Search form

Leviticus 19

A tíz parancsolat magyarázata

1Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván: 2Szólj Izráel fiainak egész gyülekezetéhez, és mondd nékik: Szentek legyetek, * mert én az Úr, a ti Istenetek szent vagyok. 3Az ő anyját * és atyját minden ember tisztelje, és az én szombatjaimat megtartsátok. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek. 4Ne hajoljatok a bálványokhoz, és ne csináljatok magatoknak * öntött isteneket. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek. 5Hogyha hálaadó áldozatot áldoztok az Úrnak, úgy áldozzátok, hogy kedvesen fogadtassatok. 6A ti áldozástok napján és a következőn egyétek meg; * a mi pedig harmadnapra marad, égessétek meg tűzben. 7Ha pedig harmadnapra eszik valaki abból, útálatos az, nem lehet kedves. 8És a ki eszi azt, viselje az ő álnokságának terhét; mivelhogy megfertőztette az Úrnak szentségét, irtassék ki az ilyen ember az ő népe közül. 9Mikor a ti földetek termését learatjátok, ne arasd le * egészen a te meződnek szélét, és az elhullott gabonafejeket fel ne szedd. 10Szőlődet se mezgéreld le, és elhullott szemeit se szedd fel szőlődnek, a szegénynek és a jövevénynek hagyd meg azokat. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek. 11Ne orozzatok, * se ne hazudjatok és senki meg ne csalja az ő felebarátját. 12És ne esküdjetek * hamisan az én nevemre, mert megfertőzteted a te Istenednek nevét. Én vagyok az Úr. 13A te felebarátodat ne zsarold, se ki ne rabold. A napszámos * bére ne maradjon nálad reggelig. 14Siketet ne szidalmazz, és vak elé gáncsot ne vess; hanem félj a te Istenedtől. Én vagyok az Úr. 15Ne kövessetek el igazságtalanságot az ítéletben; ne nézd a szegénynek személyét, * se a hatalmas személyét ne becsüld; igazságosan ítélj a te felebarátodnak. 16Ne járj rágalmazóként a te néped között; ne támadj fel a te felebarátodnak vére ellen. Én vagyok az Úr. 17Ne gyűlöld a te atyádfiát * szívedben; fedd meg a te felebarátodat nyilván, hogy ne viseljed az ő bűnének terhét. 18Bosszúálló * ne légy, és haragot ne tarts a te néped fiai ellen, hanem szeressed felebarátodat, mint magadat. Én vagyok az Úr. 19Az én rendeléseimet megtartsátok: Barmodat másféle állattal ne párosítsd, szántóföldedbe kétféle magot ne vess, és kétféle szövetű ruha ne legyen rajtad. 20És ha valaki asszonynyal hál és közösül, és az valamely férfi hatalma alatt lévő rabnő, és sem ki nem váltatott, sem szabadon nem bocsáttatott: büntetés érje, de meg ne ölettessenek, mert nem volt szabad az asszony. 21A férfiú pedig vigye el az ő vétkéért való áldozatát az Úrnak a gyülekezet sátorának nyílásához: egy kost vétekért való áldozatul. 22És a pap szerezzen néki engesztelést, a vétekért való áldozat kosával az Úr előtt, az ő bűnéért, a melyet elkövetett, és megbocsáttatik néki az ő bűne, a melyet elkövetett. 23Mikor pedig bementek arra a földre, és plántáltok ott mindenféle gyümölcstermő fát, annak gyümölcsét körülmetéletlennek tartsátok, három esztendeig legyen az néktek körülmetéletlen: meg ne egyétek. 24A negyedik esztendőben pedig annak minden gyümölcse szent legyen, hálaáldozatul az Úrnak. 25Csak az ötödik esztendőben egyétek meg annak gyümölcsét, és annak termését magatoknak gyüjtsétek. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek. 26Ne egyetek vérrel valót, * ne varázsoljatok és ne bűvészkedjetek. 27A ti hajatokat * kerekdedre ne nyírjátok, a szakállad végét se csúfítsd el. 28Testeteket a holt emberért meg ne hasogassátok, * se égetéssel magatokat meg ne bélyegezzétek. Én vagyok az Úr. 29A te leányodat meg ne becstelenítsd, paráznaságra adván azt; hogy paráznává ne legyen a föld, és be ne teljék a föld fajtalansággal. 30Az én szombatjaimat megtartsátok; * szenthelyemet tiszteljétek. Én vagyok az Úr. 31Ne menjetek * ígézőkhöz, és a jövendőmondókat ne tudakozzátok, hogy magatokat azokkal megfertőztessétek. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek. 32Az ősz ember előtt kelj fel, és a vén ember orczáját becsüld meg, és félj a te Istenedtől. Én vagyok az Úr. 33Hogyha * jövevény tartózkodik nálad, a ti földeteken, ne nyomorgassátok őt. 34Olyan legyen néktek a * jövevény, a ki nálatok tartózkodik, mintha közületek való benszülött volna, és szeressed azt mint magadat, mert jövevények voltatok Égyiptom földén. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek. 35Ne kövessetek el igazságtalanságot az ítéletben, a hosszmértékben, súlymértékben és ürmértékben. 36Igaz mérték, * igaz font, igaz efa, és igaz hin legyen közöttetek. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek, a ki kihoztalak titeket Égyiptom földéből. 37Tartsátok meg azért minden rendelésemet és minden végzésemet, és cselekedjetek azok szerint. Én vagyok az Úr.