Search form

San Mateo 20

Jɨ́meꞌen aꞌɨ́mej ɨ́ mej tíꞌimɨjhuacareꞌe ɨ́ uuva tzajtaꞌa

1’Ayee pu ajta tíꞌaijta ɨ́ Dios aꞌɨ́jna tɨ jɨ́n antiújmuaꞌaree. Ayee pu rɨcɨ tɨ́j aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ ráahuii ɨ́ uuva Tapuáꞌarijmeꞌeca pu nuꞌu huirájraa tɨ ij huaꞌutáꞌinen aꞌɨ́mej ɨ́ mej tiuꞌumuárɨꞌen aꞌu tɨ tejéꞌehuasteꞌe. 2Ayee pu tíhuaꞌuxɨ́ꞌepɨꞌɨntariꞌiriꞌi tɨ ayén tihuaꞌunájchiteꞌen aꞌachú cumu seɨ́j tumin. Aj pu i huaꞌutaꞌítecaꞌa mej aꞌucɨ́ɨne aꞌu tɨ eꞌeréꞌevee ɨ́ uuva.

3’Ajtahuaꞌa pu huirájraa aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ́ꞌɨj ari jáꞌitaꞌa huateméꞌeca ɨ́ xɨca. Seica pu ajta huáteu aꞌájna aꞌu mej áꞌujseꞌupi. Camu tiꞌitɨ́j muarɨꞌecaꞌa. 4Aj pu i ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: “Sericu múꞌeen, sej si yeehui tejaꞌuvéꞌemuarɨꞌen aꞌu nej uuva áꞌuuhuii, neajta niyen tejamuaanájchiteꞌen aꞌachú tɨ raavíjteꞌe.” Matɨ́ꞌɨj mi áꞌujuꞌun.

5’Ayee pu cheꞌatá naꞌa huarɨ́j aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ. Ajtahuaꞌa pu nuꞌu huirájraa aꞌatzaj cumu tacuarixpua. Ajtahuaꞌa, tɨ́ꞌɨj ari vejliꞌi cáame ɨ́ xɨca, ayej cheꞌatá naꞌa rɨjcaa. 6Ajtahuaꞌa pu huirájraa tɨ́ꞌɨj ari jeꞌincáruti ɨ́ xɨca. Ajtahuaꞌa pu seica áꞌuteu ɨ́ mej eꞌetiúꞌuucaꞌa. Ayee pu tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: “¿Aꞌiné ꞌeen jɨ́n siyen huatéꞌuu tɨ́j naꞌa aréꞌapuaꞌa ɨmuá? ¿Ni secaí tiꞌitɨ́j mej eꞌejmuárɨꞌe?” 7Ayee mú tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: “Capu yee jaꞌatɨ́ taꞌinee.” Ayee pu ij tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: “Sericu seajta múꞌeen, sej si tejaꞌuvéꞌemuarɨꞌen aꞌu nej uuva áꞌuuhuii.”

8’Tɨ́ꞌɨj huateáchumuaꞌarecaꞌa, aj pu i raatajé ɨ́ seɨ́j tɨ tihuáꞌaijteꞌe ɨ́ mej tíꞌimɨjhuaca. Ayee pu tiraatáꞌixaa tɨjɨ́n: “Patáꞌaj u huájaꞌutájeeve aꞌɨ́mej ɨ́ mej tíꞌimɨjhuaca patáꞌaj tihuaꞌunájchiteꞌen. Pajta, patáꞌaj yeehui piyen autéjcheni aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej caí íiyaꞌata autéjhuii. Pajta piyen raꞌantipuáꞌajteꞌen aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej amuacaí autéjhuii.”

