huáꞌamuaꞌitɨjcaꞌa ɨ́ teɨte mej mi miyen seɨcɨé tíꞌijnaꞌamicheꞌen ɨ́ Dios. Aru capu hui ayén tihuaꞌatáꞌaca ɨ́ tayeꞌirá mej miyen rɨjca.

14-15Puꞌuri tɨ́n tiuꞌutaxáatacheꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo, tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn Galión, ayén tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́mej ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan tɨjɨ́n:

―Casiꞌi múꞌeen, mɨ sej Israél jetze ajtémeꞌecan, tɨ puaꞌa hui amɨ́n tiꞌitɨ́j aꞌij puaꞌa huáruu tɨ caí xɨ́ꞌepɨꞌɨn, naꞌari tiꞌitɨ́j huajéꞌica tɨ huápɨꞌɨ ruxeꞌeveꞌe, aj nu xaa niyen téjaꞌamuanamuáaracheꞌen. Mɨ́ ajta caí aꞌiné aꞌii puꞌu jɨ́n tiꞌixa áꞌamuayeꞌira, ¿aꞌiquí huataújmuaꞌa aꞌɨ́jna? ¿Ni caí niuucari púꞌeen aꞌɨ́jna? Ayee pu hui tiraavíjteꞌe rujɨ́ɨmuaꞌa sej múꞌeen siyen raꞌantipuáꞌajteꞌen, aꞌiné canu nee raxɨ́ꞌeveꞌe nej raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntareꞌen neꞌíjna i niuucari. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa.

16Tɨ́ꞌɨj i huaꞌirájtuaa á puaꞌacɨé aꞌujna aꞌu mej eꞌetiújseꞌɨrihuaꞌa ɨ́ jueesi. 17Aj mú mi meꞌɨ́n ɨ́ mej iꞌi griego, naímiꞌi mú rajvíꞌi meꞌɨ́jna ɨ́ Sóstenes ɨ́ tɨ tíꞌaijta u teyujtaꞌa. Matɨ́ꞌɨj mi raatéevajxɨ aꞌujna jemi ɨ́ tajtuhuan. Mɨ ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Galión, capu jetzen ruxeꞌeveꞌe jáꞌaraa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe.

Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Pablo aꞌutéjche tɨ mú jáꞌahuaꞌa aꞌatanén, ajta mú áꞌayee

18Aúcheꞌe aꞌatzu áꞌatee aꞌujna Corinto aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo. Tɨꞌɨquí huaꞌutateújte ɨ́ ruꞌihuaamuaꞌa. Ajta áꞌiyen baarcu jetze ateájraa, ajta áꞌuraa jamuan aꞌɨ́jna ɨ́ Priscila, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Aquila. Matɨ́ꞌɨj antácɨɨne aꞌujna jáꞌahuaꞌa seɨ́j chuéjraꞌa japua tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Siria. Tɨ́ꞌɨj caí xɨ u eꞌerájraa aꞌujna u Cencrea, aj mú mi racaaye tɨ i raꞌaráꞌasten tiꞌitɨ jɨmeꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn aꞌɨ́jna jɨ́n teꞌataújratziiriꞌi.

19Matɨ́ꞌɨj mi meꞌuun aꞌaráꞌa aꞌujna chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Éfeso. Aꞌuu pu huajaꞌutéhuii ɨ́ Pablo aꞌɨ́jna ɨ́ Priscila, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Aquila. Aj pu i aꞌuun aꞌuréꞌene aꞌujna teyujtaꞌa. Tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́mej ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan ɨ́ mej tiújseꞌɨrihuaꞌa aꞌujna. 20Aꞌɨ́ɨ mú raatajé tɨ nuꞌu jaítzeꞌe áꞌateeviꞌin. Mɨ ajta caí, capu ahuaújcaꞌane.

21Aj pu i huaꞌutateújte. Ayen tɨjɨ́n:

―Jaꞌanáj nuꞌirén yé tanéjsin tɨ puaꞌa Dios naatáꞌan.

