Search form

San Mateo 7

Tej nuꞌu caí seica jetze tíꞌijpuaꞌajteꞌe

(Lc. 6:37-38, 41-42)

1’Caxu chéꞌe senaꞌa seica jetze tíꞌijpuaꞌajteꞌe ɨ́ seɨ́j tɨ i caí Dios ayén múꞌejmi jetze teꞌujpuáꞌajteꞌen caꞌanín jɨmeꞌe. 2Ayee puꞌu, setɨ́j siyen tíꞌijxajtziꞌira ɨ́ ruxɨ́ꞌej tevi, ayée pu cheꞌatá naꞌa Dios múꞌejmi tejáꞌamuaxajtziꞌi. Aꞌachú sej caj tiraatáꞌan ɨ́ seɨ́j, ayén cheꞌatá naꞌa tejáꞌamuacɨꞌɨti. 3¿Aꞌiné ꞌeen jɨ́n siyen rasiseꞌi áꞌamuaꞌihuaaraꞌa ɨ́ tɨꞌɨrí cɨ́lieen jɨ́n teꞌutéjturaa ɨ́ Dios jemi? Mɨ́ seajta múꞌeen caxu rusiseꞌij ɨ́ sej veꞌecán jɨ́n auteájturaa jemin ɨ́ Dios. 4Ajta, tɨ puaꞌa peri veꞌecán jɨ́n auteájturaa ɨ́ Dios jemi, ¿aꞌiné tíꞌirɨꞌɨri pej piyen tiraatáꞌixaateꞌen pemɨ́jna tɨ cɨ́lieen jɨ́n aꞌuteájturaa aꞌij tɨ tiꞌitɨ́j jɨ́n teꞌuteájturaa? 5Múꞌee, ɨ́ pej caí piyen mé teuúmuaꞌaree, pauj miꞌi nain jɨ́n tiuꞌutetzáahuateꞌen aꞌɨ́mej jemi ɨ́ pej jɨ́n auteájturaa. Aj pu xaa raavíiteꞌe aꞌame pej piyen tiraataꞌixaateꞌen ɨ́ seɨj aꞌij tɨ tiꞌitɨ́j jɨ́n teꞌuteájturaa.

6’Caxu siyen tihuáꞌixaateꞌe ɨ́ niuucari tɨ jɨ́meꞌen raxa ɨ́ Dios huáꞌa tzajtaꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej tiúꞌuxanaꞌaviꞌisteꞌe mej mi caí áꞌamuaxɨeehuariꞌira matɨ́j ɨ́ tzɨꞌɨcɨ mej tiúꞌucheꞌeveca. Ajta caxu siyen tihuáꞌijcateꞌe ɨ́ tɨ Dios jemi éꞌemeꞌecan aꞌɨ́mej ɨ́ mej caí tíꞌiteviꞌiraꞌa. Naꞌari caí, ayée mú rɨni matɨ́j ɨ́ tuiixu ɨ́ xarij tzajtaꞌa aꞌutɨ́ jéꞌejmuaa. Aꞌij mú puaꞌa tejámuaataxájta, mej núꞌu amuajchaꞌɨ́ɨreꞌe mú muáꞌajuꞌun huápɨꞌɨ.

Mej nuꞌu rahuauca ɨ́ Dios jemi tɨ́ꞌij aꞌɨ́ɨn huaꞌutáꞌa

(Lc. 11:9-13; 6:31)

7’Setáꞌaj siyen seuj rahuauca ɨ́ Dios jemi, aꞌiné aꞌɨ́ɨ pu tejámuaatáꞌasin. Tɨ́ puaꞌa siyen rahuauca ɨ́ jemin, aj xu xaa ráateuni jemin ɨ́ Dios. Seucheꞌe seajta teꞌejteátuꞌasixɨꞌɨn ɨ́ puéerta jetze. Dios pu xaa teꞌantácuuna, amuaatáꞌasin ɨ́ sej jɨ́meꞌen rahuauhuau. 8Ayee pu téꞌeme aꞌiné tɨ puaꞌa jaꞌatɨ́ ayén tíꞌijhuauca, aꞌɨ́ɨ pu ajta raꞌancuréꞌasin. Tɨ́ puaꞌa jaꞌatɨ́ tiꞌitɨ́j huauca, aꞌɨ́ɨ pu ráateuni. Ajta tɨ puaꞌa jaꞌatɨ́ ayén teꞌejteátuꞌasixɨꞌɨn táꞌapueerta, Dios pu xaa teꞌantácuuna.

