Search form

San Mateo 21

Jesús pu aꞌuun aꞌuteájrupi u Jerusalén

(Mr. 11:1-11; Lc. 19:28-40; Jn. 12:12-19)

1Aj mú mi meꞌuun aꞌaráꞌa aꞌájna jáꞌahuaꞌa vejliꞌi u Jerusalén aꞌu tɨ aꞌuchájtaꞌajme tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Betfagé. Aꞌuu pu éꞌechajtaꞌa jɨrí jetze mej miyen ratamuáꞌamua tɨjɨ́n Aceituunajemi.

Aj pu i Jesús huaꞌapuaca huataꞌítecaꞌa. 2Ayen tɨjɨ́n:

―Sericu, setáꞌaj aꞌatanén aꞌájna vejliꞌi chajtaꞌa tɨ éꞌeseijreꞌe. Setɨ́ꞌɨj aꞌuteárute seꞌújna, aꞌuun xu hui yéꞌeteuni ɨ́ puuruꞌu tɨ ajtatápiꞌi jamuan ɨ́ yaujraꞌan. Setáꞌaj ráꞌijxɨjta. Seajta mú huájeꞌerajápuan neetzi jemi. 3Tɨ́ puaꞌa jaꞌatɨ́ ayén tejáꞌamuaꞌihuaꞌura aꞌɨ́jna jɨmeꞌe, aj xu si siyen tiraataꞌixaateꞌen tɨ jɨ́meꞌen yee tavástaraꞌa pu nuꞌu raxɨ́ꞌeveꞌe, seajtáhuaꞌa xu caꞌanacan raatátuiireꞌesin.

4Ayee pu tiujuꞌurɨ́j tɨ ij ayén teꞌaraúrasten aꞌij tɨ ajmíꞌi tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna tɨ Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌataꞌa. Ayen tɨjɨ́n:

5Patáꞌaj piyen tihuaꞌutáꞌixaateꞌen aꞌɨ́mej ɨ́ mej aꞌuchéjme aꞌúu tɨ huatacáꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ chajtaꞌa u Sión tɨ jɨ́meꞌen yee:

“Casiꞌi múꞌeen, puꞌuri mú aꞌuvéꞌemej múꞌejmi jemi aꞌɨ́jna ɨ́ aꞌamua Rey.

Capu aꞌij tíꞌijviicuaꞌi.

Ajta aveꞌecaí puuruꞌu japua tɨ cɨ́lieen tɨ yaujraꞌan púꞌeen seɨ́j ɨ́ mej japuan tíꞌitɨꞌɨcɨca.”

6Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej huaꞌapua, aj mú mi aꞌucɨ́j. Majta miyen huarɨ́j aꞌij tɨ Jesús tíhuaꞌutaꞌaíj. 7Aj mú yeꞌeráaja ɨ́ Jesús jemi meꞌɨ́jna ɨ́ puuruꞌu, majta ɨ́ yaujraꞌan. Matɨ́ꞌɨj mi raꞌitéechejte ɨ́ puuruꞌu rucɨɨxu jɨmeꞌe. Aj pu i Jesús avéꞌeyeijxɨ japuan ɨ́ puuruꞌu tɨ cɨ́lieen.

8Majta meꞌɨ́n ɨ́ teɨte, jeíhua mú ajteáxɨɨrecaꞌa. Majta cɨ́ɨxuri teꞌepíijraa juye jetze. Majta seica, piꞌista teꞌentiveíchixɨꞌɨ, aꞌɨ́ɨ mú majta aꞌapíijraa meꞌájna juye jetze. 9Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej anáatéꞌee huajúꞌucaa, majta meꞌɨ́n ɨ́ mej cujtaꞌan huajúꞌucaa, aꞌɨ́ɨ mú huatajíjhuaxɨ tɨjɨ́n:

―Ayee tu hui tíꞌimuahuavii pej tuꞌirájtuaani mɨ pej iꞌi huáacɨxaꞌaraꞌan aꞌɨ́jna ɨ́ rey, ɨ́ David teecan. Dios pu rɨ́ꞌɨ tiraateájtuaa temuaꞌa naa aꞌíjna tɨ yé véꞌeme niuucajtzeꞌen ɨ́ tavástaraꞌa. Chéꞌe aꞌɨ́ɨn tuꞌirájtuaani aꞌɨ́jna tɨ aꞌuun éꞌeseijreꞌe u ta japua.