9’Aj mú mi eꞌiréꞌene aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej anteájrupi tɨ́ꞌɨj ari jeꞌincáruti ɨ́ xɨca. Aꞌɨ́ɨ pu tihuaꞌunájchi seɨj ajta seɨj nain jɨmeꞌe ɨ́ seɨj tumin. 10Ajta áꞌiyen tɨ́ꞌɨj huaꞌucɨ́ꞌɨ tɨ aꞌɨ́mej tiuꞌunájchiteꞌen ɨ́ mej amuacaí anteájrupi, ayée mú tíꞌiruꞌixaateꞌecaꞌa tɨjɨ́n: “Jaítzeꞌe pu tíꞌitacɨꞌɨti itejmi.” Mɨ́ ajta caí, capu. “Aꞌɨ́ɨ pu ajta ayén tihuaꞌunájchi sei tumin cheꞌatá naꞌa, seɨj ajta seɨj.”

11’Matɨ́ꞌɨj raꞌancuréꞌa, aꞌɨ́ɨ mú autéjhuii mej huaújniuusteꞌen meꞌɨ́jna jemi ɨ́ tɨ tíchuej. 12Ayee mú tiraatáꞌixaa tɨjɨ́n: “Aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej caí íiyaꞌata anteájrupi, seɨ́j hora muꞌu tiuꞌumuárɨej. Mɨ́ pajta múꞌee, ayée pej cheꞌatá penaꞌa tihuaꞌunájchi patɨ́j titaanájchi itejmi. Teajta iteen, nain tu yee jɨ́n teꞌutáviicuaꞌiriꞌi, teajta tíꞌimuarɨꞌista, teajta nain tu jɨ́n tɨ́j naꞌa tiúꞌuxɨɨrecaꞌa tɨ́j naꞌa aréꞌapuaꞌa ɨmuá.”

13’Ajta aꞌɨ́ɨn, ayée pu tiraatáꞌixaa seɨ́j tɨ amuacaí anteájrupi tɨjɨ́n: “Casiꞌi, neꞌamiigu. Canu aꞌij puaꞌa muaruure. ¿Ni qui pecaí piyen tiuꞌutáꞌa muáꞌaniuuca jɨmeꞌe pej piyen tiuꞌumuárɨꞌen seɨ́j tumin jɨmeꞌe? 14Meꞌecui icu, ancuréꞌa ɨ́ pej raamuáꞌitɨ. Aricu. Ayee nuꞌu yee raxɨ́ꞌeveꞌe nej niyen cheꞌatá nenaꞌa timuaanájchiteꞌen múꞌeetzi netɨ́j tiraanájchi neꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ anteájrupi tɨ́ꞌɨj ari jeꞌincáruti ɨ́ xɨca. 15¿Ni caí ayén yee tíꞌinecɨꞌɨti nej niyen huárɨni aꞌij nej tíꞌijxeꞌeveꞌe neꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ nej tíꞌituaave, caꞌɨ́n piyen chueereꞌe peꞌɨ́jna jɨmeꞌe nej rɨ́ꞌɨ tihuáꞌajchaꞌɨɨ?” ―Ayee pu nuꞌu tiraatáꞌixaa.

16Aj pu i Jesús ayén tɨjɨ́n:

―Aꞌɨ́j pu jɨ́n, aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej caí amuacaí anteájrupi, aꞌɨ́ɨ mú anaráꞌasi, majta meꞌɨ́n ɨ́ mej amuacaí anteájrupi, aꞌɨ́ɨ mú uvéꞌeteajtɨri.

Huaícaca jetze pu raataxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨ nuꞌu mɨꞌɨni

(Mr. 10:32-34; Lc. 18:31-34)

17Tɨ́ꞌɨj ari Jesús án aꞌujnéjsin aꞌánna Jerusalén, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, aj pu i huaꞌutajé rujɨ́ɨmuaꞌa. 18Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:

―Tuꞌuri aꞌujnéjsin aꞌánna Jerusalén. Ajta seɨ́j pu hui neetzi tiuꞌutátuiireꞌesin i nej neajta teáataꞌa jetze airáane. Huaꞌutatuiireꞌesin aꞌɨ́mej ɨ́ mej tíꞌaijta u huaꞌatéyujtaꞌa, ajta aꞌɨ́mej ɨ́ mej téꞌeyuꞌuxaca. Aꞌɨ́ɨ mú tiuꞌutáꞌasin mej mi naajéꞌica. 19Majta náꞌaviꞌitɨn aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan mej mi náꞌuxɨeehuariꞌi. Majta meꞌɨ́n, ayée mú tinaatévajxɨꞌɨsin. Majta náꞌatatan ineetzi cúruu jetze. Neajta mɨꞌɨni, aru huaíca xɨca jetze nu neajta huatarújsin. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús.