9’¿Aꞌiné tejamuáꞌamitɨejteꞌe múꞌejmi? Tɨ́ puaꞌa muáꞌayauj ayén tíꞌimuahuaviira ɨ́ pan pej raataꞌɨ́ꞌɨteꞌen, ¿ni mɨ tetej paraatátɨstejsin? Capej xaa neꞌu tetej raatátɨstejsin sino pan pej raataꞌɨ́ꞌɨteꞌesin. 10Naꞌari, tɨ puaꞌa ayén tíꞌimuahuaviira pej huaꞌité raatáꞌan, ¿ni qui cuꞌucuꞌu paraatapíjteꞌesin? Capej xaa neꞌu cuꞌucuꞌu raatapíjteꞌesin sino huaꞌité pej raatáꞌasin.

11’Jee sein, ayej tiꞌayajna, múꞌeen xu caí urarɨ́ꞌen ɨ́ ru tzajtaꞌa. Mɨ́ seajta múꞌeen, seúcheꞌe xu ramuaꞌaree aꞌij sej yeꞌí huárɨni sej si huaꞌutapuaíjveꞌen ɨ́ ruyaujmuaꞌa tiꞌitɨ́j tɨ iꞌirɨ́ꞌen. Ajta ɨ́ áꞌamuaꞌiyaꞌupua, jeíhua pu jaítzeꞌe huaꞌutáꞌasin ɨ́ tɨ tiꞌirɨ́ꞌeen aꞌɨ́mej ɨ́ mej rahuaviira muáꞌajuꞌun.

12’Aꞌɨ́j xu jɨ́n siyen huárɨni nain jɨmeꞌe. Setáꞌaj siyen cheꞌatá senaꞌa huáꞌuruuren ɨ́ ruxɨ́ꞌej teɨte aꞌij sej tíꞌijxeꞌeveꞌe mej miyen amuáaruuren múꞌejmi. Ayee pu huataújmuaꞌa nain tɨ téꞌeyuꞌusiꞌi ɨ́ yuꞌuxari jetze Moisés tɨ raꞌuyúꞌuxacaꞌa, ajta ɨ́ seica jetze ɨ́ mej raꞌuyúꞌuxacaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌixaxaꞌataꞌa ɨ́ Dios jetze meꞌecan.

Jɨ́meꞌen ɨ́ juye tɨ auuyaúj, ajta ɨ́ tɨ cɨ́j auuyaúj

(Lc. 13:24)

13’Sej si eꞌaráꞌasti aꞌúu tɨ Dios éꞌeseijreꞌe, ayée xu huárɨni. Aꞌuun xu aꞌuteárute ɨ́ puéerta jetze tɨ cɨ́j antéeyauj. Jee xaa, seɨ́j pu seijreꞌe ɨ́ puéerta tɨ antéeyauj. Aꞌuu pu pújmeꞌen eꞌenténineꞌi ɨ́ juye tɨ ajta auuyaúj. Muꞌiitɨ́ mú meꞌuun aꞌuteáruꞌipi, majta aꞌɨ́j mú japuan cɨɨne ɨ́ juye tɨ auuyaúj. Matɨ́ꞌɨj meꞌuun aꞌuréꞌenen aꞌu tɨ aupuáꞌari, naímiꞌi mú jéꞌe huaújpuaꞌarixɨꞌɨsin, micu. Miyáꞌujɨsin ɨ́ ruxɨ́ejniuꞌuca tɨ auj ruuricaꞌa. 14Mɨ́ ajta ɨ́ seɨ́j ɨ́ puéerta, aꞌɨ́ɨ pu hui cɨ́j antéeyauj, ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ juye tɨ aꞌuun eꞌenténineꞌi, cɨ́j pu auuyaúj. Ajta jéꞌecan pu muárɨꞌeri tɨ jaꞌatɨ́ japuan huaméꞌen tɨ ij aꞌuun eꞌaráꞌasti Dios tɨ éꞌeseijreꞌe tɨ ij ruurican aꞌuteáturan ɨ́ Dios jemi. Ajta, camu muꞌíi ɨ́ mej miyen tíꞌirateuni.

Mej nuꞌu ráamuaꞌaree tiꞌitɨ́j tɨ cɨ́yeꞌaraꞌan pɨ́rɨcɨ meꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ taaca

(Lc. 6:43-44)

15’Rɨ́ꞌɨ xuꞌu, múꞌeen, huáꞌa jemi ɨ́ mej tíꞌihuaꞌitaca. Ayee mú tíꞌixaxaꞌa tɨjɨ́n: “Dios jetze meꞌecan tu hui tíꞌixaxaꞌa.” Mé mú veꞌeréꞌene mé muáꞌacanta. Ayee mú áꞌujujhuaꞌan aꞌamua tzajtaꞌa. Cu xɨee mé caí tiꞌitɨ́j aꞌij ruure. Mɨ́ ajta, capu ayén tiꞌayajna. Jee xaa neꞌu ayén tiꞌayajna. Ayee mú ꞌeen matɨ́j ɨ́ ɨ́ɨraꞌavete ɨ́ mej tíꞌitecuiꞌica. Jéꞌecan mú tihuáꞌariꞌiraca ɨ́ teɨte ɨ́ tihuaꞌáa. Majta huáꞌacuanamuáj. 16Rɨꞌɨrí sej si siyen tihuáꞌumuaꞌati seꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌij mej yeꞌí rɨcɨ. Ayee xu cheꞌatá senaꞌa tihuáꞌumuaꞌati setɨ́j tíꞌijmuaꞌate seɨ́j ɨ́ cɨyej tɨ puaꞌa caí rɨꞌéeneꞌen tacaꞌa. Casiꞌi, jetzen aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ tétzicareꞌe, capu aꞌɨ́jna jetze taaca ɨ́ uuva; capu ajta aꞌɨ́jna jetze tacaꞌa ɨ́ huaréj, jetzen aꞌɨ́jna ɨ́ cɨyej tɨ tétzicareꞌe.

17’Ayee pu tíꞌeen, nain ɨ́ cɨyej tɨ tiꞌirɨ́ꞌeen, rɨꞌéeneꞌen pu tíꞌitacaꞌa. Ajta, nain ɨ́ cɨyej tɨ caí tiꞌirɨ́ꞌeen, capu ajta rɨꞌéeneꞌen tíꞌitacaꞌa. 18Capu aꞌatzu aꞌij tíꞌirɨꞌɨri tɨ aꞌɨ́ɨn cɨyej tɨ tiꞌirɨ́ꞌeen, ayén tacaꞌa aꞌɨ́jna tɨ caí rɨ́ꞌen. Ajta, jɨ́meꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ cɨyej tɨ caí rɨ́ꞌen, capu ajta íꞌirɨꞌɨri tɨ rɨꞌéeneꞌen tiuꞌutácaꞌan. 19Mɨ́ ajta aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte, ayée mú ꞌeen tɨ́j ɨ́ cɨyej tɨ caí tiꞌirɨ́ꞌeen. Dios pu ayén cheꞌatá naꞌa huáꞌaruuren matɨ́j ɨ́ teɨte miyen tíꞌiruure ɨ́ cɨyej tɨ caí rɨ́ꞌen. Aꞌɨ́ɨ mú téꞌijveichixɨꞌɨsin, majta raꞌanteátaira. 20Aꞌɨ́j nu jɨ́n niyen tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tɨjɨ́n: Ayee xu ꞌéeniꞌicɨꞌe huáꞌumuaꞌati seꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌij mej yeꞌí rɨcɨ.

Camu nuꞌu naíjmiꞌi aꞌuun aꞌuteáturaasin tavástaraꞌa tɨ éꞌeseijreꞌe

(Lc. 13:25-27)

21’Mɨ́ majta meꞌɨ́n ɨ́ mej miyen tíꞌinejee tɨjɨ́n: “Nevástaraꞌa, casiꞌi nevástaraꞌa”, camu naímiꞌi meꞌuun aꞌuteáruti aꞌu tɨ tejéꞌaijta ɨ́ Dios. Aꞌii muꞌu meꞌuun aꞌuteáruti ɨ́ mej miyen rɨcɨ aꞌij tɨ tíꞌijxeꞌeveꞌe ɨ́ Dios. 22Ayee pu téꞌeme aꞌájna xɨcájraꞌa jetze tɨ́ꞌɨj Dios ayén huáꞌaxɨjteꞌen ɨ́ teɨte. Muꞌiitɨ́ mú miyen tinaatáꞌixaateꞌesin meꞌɨ́jna jɨmeꞌe yee: “Nevástaraꞌa, casiꞌi nevástaraꞌa, teen tu tiuꞌutaxájtacaꞌa aniúucajtzeꞌen tetɨ́ꞌɨj teuj ruurica. Teajta aniúucajtzeꞌen jɨ́n huaꞌutamuári ɨ́ tiyaaruꞌu mej huáꞌa tzajtaꞌa seijreꞌecaꞌa. Ayee tu cheꞌatá tenaꞌa, jeíhua tiuꞌumuárɨej teꞌɨ́jna jɨmeꞌe tej múꞌeetzi jetzen arátacaꞌanejcaꞌa.”

23’Mɨ́ neajta inee, ayée nu hui tihuaꞌutáꞌixaateꞌesin tɨjɨ́n: “Canu jaꞌanáj amuaamuáꞌa aꞌatéenni sej púꞌeen. Caxu aꞌatzu neteɨ́testemuaꞌa púꞌeen. Sericu, sej hui iiyecuí inee jemi, mɨ sej aꞌij puaꞌa rɨcɨ.”

Jɨ́meꞌen ɨ́ mej japuan ráꞌajtaahuacaꞌa ɨ́ ruchiꞌi ɨ́ mej huaꞌapua

(Mr. 1:22; Lc. 6:47-49)

24’Aꞌɨ́j pu jɨ́n, jaꞌatɨ́ tɨ naꞌa tɨ ayén nenamua, ajta tɨ ayén raꞌaráꞌastijreꞌe aꞌij nej tíꞌixaxaꞌa, ayée pu hui cheꞌatá naꞌa mé teuúmuaꞌaree tɨ́j aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ huateújchiꞌite tetej japua. 25Aj mú mi huatéviiyecaꞌa. Ajta cámɨꞌɨyixɨ ɨ́ jaj. Ajta huatáꞌeecarecaꞌa. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ chiꞌiraꞌan, capu áꞌave aꞌiné tetej japua pu ráꞌajtaahuacaꞌa. 26Mɨ́ ajta, aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ ayén nenamua, ajta capu ayén raꞌaráꞌastijreꞌe aꞌij nej tíꞌixaxaꞌa, ayée pu cheꞌatá naꞌa ꞌeen tɨ́j aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ caí tiꞌitɨ́j muaꞌaree. Aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ huateújchiꞌite aꞌu tɨ áꞌuseaataꞌa. 27Aj mú mi huatéviiyecaꞌa. Ajta cámɨꞌɨyixɨ ɨ́ jaj. Ajta huatáꞌeecarecaꞌa. Caꞌanacan pu áꞌave ɨ́ chiꞌiraꞌan. Jéꞌecan pu yáꞌurɨe aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ huateújchiꞌite aꞌu tɨ áꞌuseaataꞌa. Ayee pu cheꞌatá naꞌa tíꞌijruuren ɨ́ jaꞌatɨ tɨ caí raꞌaráꞌastijreꞌe aꞌij nej tíꞌixaxaꞌa. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús.

28Tɨ́ꞌɨj Jesús raꞌantipuáꞌajte tɨ tihuaꞌutáꞌixaa, jeíhua mú huajɨ́jxɨcaꞌa meꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌij tɨ tihuaꞌumuáꞌate. 29Capu chaꞌa naꞌa tihuaꞌumuáꞌate matɨ́j ɨ́ seica ɨ́ mej tihuáꞌamuaꞌatehuaꞌa ɨ́ yuꞌuxari jetze, sino ayée puꞌu cumu seɨ́j tɨ tiꞌitéjvee tiꞌitɨ́j jɨmeꞌe tɨ veꞌée.