Aj pu i ajteájraa ɨ́ baarcu jetze. Tɨꞌɨquí aꞌuun Éfeso áꞌuraa. 22Tɨ́ꞌɨj aꞌuun aꞌutanee, chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Cesarea. Amuacaícan pu aꞌánna aꞌujnéj u Jerusalén. Tɨ́ꞌɨj i huaꞌutateújte ɨ́ mej tiújseɨj u teyujtaꞌa. Ajta áꞌiyen, aꞌɨ́ɨn aꞌuun aꞌucáane aꞌujna Antioquía. 23Aꞌuu pu aꞌatzu áꞌatee aꞌujna. Aj pu ꞌi u eꞌerájraa. Aa pu aꞌatánee aꞌu tɨ eꞌechájtaꞌajmee sexuꞌijméꞌe aꞌu mej aꞌuchéjmeꞌecaa ɨ́ teɨte, seɨ́j chuéjraꞌa japua tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Galacia, ajtahuaꞌa seɨj tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Frigia. Aꞌɨ́ɨ pu caꞌaníjraꞌa huaꞌatáꞌacareꞌe naíjmiꞌica ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe.

Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Apolos tihuaꞌutáꞌixaa ɨ́ niuucari jɨmeꞌe aꞌujna Éfeso

24Aꞌɨ́jna xɨcáaraꞌa jetze, seɨj pu á eꞌiréꞌene tɨ Israél jetze ajtémeꞌecan. Ayee pu ántehuaa tɨjɨ́n Apolos. Aꞌuu pu éꞌeche aꞌujna chajtaꞌana jetze tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Alejandria. Jéꞌecan pu raayɨ́ꞌɨtɨhuaꞌa tɨ tihuaꞌutáꞌixaateꞌen ɨ́ niuucari jɨmeꞌe. Ajta temuaꞌa tiraayɨ́ꞌɨtɨhuaꞌa aꞌij tɨ yeꞌí huataújmuaꞌa ɨ́ tɨ téꞌeyuꞌusiꞌi ɨ́ yuꞌuxari jetze. 25Naa pu tiúꞌumuaꞌatejcaa aꞌij tɨ tíꞌijxeꞌeveꞌecaꞌa ɨ́ tavástaraꞌa. Tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌujcaꞌanéecan jɨmeꞌe, ajta tɨ temuaꞌa naa rɨ́ꞌɨ tiuꞌutániuuni aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ Jesús. Ajta aꞌɨ́j puꞌu muaꞌareerecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ jɨ́n Juan huaꞌutámuaɨꞌɨhuacaꞌa.

26Aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́jna jɨ́n aꞌutéjche tɨ tihuaꞌutáꞌixaateꞌen u teyujtaꞌa aꞌujcaꞌanéecan jɨmeꞌe. Matɨ́ꞌɨj meꞌɨ́n ráanamuajriꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ Priscila, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Aquila, aꞌɨ́ɨ mú raatáꞌinee tɨ huajaꞌuvéꞌemuaare aꞌujna aꞌu mej éꞌeche. Aꞌuu mú ráꞌitɨiriꞌi jaítzeꞌe aꞌij tɨ tíꞌijxeꞌeveꞌe ɨ́ tavástaraꞌa. 27Ajta tɨ́ꞌɨj ari áꞌuyeꞌimɨꞌɨcaꞌa aꞌujna jáꞌahuaꞌa Acaya aꞌɨ́jna ɨ́ Apolo, aꞌɨ́ɨ mú ihuáamuaꞌameꞌen caꞌaníjraꞌa raatáꞌa. Aj mú mi tihuajaꞌutaꞌítiꞌiriꞌi ɨ́ ruꞌihuaamuaꞌa ɨ́ mej aꞌuun éꞌeche mej nuꞌu naa temuaꞌa tiraꞌancuréꞌeviꞌitɨn. Tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn Apolos aꞌuun aꞌaráꞌa aꞌujna Acaya, jéꞌecan pu huaꞌutévaɨ tɨ Dios huaꞌutáꞌa ruxɨ́ꞌeviꞌiraꞌa jɨmeꞌe mej ráꞌantzaahuateꞌen. 28Aꞌujcaꞌanéecan jɨmeꞌe pu huaꞌutéemuaꞌitɨ ɨ́ teɨte aꞌɨ́mej tzajtaꞌa ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan. Aꞌɨjna yuꞌuxari jetze pu tíhuaꞌutaseíjrate tɨ Jesús aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ nuꞌu Dios án yáꞌujra ɨ́ ɨpuari japua.