10Aj pu i Jesús aꞌuteájrupi u Jerusalén. Tɨ́ꞌɨj aꞌuteájrupi, aj mú mi tiúurɨꞌɨtzii naíjmiꞌi ɨ́ mej aꞌuun aꞌuchéjmeꞌecaa. Jéihua mú tíꞌiruꞌixaateꞌecaꞌa. Miyen tɨjɨ́n:

―¿Aꞌataani púꞌeen amɨ́jna?

11Majta meꞌɨ́n ɨ́ teɨte, ayée mú tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:

―Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ Jesús tɨ Nazarét éꞌemeꞌecan, tɨ ajta Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌa.

Jesús pu raajéjcuare ɨ́ teyuu

(Mr. 11:15-19; Lc. 19:45-48; Jn. 2:13-33)

12Ajta áꞌiyen, Jesús aꞌuteájrupi u teyujtaꞌa tɨ eꞌeráyaujtaꞌa. Aj pu i huaꞌutamuári naíjmiꞌica aꞌɨ́mej ɨ́ mej meꞌuun tíꞌituꞌaracareꞌe, ajta aꞌɨ́mej ɨ́ mej meꞌuun tíꞌinanaavecareꞌe. Tihuaꞌameesa pɨ́ pu téꞌejhuaꞌaxɨ aꞌɨ́mej ɨ́ mej japuan tumin huáꞌapuataꞌatiꞌiracareꞌe, ajta tihuáꞌɨpua aꞌɨ́mej ɨ́ mej cucuiꞌise túꞌaaracareꞌe. 13Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:

―Ayee pu téꞌeyuꞌusiꞌi ɨ́ yuꞌuxari jetze tɨ Dios ayén tiraataxájtacaꞌa tɨ jɨ́meꞌen yee, ayée pu nuꞌu tejaꞌarajtehuaá aꞌame ɨ́ chiꞌiraꞌan tɨjɨ́n: “Chiꞌi mej tzajtaꞌan tíꞌixaxaꞌa ɨ́ Dios jemi.” Mɨ́ seajta múꞌeen, ayée xu seɨcɨé raruure ɨ́ chiꞌij tɨ́j teástaꞌa aꞌu mej tzajtaꞌan éꞌeruꞌavaꞌataca ɨ́ nahuaꞌari. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa.

14Majta seica meꞌuun eꞌeréꞌeteꞌecaa aꞌujna teyujtaꞌa. Seica mú muaꞌarácucuꞌun, majta seica, tzareꞌe mú huaꞌɨ́ɨcajme. Aꞌɨ́ɨ mú eꞌiréꞌene ɨ́ Jesús jemi. Ajta aꞌɨ́ɨn tihuáꞌuhuaa. 15Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej tíꞌaijta teyujtaꞌa, majta ɨ́ mej tiúꞌujmuaꞌate ɨ́ yuꞌuxari jetze, matɨ́ꞌɨj raaseíj aꞌij tɨ Jesús huarɨ́j mej mi miyen rɨ́ꞌɨ teꞌutaseíj ɨ́ teɨte, matɨ́ꞌɨj majta huaꞌuseíj ɨ́ tɨꞌɨríi ɨ́ mej rujíjhuaveꞌecaa tɨjɨ́n: “Tichéꞌe nuꞌu rɨ́ꞌɨ tiraateájtuaani temɨ́jna tɨ David teecan jetze airáane”, jéꞌecan mú huataníniuꞌucacucaꞌa.

16Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨjɨ́n:

―¿Ni tzaa pecaí tíꞌinamua aꞌij mej tiꞌixa amɨ́ɨme mɨ tɨꞌɨríi?

Aj pu i Jesús ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n:

―Aa niꞌijtá neꞌu. ¿Ni tzaa secaí siyen raꞌujíjve ɨ́ yuꞌuxari jetze tɨ ayén téꞌeyuꞌusiꞌi? Ayen tɨjɨ́n:

Aꞌɨ́ɨ mú nuꞌu majta rɨ́ꞌɨ tiratáꞌaca aꞌɨ́mej ɨ́ tɨꞌɨríi, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ uneecaꞌise.

