Search form

San Lucas 11

Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Jesús huáꞌamuaꞌatejcaꞌa aꞌij mej yeꞌí titeetéjniuuni ɨ́ teɨte

(Mt. 6:9-15; 7:7-11)

1Jaꞌanáj pu ayén tiujuꞌurɨ́j. Aa pu jáꞌahuaꞌa aꞌutéveecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Téniuusimeꞌe ɨ́ Dios jemi. Tɨ́ꞌɨj raatapuáꞌajtacaꞌa tɨ huatéeniu, seɨ́j mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, ayée pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n:

―Tavastaraꞌa, patáꞌaj piyen titáamuaꞌaten tej huatéjniuuni ɨ́ Dios jemi tɨ́j Juan tihuaꞌumuáꞌate aꞌɨ́mej ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe.

2Tɨ́ꞌɨj i ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:

―Setɨ́ꞌɨj huatéjniuuni, ayée xu hui tiuꞌutaxá yee:

Múꞌee ɨ́ pej táꞌiyaꞌupua,

Michéꞌe rɨ́ꞌɨ méꞌe tiyauꞌáꞌan ɨ́ pej jɨ́n ántehuaa.

Chéꞌe ayén tejaꞌuréꞌenen aꞌájna xɨcájraꞌa pej jetzen tiuꞌutaꞌaíjta íiyen chaanaca japua.

Michéꞌe miyen cheꞌatá menaꞌa tiraꞌaráꞌasten aꞌij pej tíꞌijxeꞌeveꞌe aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej yen huachéjme íiyen chaanaca japua matɨ́j aꞌɨ́ɨme tiraꞌaráꞌaste ɨ́ mej ta japua aꞌutéꞌuu.

3Patáꞌaj titaatáꞌan ɨ́ tɨ tíꞌicuaꞌiriꞌi ɨ́ tej jɨ́n teꞌutáviicuaꞌi íjii tɨ́j naꞌa yú tɨ aucaꞌitɨ́ aꞌame.

4Patáꞌaj titaatáꞌuuniꞌi ɨ́ tej jɨ́n auteájturaa múꞌeetzi jemi aꞌiné ayée tu cheꞌatá tiraatáꞌuuniꞌira jaꞌatɨ tɨ naꞌa tɨ auteájturaa itejmi jemi.

Patáꞌaj pajta caí raatáꞌacareꞌen ɨ́ tiyaaruꞌu tɨ aꞌɨ́ɨn caꞌaníjraꞌa taatáꞌacareꞌen tej ti caí tiyen huárɨni tiꞌitɨ́j jɨmeꞌe tɨ aꞌij puaꞌa ꞌeen. Yee puꞌu.

5-6Aj pu i ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:

―Tichéꞌe tiyen raataxáj yee seɨ́j xu múꞌeen tíꞌamigo. Ajta áꞌiyen aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ, tɨ́ꞌɨj ari jáꞌitaꞌa tɨ́caꞌa pɨ́tíꞌirɨcɨ, aꞌúu pu hui aꞌumé aꞌu tɨ éꞌeche ɨ́ amiiguraꞌan. Aj pu i ayén tiraatáꞌixaateꞌesin tɨjɨ́n: “neꞌamiigu, huaícaca naataniɨ́jteꞌe ɨ́ pan, aꞌiné auchén pu yeehui uvéꞌene seɨ́j ɨ́ neꞌamiigu tɨ muꞌu aꞌataméꞌecaa. Mɨ́ neajta inee, canu tiꞌitɨ́j tíchaꞌɨɨ ɨ́ nej raamíin.”

7’Tɨ́ꞌɨqui ayén hui tiuꞌutániuusin aꞌɨ́jna tɨ huiirájca tɨjɨ́n: “Capej néꞌɨtziiteꞌe. Puꞌuri yeehui aiteánamiꞌi ɨ́ puéerta, majta meꞌɨ́n ɨ́ tɨꞌɨríi, muꞌuri huatéejeꞌe. Neajta inee, nuꞌuri huatéecaꞌa. Capu chaꞌa rɨꞌɨrí nej ájcheni nej tiꞌitɨ́j jamuaatáꞌan.” Ayee pu tiraatáꞌixaateꞌesin.