Jɨ́meꞌen ɨ́ tɨ rájhuaviiriꞌi huaꞌanáànaj, aꞌɨ́jna ɨ́ Jacobo, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Juan

(Mr. 10:35-45)

20Ajta aꞌɨ́ɨn huaꞌanáànaj aꞌɨ́mej ɨ́ yaújmuaꞌameꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ Zebedeo, ruyaujmuaꞌa pu jamuan eꞌiréꞌene ɨ́ Jesús jemi. Aj pu i títunutacaꞌa á vejliꞌi jemin tɨ i tiꞌitɨ́j raatáhuavii.

21Jesús pu ayén tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n:

―¿Aꞌiné petíꞌijxeꞌeveꞌe nej niyen huárɨni múꞌeetzi jɨmeꞌe?

Ajta aꞌɨ́ɨn huaꞌanáànaj, ayée pu tiraatáꞌixaa tɨjɨ́n:

―Patáꞌaj piyen huaꞌutáꞌan mɨ niyaujmuaꞌa tɨ ij seɨ́j aꞌujyeíjxɨꞌɨn arɨꞌɨríintaꞌa, ajta ɨ́ seɨ́j tɨ aꞌujyeíjxɨꞌɨn aꞌúutataꞌa pújmeꞌen aꞌájna xɨcájraꞌa jetze patɨ́ꞌɨj yé uvéꞌenen pej tiuꞌutaꞌaíjta íiyen chaanaca japua.

22Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, ayée pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:

―Caxu aꞌatzu ramuaꞌaree tiꞌitɨ́j sej nehuavii. ¿Ni siyen ráꞌaviicuaꞌi sej rajpuaíitzi xáꞌaraꞌani netɨ́j inee tirajpuaíitzi naꞌame?

Ayee mú tiuꞌutaniú tɨjɨ́n:

―Aꞌiné tijtá neꞌu.

23Aj pu i Jesús ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:

―Ayej xaa neꞌu tiꞌayajna. Múꞌeen xu rajpuaíitzi xáꞌaraꞌani netɨ́j tirajpuaíitzi naꞌame inee. Mɨ́ ajta, capu ayén tíꞌinecɨꞌɨpua ineetzi nej jaꞌatɨ́ huatáꞌan tɨ aꞌujyeíjxɨꞌɨn nerɨꞌɨríintaꞌa, naꞌari neꞌúutataꞌa. Ayee puꞌu tihuáꞌacɨꞌɨti mej mi uhuaráꞌasixɨꞌɨn aꞌujna aꞌɨ́mej tɨ Dios ari huaꞌantíhuau.

24Majta meꞌɨ́n ɨ́ seica, ɨ́ mej tamuáamuataꞌa aráꞌase, matɨ́ꞌɨj ráanamuajriꞌi, jéꞌecan mú huataníniuꞌucacucaꞌa aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej huaꞌapua.

25Aj pu i Jesús huaꞌutajé naíjmiꞌica. Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:

―Xuꞌuri ramuaꞌaree múꞌeen aꞌij mej yeꞌí rɨ́ɨj muáꞌayeꞌi ɨ́ mej tíꞌaijta nain chuéjraꞌa japua. Caꞌanéeri mú jɨ́n tihuáꞌaijteꞌe ɨ́ teɨte. Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej títetateí, aꞌɨ́ɨ mú tihuáꞌaijteꞌe ɨ́ seica aꞌij mej yeꞌí meꞌɨ́n tíꞌijxeꞌeveꞌe. 26Mɨ́ ajta, capu ayén tiraavíjteꞌe múꞌejmi jemi. Tɨ́ puaꞌa jaꞌatɨ́ raxɨ́ꞌeveꞌe tɨ veꞌecán jɨ́n tiꞌitevée áꞌaraꞌani, ayée pu ruxeꞌeveꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn cɨliéeneꞌe jɨ́n tiꞌitevée áꞌaraꞌani tɨ i amuaatévaɨreꞌen naíjmiꞌica múꞌejmi.

27’Aꞌatɨ́ tɨ naꞌa tɨ ayén raxɨ́ꞌeveꞌe tɨ teꞌenteárute aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ jaítzeꞌe veꞌée, aꞌɨ́ɨ pu amuacaí ruxeꞌeveꞌe tɨ teꞌenteárute aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tɨ jaítzeꞌe cɨ́lieen tɨ ij huaꞌutévaɨreꞌen naíjmiꞌica ruxɨ́ꞌeviꞌiraꞌa jɨmeꞌe. 28Michéꞌe miyen huárɨni netɨ́j rɨcɨ inee, i nej neajta teáataꞌa jetze airáane. Canu neꞌɨ́jna jɨ́n mú iyaꞌuvéꞌeme mej naatévaɨreꞌen ineetzi, sino neatáꞌaj huaꞌutévaɨreꞌen ɨ́ seica. Ayee nu ꞌeen jɨ́n mú iyaꞌuvéꞌeme nej ni huámɨꞌɨni huáꞌa jetze meꞌecan, neajta nej ni tiraanájchiteꞌen ɨ́ Dios ɨ́ tɨ jɨ́n huáꞌajijveꞌe ɨ́ mej áꞌapuaꞌaren muꞌiicáca ɨ́ teɨte.

Jesús pu tihuáꞌuhuaa ɨ́ mej aracúcuꞌunijmeꞌecaꞌa, ɨ́ mej huaꞌapua

(Mr. 10:46-52; Lc. 18:35-43)

29Aj pu i áꞌuraa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe. Matɨ́ꞌɨj huiráacɨ meꞌújna Jericó, jeíhua mú teɨte aꞌucɨ́j jamuan. 30Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej huaꞌapua ɨ́ mej aracúcuꞌunijmeꞌecaꞌa, aꞌúu mú eꞌejtéꞌecaꞌa juye jetze. Matɨ́ꞌɨj ráanamuajriꞌi tɨ nuꞌu á aꞌatamé aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, ayée mú titeejíjhuacaꞌa tɨjɨ́n:

―Tavastaraꞌa, mɨ pej hui iꞌi huáacɨxaꞌaraꞌan aꞌɨ́jna ɨ́ David teecan, táꞌancuꞌuvajxɨꞌɨ itejmi.

31Majta meꞌɨ́n teɨte, aꞌɨ́ɨ mú huaꞌajteáꞌaxɨ. Miyen tihuáꞌaꞌijmɨira mej mi caí miyen tíꞌijijhua. Mɨ́ majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej aracúcuꞌunijmeꞌecaꞌa, jaítzeꞌe mú caꞌanín jɨ́n huajíjhuacaꞌa. Miyen tɨjɨ́n:

―Tavastaraꞌa, mɨ pej iꞌi huáacɨxaꞌaraꞌan ɨ́ David teecan, táꞌancuꞌuvajxɨꞌɨ itejmi.

32Aj pu i Jesús huatéechaxɨ. Ajta huaꞌutajé. Ayee pu tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n:

―¿Aꞌiné setíꞌijxeꞌeveꞌe nej ni tiꞌitɨ́j aꞌij huáruuren múꞌejmi jemi?

33Ayee mú titeetaniú tɨjɨ́n:

―Tavastaraꞌa, ayée tu tíꞌijxeꞌeveꞌe tej atanéjneꞌere.

34Aj puꞌi aꞌɨ́ɨn Jesús huáꞌancuꞌuvajxɨ. Ajta huaꞌarámuarɨꞌejxɨ ɨ́ huaꞌajɨ́ꞌɨ jetze. Jɨ́meꞌen puꞌu huaꞌarámuarɨꞌejxɨ, aj mú mi huarúj. Matɨ́ꞌɨj mi atanéjneꞌeri muáꞌaraa. Majta aꞌucɨ́j jamuan.