Aꞌɨ́ɨ mú Dios jetze araújcaꞌane mej mi miyen huárɨni.

17Aj pu i Jesús huaꞌutátuaa. Ajta iyáꞌuraa. Aꞌuu pu aꞌaráꞌa chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Betania. Aꞌuu pu huatáxaꞌai.

Jesús pu aꞌij puaꞌa tiraateájtuaa tɨ caí tacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ huaréj

(Mr. 11:12-14, 20-26)

18Yee ruijmuaꞌa yee tɨ́ꞌɨj ajtahuaꞌa pɨ́ꞌájve, puꞌuri íꞌicuatacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 19Aꞌɨ́ɨ pu huaréj huaseíj tɨ eꞌetávee aꞌájna vejliꞌi juye jetze. Aj pu i aꞌuréꞌene aꞌu tɨ eꞌetávee aꞌɨ́jna ɨ́ huaréj. Capu aꞌatzu tacaꞌacaa sino téxamuaꞌicaa puꞌu. Aj pu i Jesús ayén tiraatáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ huaréj tɨjɨ́n:

―Capej chéꞌe jaꞌanáj tacaꞌan.

Jɨ́meꞌen puꞌu ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa, aj pu i huatéehua aꞌɨ́jna ɨ́ huaréj.

20Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej Jesús jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, matɨ́ꞌɨj raaseíj, jéꞌecan mú aꞌij teꞌutaseíj. Ayee mú tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n:

―¿Aꞌiné tíꞌirɨꞌɨri tɨ ayén caꞌanacan huatéehuan amɨ́jna mɨ huaréj?

21Aj pu i Jesús ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:

―Ayej xaa neꞌu huarɨ́j. Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe. Tɨ́ puaꞌa siyen téꞌatzaahuateꞌe tɨ ij ayén tejaꞌuréꞌenen aꞌij tɨ tejamuáꞌamitɨejteꞌe, ajta tɨ puaꞌa caí aꞌij áꞌamuaꞌase sej caí aꞌij huárɨni ayée xu cheꞌatá senaꞌa raayɨ́ꞌɨtɨhuaꞌa xáꞌaraꞌani sej siyen raruuren semɨ́jna mɨ huaréj netɨ́j neri ráaruu. Seajta siyen raayɨ́ꞌɨtɨhuaꞌa xáꞌaraꞌani sej siyen raataꞌaíjteꞌen semɨ́jna mɨ jɨrí tɨjɨ́n: “Tíchesi yee, ateájraꞌa á jaataꞌa, jáꞌahuaꞌa ɨ́ mar jetze.” Aj pu i xaa ayén tejaꞌuréꞌenejsin, tɨ ayén huárɨni ɨ́ jɨrí.

22’Setɨ́j senaꞌa sej siyen tíꞌijhuavii ɨ́ Dios, tɨ puaꞌa siyen téꞌatzaahuateꞌe, aj xu xaa raꞌancuréꞌasin.

Aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ jɨ́n antiújmuaꞌaree ɨ́ Jesús

(Mr. 11:27-33; Lc. 20:1-8)

23Aj pu i Jesús aꞌuteájrupi teyujtaꞌa aꞌu tɨ eꞌeráyaujtaꞌa Tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn tihuáꞌumuaꞌaten ɨ́ teɨte, aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌaijta u teyujtaꞌa, majta ɨ́ vaujsi, aꞌɨ́ɨ mú eꞌiréꞌene ɨ́ Jesús jemi. Ayee mú tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n:

―¿Tiꞌitájni hui jɨ́n petiꞌitéjvee pej pi piyen rɨcɨ? ¿Aꞌataani muaatáꞌa pej piyen huárɨni?

24Jesús pu ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n:

―Nicheꞌe seɨ́j tejámuaataꞌíhuaꞌu. Tɨ́ puaꞌa siyen tinaatáꞌixaateꞌen seꞌɨ́jna jɨmeꞌe, aj nu xaa niyen tejámuaatáꞌixaateꞌesin tiꞌitɨ́j ɨ́ nej jɨ́n tiꞌitéjvee nej ni niyen rɨcɨ. 25Aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ jɨ́n tiꞌitéveecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Juan tɨ ij huáꞌumuaɨꞌɨhua ɨ́ teɨte, ¿aꞌuné jetze aꞌuvéꞌemej? ¿Ni u ta japua, Dios tɨ éꞌeseijreꞌe, naꞌari íiyen chaanaca japua, huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ teɨte?