8’Mɨ neajta inee, ayée nu hui tejáꞌamuaꞌixaateꞌe. Capu xaa ájchesin tɨ tiꞌitɨ́j raatáꞌan aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ amiiguraꞌan púꞌeen, sino, aꞌɨ́ɨ pu ájchesin aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ i caí méꞌe ráꞌɨtziiteꞌe ɨ́ amiiguraꞌan. Aj pu i raatáꞌasin, tzɨ́teꞌe, aꞌachú tɨ caj tiꞌitɨ́j tiraatáhuaviira.

9’Aꞌɨ́j nu hui jɨ́n niyen tejáꞌamuaꞌixaateꞌe yee setáꞌaj seuj rahuaviira ɨ́ Dios jemi aꞌiné aꞌɨ́ɨ pu xaa tejámuaatáꞌasin. Seajta, seuj rahuauca ɨ́ jemin. Aꞌɨ́ɨ xu jemi rateuni ɨ́ Dios. Seajta seuj teꞌejteátuꞌasixɨꞌɨn táꞌapueerta. Aj pu i xaa Dios teꞌantácuuna. Tɨꞌɨj jí amuaatáꞌasin ɨ́ sej rahuauhuau.

10’Ayee xu hui huárɨni aꞌiné tɨ puaꞌa jaꞌatɨ ayén tiꞌitɨ́j tíꞌijhuaviira, aꞌɨ́ɨ pu raꞌancuréꞌasin. Tɨ́ puaꞌa jaꞌatɨ tiꞌitɨ́j huauca, aꞌɨ́ɨ pu hui rateuni. Ajta tɨ puaꞌa jaꞌatɨ ayén teꞌejteátuꞌasixɨꞌɨn táꞌapueerta, Dios pu xaa tiraꞌantácuuneꞌesin.

11’Casiꞌi múꞌeen, ¿ni qui seɨ́j ayén huárɨni múꞌeen, mɨ sej huayaujmuaꞌa? Tɨ́ puaꞌa ayauj ayén huaꞌité muáhuaviira, ¿ni qui cuꞌucuꞌu paraatapíjteꞌesin? Capej xaa neꞌu. Huaꞌité pepuꞌu hui raatáꞌasin. 12Naꞌari tɨ puaꞌa táꞌu muáhuaviira, ¿ni qui teáxca paratáchuiteꞌesin? Capej xaa neꞌu. Táꞌu pepuꞌu raatáꞌasin.

13’Ayee xu múꞌeen, mɨ sej aꞌij puaꞌa ꞌeen ɨ́ ru tzajtaꞌa, xuꞌuri ramuaꞌaree sej huaꞌutapuaíjveꞌen ɨ́ ruyaujmuaꞌa tiꞌitɨ́j tɨ rɨ́ꞌen. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ tɨ áꞌamuayaꞌupua ɨ́ ta japua tɨ éꞌeseijreꞌe, jeíhua pu hui jaítzeꞌe raayɨ́ꞌɨtɨ tɨ huaꞌutáꞌan tɨ aꞌɨ́ɨn xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan aꞌuun aꞌuteáturan aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej rahuauhuau. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús.

Aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, Dios jetze pu araújcaꞌane

(Mt. 12:22-30; Mr. 3:19-27)

14Jaꞌanáj pu ayén tiujuꞌurɨ́j. Jesús pu tiyaaruꞌu huatamuáriteꞌecaꞌa tɨ tevi tzajtaꞌa seijreꞌecaꞌa. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ tiyaaruꞌu, capu raatáꞌacareꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn tevi tiuꞌutaxáj. Jɨ́meꞌen puꞌu Jesús raatamuári, aj pu i tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ tevi. Majta meꞌɨ́n ɨ́ teɨte, jeíhua mú naa rɨ́ꞌɨ tiraꞌutaseíj. 15Majta seica miyen tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n:

―Amɨ́jna mɨ tevi, mɨ Jesús, Beelzebú pu hui jetze araújcaꞌane tɨ ij ayén tihuaꞌutamuáriteꞌen ɨ́ tiyáaruꞌuse, aꞌiné aꞌɨ́jna ɨ́ Beelzebú, aꞌɨ́ɨ pu tihuáꞌaijteꞌe ɨ́ seica ɨ́ tiyáaruꞌuse. Beelzebú pu caꞌaníjraꞌa ratáꞌaca tɨ ij ayén amɨ́n tíhuaꞌutaꞌaíjteꞌen ɨ́ tiyáaruꞌuse. ―Ayee mú tiuꞌutaxájtacaꞌa.

16Majta seica, ayée mú rɨ́ꞌɨ tíꞌiraꞌihuaꞌu meꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn huaꞌutaseíjrateꞌen tiꞌitɨ́j tɨ huápɨꞌɨ ruxeꞌeveꞌe, tɨ ajta ɨ́ ta japua éꞌemeꞌecan.

17Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, aꞌɨ́ɨ pu rúꞌumuaꞌareerecaꞌa aꞌij mej tíꞌimuaꞌajca. Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:

―Matɨ́j menaꞌa ɨ́ mej seɨ́j chuéjraꞌa japua tíꞌaijta, tɨ puaꞌa jáꞌitaꞌa maꞌutácɨɨne, aj mú mi huateújneꞌusiꞌiteꞌesin. Majta hui, camu chaꞌa áꞌateeri mej tiaíita muáꞌajuꞌun. Ajta tɨ puaꞌa miyen cheꞌatá menaꞌa jáꞌitaꞌa aꞌutácɨɨne aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej seɨcɨé menaꞌa á éꞌeche, camu majta chaꞌa áꞌateeri á mechée meꞌájna.

18’Ajta aꞌɨ́ɨn Satanás, tɨ puaꞌa miyen jáꞌitaꞌa aꞌutácɨɨne aꞌɨ́ɨme ɨ́ tɨ tihuáꞌaijteꞌe, ¿aꞌiné tíꞌirɨꞌɨri tɨ aꞌɨ́ɨn áꞌateere tɨ tihuáꞌaijteꞌe naíjmiꞌica? Capu hui aꞌatzu aꞌij tíꞌirɨꞌɨri. Ayee nu tiꞌixa neꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej siyen tíꞌinexa yee nej nuꞌu Beelzebú jetze aráncaꞌane nej ni huaꞌutamuáriteꞌen ɨ́ tiyáaruꞌuse.

19’Nicheꞌe aꞌatzu tejámuaataꞌíhuaꞌu. Tɨ́ puaꞌa hui niyen Beelzebú jetze aráncaꞌane nej ni huaꞌutamuáriteꞌen ɨ́ tiyáaruꞌuse, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej aꞌamua jamuan áꞌujujhuaꞌan, aꞌɨ́ɨ mú majta huaꞌutamuáriteꞌen ɨ́ tiyáaruꞌuse. ¿Aꞌataani jetze muaꞌaraújcaꞌane? Aꞌɨ́ɨ mú hui miijmu raataxájta yee múꞌeen xu autéꞌɨtze.

20’Naꞌari caí, tɨ puaꞌa nee xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan jetze naꞌaráncaꞌane ɨ́ Dios, ayée pu huataújmuaꞌa tɨ ari hui xaa aꞌájna tejaꞌuréꞌene múꞌejmi jemi tɨ aꞌɨ́ɨn Dios nainjapua tiuꞌutaꞌaíjta íiyen chaanaca japua.

21’Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ jaꞌatɨ tɨ rucaꞌané, tɨ jeíhua tíꞌijchaꞌɨɨ ɨ́ tɨ jɨ́n huaténeꞌuseꞌen, tɨ́ꞌɨj auj jɨ́meꞌen rájchaꞌɨɨ ɨ́ ruchiꞌi, naa pu temuaꞌa tíꞌaviitziꞌi tɨ́j naꞌa tɨ teꞌiráꞌa. Capu jaꞌatɨ tíꞌijnahuaꞌiran.

22’Mɨ ajta, tɨ puaꞌa seɨ́j mú aꞌuvéꞌemeꞌen tɨ jaítzeꞌe rucaꞌané caí aꞌɨ́jna, tɨ puaꞌa raaténeꞌusiꞌiteꞌen, ajta raatáviicuaꞌi, ayée pu rɨni aꞌɨ́jna tɨ mú aꞌuvéꞌeméꞌe aꞌame. Nain pu hui tiráꞌariꞌira ɨ́ tɨ jɨ́n néꞌuseꞌecaꞌa. Aj pu i tihuaꞌuréꞌaꞌasin tɨ́j naꞌa tɨ tíꞌijchaꞌɨɨcaꞌa ɨ́ tɨ tihuaꞌunáhuaꞌiriꞌi.