Matɨ́ꞌɨj mi tiꞌitiúrixaa rujɨ́ɨmuaꞌa. Miyen tɨjɨ́n:

―Tɨ́ puaꞌa tiyen tiraataꞌixaateꞌen yee Dios pu yaꞌutaꞌítecaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu ayén titaatáꞌixaateꞌesin yee aꞌiné ꞌeen jɨ́n tecaí ráꞌatzaahuateꞌe teꞌɨ́jna. 26Mɨ́ teajta iteen, capu hui rɨꞌɨrí tej tiyen raataxáj yee teteca mú yaꞌutaꞌítecaꞌa aꞌiné tehuáꞌatziɨɨneꞌe ɨ́ teɨte. Naíjmiꞌi mú miyen ráꞌatzaahuateꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn Juan tíꞌixaxaꞌataꞌa ɨ́ Dios jetze meꞌecan.

27Aj mú mi miyen tiraatáꞌixaa meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Miyen tɨjɨ́n:

―Catu ramuaꞌaree.

Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Jesús, ayée pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:

―Canu neajta inee amuaatáꞌixaateꞌesin tiꞌitɨ́j ɨ́ nej jɨ́n tiꞌitéjvee nej ni niyen rɨcɨ.

Jɨ́meꞌen ɨ́ mej iꞌi yaújmuaꞌameꞌen, ɨ́ mej huaꞌapua

28Ajta Jesús pu ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:

―Casiꞌi, aꞌiné tejamuáꞌamitɨejteꞌe aꞌíjna jɨmeꞌe i niuucari. Jaꞌatɨ́ pu huaꞌapuaca tiyaúumuaꞌa. Aj pu i eꞌiréꞌene ɨ́ seɨ́j jemi. Ayee pu tiraataꞌítecaꞌa tɨjɨ́n: “Niyauj, aricu patáꞌaj tejaꞌumuárɨꞌen íjii aꞌu nej uuva áꞌuuhuii.” 29Aj pu i aꞌɨ́ɨn yaujraꞌan ayén tiraatáꞌixaa tɨjɨ́n: “Canu niyen rɨni.” Mɨ́ ajta aꞌɨ́ɨn, seɨcɨé pu tiuꞌumuáꞌaj. Aj pu i xaa u áꞌume tɨ tejaꞌumuárɨꞌen. 30Ajta áꞌiyen, aꞌɨ́ɨn yaꞌupuáaraꞌan eꞌiréꞌene ɨ́ seɨ́j jemi. Ayee pu cheꞌatá tiraataꞌaíj aꞌɨ́jna tɨ́j ajta ari ɨ́ seɨ́j tiuꞌutaꞌaíj ɨ́ taꞌamuájca. Ajta aꞌɨ́ɨn yaujraꞌan, ayée pu tiraatáꞌixaa tɨjɨ́n: “Aa niꞌijtá, ayée nu rɨni.” Mɨ́ ajta caí, capu. Capu áꞌume tɨ tejaꞌumuárɨꞌen.

31’Nichéꞌe aꞌatzu tejámuaataꞌíhuaꞌu. Aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej huaꞌapua, ¿aꞌataani ayén huarɨ́j aꞌij tɨ tíꞌijxeꞌeveꞌecaꞌa ɨ́ yaꞌupuáaraꞌan?

Ayee mú tiraatáꞌixaa tɨjɨ́n:

―Aꞌɨ́jna, ɨ́ taꞌamuájca.

Aj pu i Jesús ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:

―Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe, aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej huáꞌajijveꞌe ɨ́ gobierno jetze meꞌecan, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ ꞌuuca ɨ́ mej huataúraꞌan tumin jɨmeꞌe, aꞌɨ́ɨ mú áꞌamuamuaꞌitɨn meꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej mi aꞌuun aꞌuteárute Dios tɨ éꞌeseijreꞌe.

32’Ayee puꞌu tíꞌeen, aꞌiné ayée pu hui ꞌeen jɨ́n mú aꞌuvéꞌemej aꞌɨ́jna ɨ́ Juan tɨ i ayén tejámuaatáꞌixaateꞌen aꞌij sej yeꞌí huárɨni ɨ́ Dios jemi. Mɨ́ seajta múꞌeen, caxu ráꞌantzaahuate. Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej huáꞌajijveꞌe, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ ꞌuuca ɨ́ mej huataúraꞌa tumin jɨmeꞌe, aꞌɨ́ɨ mú xaa ráꞌantzaahuate. Múꞌeen xu ráamuaꞌareeriꞌi seꞌɨ́jna. Capu amɨ́n aꞌij, aúcheꞌe pu caí tiꞌitɨ́j aꞌamua jetze tásiseiiri sej si seɨcɨé tiúꞌumuaꞌati, sej si ráꞌantzaahuateꞌen.

Jɨ́meꞌen ɨ́ mej tíꞌimɨjhuacareꞌe ɨ́ mej majta aꞌij puaꞌa tiꞌiteɨtestecaꞌa

(Mr. 12:1-12; Lc. 20:9-19)

33’Xáanamuajriꞌi seɨ́j i niuucari. Jaꞌatɨ́ tɨ nuꞌu ayén uuva huáhuii. Ajta raaréꞌana tejcuá jɨmeꞌe. Aj pu ꞌi tiꞌitɨ́j atéꞌijche tɨ tzajtaꞌan rámɨꞌɨye jáꞌaraꞌaraꞌan ɨ́ uuva. Ajta nuꞌu tiꞌitɨ́j ájtaahuacaꞌa mej japuan huaꞌíxɨꞌereꞌen mej mi raaseíj nainjapua aꞌutɨ́ jaꞌuꞌástɨme mej tíꞌimɨjhuaca.

’Ayee pu aꞌɨ́jna jɨ́n huarɨ́j, aj pu i huaꞌutáneɨ́jte ɨ́ chuej mej mi tiraanájchiteꞌen caj jeꞌicáca. Aj pu i áꞌuraa aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ seɨ́j chuéjraꞌa japua.

34’Tɨ́ꞌɨj nuꞌu tejaꞌuréꞌene matɨ́ꞌɨj puaꞌa rajuꞌuraca aꞌɨ́jna ɨ́ uuva, seica pu huataꞌítecaꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej tíꞌijvaɨreꞌe mej mi huaꞌutáhuavii aꞌachú tɨ caj tíꞌijcɨꞌɨti aꞌɨ́jna tɨ tíchuej. 35Majta meꞌɨ́n ɨ́ chuej mej huataújneɨj, aꞌɨ́ɨ mú huaꞌuvíviꞌi aꞌɨ́mej ɨ́ mej huataꞌítiꞌihuacaꞌa. Seɨ́j mú huatéevajxɨ. Majta seɨ́j mú huajéꞌica, majta ɨ́ seɨj, meraateátuꞌasixɨ tetej jɨmeꞌe. Camu tiꞌitɨ́j huaꞌutáꞌa.

36’Ajta nuꞌu aꞌɨ́ɨn ɨ́ tɨ tíꞌiraꞌaijteꞌecaꞌa, seica pu ajtahuaꞌa huataꞌáitecaꞌa. Muꞌuri jaítzeꞌe iꞌi muꞌiicáa. Majta meꞌɨ́n ɨ́ chuej mej huataújneɨj, ayée mú cheꞌatá menaꞌa huáꞌuruu aꞌɨ́mej ɨ́ mej huataꞌítiꞌihuacaꞌa.

37’Yee pu nuꞌu teuuméꞌeca. Tɨꞌɨj jí, aꞌɨ́ɨ huataꞌítecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ ruyauj. Ayee pu tiuꞌumuáꞌaj tɨjɨ́n: “Meráꞌantzaahuateꞌesin sein.”