23’Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe. Jaꞌatɨ tɨ naꞌa tɨ caí nevaɨreꞌe ineetzi, aꞌɨ́ɨ pu hui néjchaꞌɨɨreꞌe ineetzi. Ajta jaꞌatɨ tɨ naꞌa tɨ caí teɨte tíseꞌɨri ineetzi jemi, aꞌɨ́ɨ pu hui huaꞌuréꞌeꞌiteca.

Ɨ́ xɨéjniuꞌucari tɨ nuꞌu aꞌij puaꞌa ꞌeen, ajtahuaꞌa pu nuꞌu huaréꞌaraa

(Mt. 12:43-45)

24Ajta ayén tɨjɨ́n:

―Ayee pu rɨcɨ ɨ́ xɨéjniuꞌucari tɨ aꞌij puaꞌa ꞌeen. Tɨ́ꞌɨj aꞌuun huirájraa tzajtaꞌan seɨ́j ɨ́ tevi, aꞌɨ́ɨ pu áꞌucheꞌecaneꞌen tɨ rahuauhuau aꞌu tɨ eꞌehuaújseꞌupeꞌen, aꞌu tɨ aꞌuhuáchi. Aru capu hui rateuve. Ayee pu tíꞌimuaꞌatze tɨjɨ́n: “Nicheꞌe yeehui huaréꞌaraꞌani u niche aꞌu nej eꞌerájraa.”

25’Tɨ́ꞌɨj uvéꞌenen, ayée pu hui ꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ. Naa pu ꞌeen ɨ́ ru tzajtaꞌa. Cu xɨee mej mauchén uhuaréꞌeꞌichaꞌutacaꞌa. Nain pu rɨ́ꞌɨ huáruu. 26Aj pu i aꞌɨ́ɨn xɨéjniuꞌucari huaúuviꞌitɨn ɨ́ seica ɨ́ mej aráhuaꞌapua aráꞌase. Aꞌɨ́ɨ mú majta jaítzeꞌe aꞌij puaꞌa ꞌeen caí ɨ́ seɨ́j. Matɨ́ꞌɨj mi aꞌuteárute naímiꞌi mej mi huatéꞌe muáꞌaraꞌani meꞌɨ́jna tzajtaꞌa ɨ́ tevi. Ajta áꞌiyen, ayée pu hui teꞌiráame tɨ jaítzeꞌe aꞌij puaꞌa éeneꞌe aꞌame aꞌɨ́jna ɨ́ tevi caí tɨ ajmíꞌi éeneꞌe. ―Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús.

Ɨ́ tɨ nuꞌu tzáahuatiꞌiraꞌa jɨ́n rɨ́ꞌɨ tiꞌitáꞌaca

27Tɨ́ꞌɨj Jesús auj tíꞌixajtacaꞌa, ajta seɨ́j ꞌɨ́itaꞌa aꞌujna aꞌutéveecaꞌa huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ teɨte. Aj pu i ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa caꞌanín jɨmeꞌe tɨjɨ́n:

―Rɨ́ꞌɨ pu tiraatáꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa pej jetzen huanúꞌihuacaꞌa, pej pajta jetzen huátzii.

28Aj pu i Jesús ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n:

―Mɨ́ ajta aꞌɨ́ɨme, jaítzeꞌe pu hui rɨ́ꞌɨ tihuaꞌatáꞌaca aꞌɨ́mej ɨ́ mej ranamua ɨ́ niuucari tɨ jɨ́meꞌen raxa ɨ́ Dios, majta miyen raꞌaráꞌastijreꞌen.

Teɨte mú nuꞌu raxɨ́ꞌeveꞌecaꞌa mej nuꞌu tiꞌitɨ́j huaseíj tɨ huápɨꞌɨ ruxeꞌeveꞌe

(Mt. 12:38-42; Mr. 8:12)

29Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte, maúcheꞌe mú máàj ajteáxɨɨrijmeꞌe ɨ́ Jesús jemi. Ajta aꞌɨ́ɨn, ayée pu tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n:

―Jeíhua mú aꞌij puaꞌa tíꞌiteteɨte ɨ́ mej íjii huáteemua. Ayee mú hui raxɨ́ꞌeveꞌe nej tihuaꞌutaseíjrateꞌen tiꞌitɨ́j tɨ huápɨꞌɨ ruxeꞌeveꞌe. Aru canu tiꞌitɨ́j huaꞌutaseíjrateꞌesin. Aꞌij nuꞌu huaꞌutáꞌixaateꞌesin tɨ jɨ́meꞌen raxa ɨ́ Jonás teecan tɨ tíꞌixaxaꞌataꞌa ɨ́ Dios jetze meꞌecan.

30’Jaꞌiné aꞌɨ́ɨ pu hui aꞌɨ́ɨn púꞌeeneꞌe ɨ́ tɨ huápɨꞌɨ ruxeꞌeveꞌe ɨ́ mej raaseíj aꞌɨ́ɨme mej Nínive eꞌechéjmeꞌe, ayée nu cheꞌatá nenaꞌa nej aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ huápɨꞌɨ ruxeꞌeveꞌe ɨ́ mej raseíj aꞌɨ́ɨme íjii mej huáteemua.

31’Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe, aꞌájna xɨcájraꞌa jetze tɨ jetzen Dios huáꞌaxɨjteꞌen ɨ́ teɨte, aꞌɨ́jna tɨ ajmíꞌi tiꞌitéveecaꞌa reyna jɨmeꞌe aꞌujna antánɨmua huaritaꞌan ɨ́ jaj tɨ veꞌée, aꞌɨ́ɨ pu hui aꞌánna aꞌutéchaxɨjsin huáꞌa jamuan aꞌímej íjii mej huáteemua. Aꞌɨ́ɨ pu ajta huáꞌa jetze teꞌujpuáꞌariteꞌesin tiꞌitɨ́j jɨmeꞌe. Aꞌuu pu ɨmuá aꞌuvéꞌemej tɨ ij ráanamua aꞌɨ́jna ɨ́ Salomón teecan tɨ rɨ́ꞌɨ mé teúumuaꞌarejcaꞌa. Neajta inee, i nej yee huatéjvee ɨ́ teɨte tzajtaꞌa, jaítzeꞌe nu hui veꞌecán jɨ́n tiꞌitéjvee caí aꞌɨ́jna ɨ́ Salomón. Aꞌɨ́j pu jɨ́n, aꞌɨ́jna ɨ́ reyna huáꞌa jetze teꞌujpuáꞌajteꞌesin aꞌiné camu nenamua ineetzi.

32’Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Nínive eꞌechéjmeꞌe, ayée mú rɨni aꞌájna xɨcájraꞌan ɨ́ Dios tɨ jetzen huáꞌaxɨjteꞌen ɨ́ teɨte. Aꞌɨ́ɨ mú huatéhuiixɨꞌɨsin aꞌɨ́mej jamuan ɨ́ mej íjii huáteemua. Matɨ́ꞌɨj mi teꞌujpuáꞌajteꞌesin tiꞌitɨ́j jɨmeꞌe. Seɨcɨé mú hui tiuꞌumuáꞌaj matɨ́ꞌɨj ráanamuajriꞌi aꞌij tɨ tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jonás teecan. Neajta inee, jaítzeꞌe nu hui veꞌecán jɨ́n tiꞌitéjvee caí aꞌɨ́jna ɨ́ Jonás. Aꞌɨ́j pu jɨ́n, aꞌɨ́ɨme ɨ́ teteca Nínive mej eꞌechéjmeꞌe, aꞌɨ́ɨ mú teꞌujpuáꞌajteꞌesin tiꞌitɨ́j jɨmeꞌe ɨ́ mej íjii huáteemua aꞌiné camu seɨcɨé tiuꞌumuáꞌaj netɨ́ꞌɨj tihuaꞌutáꞌixaa inee.

Ɨ́ tɨ nuꞌu úꞌutatzaveꞌe ɨ́ huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ teɨte

(Mt. 5:15; 6:22-23)

33’Jɨ́meꞌen hui aꞌɨ́jna ɨ́ aparaatu tiꞌitɨ ɨ́ mej ráꞌajtaira, capu jaꞌatɨ aꞌájna yeꞌutéꞌavaata. Capu ajta xaꞌari tzajtaꞌa ruꞌutéchajtza. Capu xaa neꞌu, sino án pu ɨmuá yaꞌujchájtza mej mi raaseíj ɨ́ mej meꞌuun aꞌuteáruti.

34’Ayee pu hui tíꞌivaɨreꞌe áꞌajɨꞌɨ tɨ́j taij tɨ áꞌataa ɨ́ áꞌajetze. Aꞌɨ́j pu jɨ́n, tɨ puaꞌa rɨ́ꞌen áꞌajɨꞌɨ, ayée pu ꞌeen, cu xɨee tɨ huanéeriꞌicɨ́ nainjapua ɨ́ áꞌajetze. Naꞌari caí, tɨ puaꞌa pecaí rɨꞌéeneꞌen áꞌajɨꞌɨ jetze, ayée pu ꞌeen, cu xɨee tɨ huatɨ́caꞌa ɨ́ áꞌajetze.

35’Setáꞌaj siyen huárɨni tɨ ij caí aúumɨꞌɨni tɨ áꞌataa ɨ́ áꞌajetze. 36Tɨ́ puaꞌa naa pu áꞌataa ɨ́ áꞌajetze, ajta caí aꞌatzu áꞌamɨꞌɨca, nainjapua pu hui huanéeriꞌicɨ́ aꞌame. Ayee pu téꞌeme, cu xɨee aparaatu á jetze ráatatza. ―Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús.

Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Jesús huáꞌa jetze teꞌujpuáꞌajteꞌe aꞌɨ́ɨme ɨ́ fariseos

(Mt. 23:1-36; Mr. 12:38-40; Lc. 20:45-47)

37Jɨ́meꞌen puꞌu raatapuáꞌajtacaꞌa tɨ tihuaꞌutáꞌixaa, aj pu i seɨ́j pu raatáꞌinee tɨ tejáꞌucuaꞌani áa tɨ éꞌeche. Aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ, fariseo pu pɨ́rɨcɨ. Aꞌuu pu aꞌuteájrupi. Tɨ́ꞌɨj i á vejliꞌi aꞌuréꞌehuiꞌixɨ aꞌu tɨ meesa aꞌutéjvee. 38Ajta aꞌɨ́ɨn fariseo, aꞌɨ́ɨ pu raaseíj tɨ caí Jesús amuacaí anaújmuaijte aꞌij mej tíꞌijrɨꞌɨre ɨ́ mej ráꞌastijreꞌecaꞌa meꞌɨ́jna ɨ́ Moisés teecan. Jéꞌecan pu aꞌij puaꞌa tiraꞌutaseíj.

39Aj pu i tavástaraꞌa ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n:

―Múꞌeen mɨ sej fariseos púꞌeen. Ayee xuꞌu tíꞌitetei sej anaújmuaijteꞌaxɨꞌɨn mɨ rumuájcaꞌa jetze. Mɨ́ ajta caí aꞌatzu aꞌij amuáꞌamitɨejteꞌe sej rɨ́ꞌɨ huaújruuren mɨ ru tzajtaꞌa. Ayee xu ꞌeen, cu xɨee tɨ́j jaꞌatɨ raacájaꞌusin mé jéjreꞌe mɨ vaasu, ajta amɨ́jna mɨ xaꞌari. Ayee xuꞌu ruseijrata huáꞌa tzajtaꞌa mɨ teɨte sej rɨ́ꞌɨ tíꞌiteteɨte. Mɨ́ seajta múꞌeen, ayée xu ꞌeen mɨ ru tzajtaꞌa. Aꞌij xu puaꞌa tíꞌiteteɨte seꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej tihuaꞌunáhuaꞌiriꞌi, seajta aꞌij puaꞌa huáꞌuruu.

40’Mɨ sej hui caí tiꞌitɨ́j úꞌumuaꞌaree. Aꞌɨ́jna tɨ raatétaahuacaꞌa ɨ́ sej mé jéjreꞌe ratéhuaꞌiraꞌa, ¿ni caí aꞌɨ́ɨn ajta raatétaahuacaꞌa ɨ́ áꞌamuatzajtaꞌa tɨ seijreꞌe? 41Setáꞌaj siyen huaꞌutáꞌan ɨ́ mej caí aꞌij tíꞌijviicuaꞌi seꞌíjna tɨ uráꞌaa ɨ́ áꞌamuatzajtaꞌa. Ayee xu aꞌɨ́jna jɨ́n huárɨni, tɨ ij temuaꞌa teꞌirájraꞌani múꞌejmi jemi.

42’Setáꞌaj huataújxɨeemɨsteꞌen, múꞌeen, mɨ sej fariseos púꞌeen. Ayee xu tíꞌitetei sej raatátuiireꞌen ɨ́ Dios jemi, seɨ́j tamuáamuataꞌa anxɨ́te jetze tɨ ajtémeꞌecan aꞌɨ́jna ɨ́ tuꞌupi, tiꞌitɨ́j menta, seajta seꞌɨ́jna ɨ́ tuꞌupi, tiꞌitɨ́j ɨ́ tɨ ayén huataújmuaꞌa tɨjɨ́n ruda, seajta nain tɨ́j naꞌa puaꞌamé tíꞌixuaavi ɨ́ tuꞌupi. Múꞌeen xu hui raꞌutámuaꞌaree naíjmiꞌi tɨ́j naꞌa tiꞌipuaꞌamé.

’Mɨ seajta múꞌeen, seyaꞌuhuáꞌaxɨ ɨ́ tɨ jaítzeꞌe ruxeꞌeveꞌe ɨ́ Dios jemi, sej si siyen rɨ́ꞌɨ huáꞌuruuren ɨ́ áꞌamuaxɨꞌej teɨte aꞌij tɨ tiraavíjteꞌe, seajta sej si rɨ́ꞌɨ tirájchaꞌɨɨ ɨ́ Dios. Senaꞌatzɨ́ caí yéꞌuhuaꞌanancacheꞌe sej siyen araúrasten seꞌíjna jɨmeꞌe ɨ́ tɨ jaítzeꞌe ruxeꞌeveꞌe. Ajta, ayén tiúꞌujxeꞌeveꞌe sej tiuꞌutáꞌan seꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ cɨ́j naꞌa caj tíꞌivaɨreꞌe.

43’Setáꞌaj huataújxɨeemɨsteꞌen, múꞌeen, mɨ sej fariseos púꞌeen. Jéꞌecan xu hui raxɨ́ꞌeveꞌe tɨ tiꞌitɨ́j amuáacɨꞌɨti sej aꞌujráꞌasen ɨpuari japua aꞌu mej áꞌujraarase ɨ́ áꞌamuavaujsi u teyujtaꞌa. Jéꞌecan pu amuaꞌaráanajche mej meꞌɨ́n teɨte amuaatateujteꞌen aj mej tejáꞌatua.

44’Setáꞌaj huataújxɨeemɨsteꞌen aꞌiné ayée xu ꞌeen cumu aꞌu mej huaꞌavaꞌana ɨ́ mɨꞌɨchite. Majta hui aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte, ɨ́ mej japuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, camu hui ramuaꞌaree aꞌij tɨ ꞌeen téteꞌe aꞌiné capu á éꞌe tiꞌitɨ́j ɨ́ mej jɨ́n ráamuaꞌaree mej meꞌájna huaꞌaváꞌanaxɨ. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús.

45Tɨ́ꞌɨj i seɨj tɨ tíꞌimuaꞌata ɨ́ yuꞌuxari jetze, Moisés teecan tɨ raꞌuyúꞌuxacaꞌa, ayée pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n:

―Maeestru, pej piyen tiꞌixa, aꞌɨ́j pej jɨ́n aꞌij puaꞌa tíꞌitajepeꞌe itejmi.

46Jesús pu ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n:

―Seajta múꞌeen, mɨ sej tíꞌimuaꞌata ɨ́ yuꞌuxari jetze tɨ Moisés raꞌuyúꞌuxacaꞌa, setáꞌaj huataújxɨeemɨsteꞌen. Ayee xu hui veꞌecán jɨ́n tihuauꞌíjcateꞌen ɨ́ teɨte aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ ayén huápɨꞌɨ muárɨꞌeri, tɨ caí jaꞌatɨ raayɨ́ꞌɨtɨ tɨ ayén huárɨni. Seajta áꞌiyen, múꞌeen xu tíhuaꞌutaꞌaíjteꞌen ɨ́ teɨte mej nuꞌu mi meꞌɨ́jna jɨ́n raꞌaráꞌastijreꞌen. Mɨ́ seajta múꞌeen, caxu aꞌatzu huataúraꞌasin sej si tiꞌitɨ́j jɨ́n huaꞌutévaɨreꞌen.

47’Setáꞌaj huataújxɨeemɨsteꞌen aꞌiné múꞌeen xu ráꞌajtaꞌahuaca ɨ́ mej tzajtaꞌan huaꞌuteátuꞌasin aꞌɨ́mej ɨ́ mej Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌataꞌa. Majta aꞌɨ́ɨme aꞌamuahuáacɨxaꞌastemuaꞌacɨꞌɨ, aꞌɨ́ɨ mú hui huáꞌucuii.

48’Aꞌɨ́j xu jɨ́n siyen múꞌeen tiuꞌutaxájta yee amuaꞌaránajchecaꞌa aꞌij mej huáꞌuruu ɨ́ aꞌamuahuáacɨxaꞌastemuaꞌacɨꞌɨ. Aꞌɨ́ɨ mú hui huáꞌucuii aꞌɨ́mej ɨ́ mej Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌataꞌa. Seajta múꞌeen, xuꞌuri ramuaꞌaree temuaꞌa naa aꞌij mej huáꞌuruu. Ayee pu ajta tejámuaꞌaránajchecaꞌa. Seajta, ayée xu ráꞌajtaahuacaꞌa aꞌu mej huajeꞌeteátuꞌasin. Seajta, ayée xu cheꞌatá senaꞌa neruuren ineetzi.

49’Aꞌɨ́j pu jɨ́n ayén Dios rumuaꞌatzíiraꞌa pu jɨ́n tiraataxájtacaꞌa tɨjɨ́n: “Nehuaꞌutaꞌítiꞌira huáꞌa jemi ɨ́ teɨte seica mej neetzi jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌa, neajta seica ɨ́ nej huaꞌantíhuau mej mi nevaɨreꞌe. Jeꞌicáca mú cuiꞌini aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte. Aꞌɨ́ɨ mú huáꞌacuiꞌini. Majta seica, aꞌij puaꞌa mú huáꞌaruuren.”

50-51’Aꞌɨ́j pu jɨ́n, ayée pu hui tiráꞌamitɨejteꞌe ɨ́ Dios jemi, aꞌɨ́ɨ mú puꞌéeneꞌe aꞌɨ́ɨme íjii mej huáteemua meꞌɨ́jna jɨmeꞌe matɨ́j menaꞌa puaꞌamé huácuii aꞌɨ́mej ɨ́ mej Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌataꞌa, naíjmiꞌi matɨ́j puaꞌamé huácuii tɨ́j naꞌa tiúꞌuseijre ɨ́ chaanaca, naíjmiꞌi tɨ́j naꞌa Abel tɨ huamɨ́ꞌɨ ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Zacarías, aꞌɨ́jna mej raꞌupuáꞌajte jáꞌitaꞌa aꞌu tɨ aꞌutéjvee aꞌɨ́jna ɨ́ mej japuan tíꞌimuaɨꞌɨvajtaca, aꞌu tɨ teyuu áꞌijnee. Jee xaa neꞌu, ayée nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe, xaa neꞌu. Ayee pu hui tiráꞌamitɨejteꞌe ɨ́ Dios jemi, aꞌɨ́ɨ mú puꞌéeneꞌe nain jɨmeꞌe aꞌɨ́ɨme íjii mej huáteemua.

52’Setáꞌaj huataújxɨeemɨsteꞌen mɨ sej tíꞌimuaꞌata ɨ́ yuꞌuxari jetze Moisés teecan tɨ raꞌuyúꞌuxacaꞌa. Múꞌeen xu rujɨ́ɨmuaꞌa senaꞌa antiújmuaꞌareerecaꞌa seꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ mej jɨ́n ráamuaꞌaree aꞌij tɨ tíꞌijxeꞌeveꞌe ɨ́ Dios. Seajta múꞌeen, caxu hui huataúraꞌa tɨ Dios tejáꞌamuaꞌaijteꞌen. Seajta huáꞌijmɨi aꞌɨ́mej ɨ́ seica mej mi caí miyen huataúraꞌan tɨ Dios tihuauꞌaíjteꞌen. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús.

53-54Tɨ́ꞌɨj Jesús aꞌuun huirájraa, aꞌɨ́ɨme ɨ́ fariseos, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌimuaꞌata ɨ́ yuꞌuxari jetze Moisés tɨ raꞌuyúꞌuxacaꞌa, aꞌɨ́ɨ mú autéjhuii mej aꞌij puaꞌa tirájeeve caꞌanín jɨmeꞌe. Jéꞌecan mú jeíhua tiraꞌíhuaꞌuriꞌi mej mi ráateuni ɨ́ mej jɨ́n jetzen teꞌujpuáꞌajteꞌen meꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌij tɨ aꞌɨ́ɨn tiuꞌutaxájtacaꞌa.