38’Majta meꞌɨ́n ɨ́ chuej mej huataújneɨj, matɨ́ꞌɨj raaseíj meꞌɨ́jna ɨ́ yaujraꞌan, ayée mú tiraaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare rujɨ́ɨmuaꞌa tɨjɨ́n: “Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen, ɨ́ tɨ nain tíꞌijcɨꞌɨti. Cheꞌeré, tichéꞌe raajéꞌica tɨ ij téjmi taꞌáa áꞌaraꞌani.” 39Aj mú nuꞌu mi rajvíꞌi meꞌɨ́jna ɨ́ yaujraꞌan. Matɨ́ꞌɨj mi ruꞌirájrɨe á puaꞌacɨé. Majta raajéꞌica.

40’Meꞌecui ariꞌicu, ¿aꞌiné tejamuáꞌamitɨejteꞌe múꞌejmi? Tɨ́ꞌɨj mú aꞌuvéꞌemeꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ áꞌaraꞌan ɨ́ chuej, ¿aꞌiné tiꞌitɨ́j huáꞌaruuren aꞌɨ́mej ɨ́ chuej mej huataújneɨj?

41Ayee mú tiraatáꞌixaa tɨjɨ́n:

―Aꞌɨ́ɨ pu caí huaꞌacuꞌuvée huaꞌantipuáꞌajteꞌesin aꞌɨ́mej ɨ́ mej aꞌij puaꞌa tíꞌiteteɨte. Ajta, aꞌɨ́ɨ pu hui seica huataniɨ́jteꞌesin ɨ́ chuej. Majta meꞌɨ́n, ayée mú xaa raatáꞌasin ɨ́ tɨ ráacɨꞌɨti tɨ́ꞌɨj aꞌájna tejaꞌuréꞌenen matɨ́ꞌɨj puaꞌa tíꞌijuꞌuraca.

42Aj pu i Jesús ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:

―¿Ni secaí jaꞌanáj raꞌujíjve ɨ́ yuꞌuxari jetze seꞌíjna i niuucari tɨ ayén jɨ́meꞌen yee:

Aꞌíjna i tetej i mej raatéꞌuu, ájcaꞌi mej yaꞌuhuáꞌaxɨ ɨ́ mej chiꞌij taꞌahuaca;

ayén pu teꞌirájraa tɨ aꞌɨ́ɨn púꞌeeneꞌe jáꞌaraa tɨ iꞌi esquineero?

Tavástaraꞌa pu ayén ráaruu, ajta rɨ́ꞌɨ teꞌutéevatzɨ ɨ́ tatzajtaꞌa.

43’Aꞌɨ́j pu jɨ́n, ayée nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe, Dios pu amuáꞌariꞌira aꞌɨ́jna tɨ tejaꞌamuacɨꞌɨtíicheꞌe júteꞌe tɨ éꞌemeꞌecan ɨ́ Dios jemi. Aꞌɨ́ɨ pu huaꞌutáꞌasin seica ɨ́ mej miyen rɨni aꞌij tɨ tiraavíjteꞌe. Aꞌɨ́ɨ mú raꞌaráꞌastijreꞌesin xaa neꞌu. 44Ajta aꞌíin i tetej, tɨ puaꞌa jaꞌatɨ́ japuan tíveti, aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ huaténaꞌaxɨjsin aꞌíjna i tetej japua. Naꞌari caí, tɨ puaꞌa aꞌíin tetej án éꞌejveti japuan seɨ́j ɨ́ tevi, aj pu i aꞌíin raꞌiráxayeepeꞌesin ɨ́ tevi. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús.

45Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej tíꞌaijta teyujtaꞌa, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ fariseos, matɨ́ꞌɨj ráanamuajriꞌi aꞌij tɨ Jesús tíꞌixajtacaꞌa niuucari jɨmeꞌe, aj mú mi ráamuaꞌareeriꞌi tɨ aꞌɨ́ɨn aꞌɨ́mej téxajtaꞌajmeꞌe. 46Matɨ́ꞌɨj mi ráahuau aꞌij mé yeꞌí huárɨni mej mi raatéeviꞌi. Mɨ́ majta, camu miyen huarɨ́j aꞌiné mehuáꞌatziɨɨneꞌecaꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ teɨte ɨ́ mej meꞌuun eꞌetiújseɨreꞌecaꞌa. Aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte, naímiꞌi mú miyen ramuaꞌareerecaꞌa tɨ Jesús aꞌɨ́ɨn púꞌeeneꞌe seɨ́j tɨ Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌa.