Search form

Leviticus 24

A mécsekről és szent kenyerekről való törvény

1Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván: 2Parancsold meg Izráel fiainak, hogy hozzanak néked tiszta * faolajat, a melyet a világításhoz sajtoltak, hogy szünet nélkül égő lámpákat gyújthassanak. 3A bizonyság függönyén kivül, a gyülekezet sátorában úgy helyheztesse el azokat Áron, hogy estvétől fogva reggelig az Úr előtt legyenek. Örökkévaló rendtartás legyen ez a ti nemzetségeiteknél. 4A tiszta arany gyertyatartóra rakja fel a mécseket; * az Úr előtt legyenek szüntelen. 5És végy lisztlángot, és süss abból tizenkét lepényt; két tized efából legyen egy lepény. 6És helyheztesd el azokat két rendben; hatot egy rendbe, a tiszta arany asztalra az Úr elé. 7És tégy mindenik rendhez tiszta tömjént, és legyen emlékeztetőül a kenyér mellett, tűzáldozatul az Úrnak. 8Szombat napról szombat napra rakja fel azt a pap az Úr elé szüntelen; örök szövetség ez Izráel fiaival. 9Azután legyen az Ároné és az ő fiaié, * a kik egyék meg azokat szent helyen, mert mint igen szentséges, az övé az, az Úrnak tűzáldozataiból, örök rendelés szerint.

Az istenkáromló megköveztetik

10Kiméne pedig egy izráelbeli asszonynak fia, a ki égyiptomi férfiútól való vala, Izráel fiai közé, és versengének a táborban az izráelbeli asszonynak fia és egy izráelbeli férfi. 11És káromlá az izráelbeli asszony fia az Isten nevét és átkozódék; elvivék azért azt Mózeshez. Az ő anyjának neve pedig Selomith vala, Dibrinek leánya, Dán nemzetségéből. 12És őrizet alá * veték azt, míg kijelentést nyernének az Úr akarata felől. 13Szóla azért az Úr Mózesnek, mondván: 14Vidd ki az átkozódót a táboron kivül, és mindazok, a kik hallották, tegyék kezeiket annak fejére és kövezze agyon azt az egész gyülekezet. 15Izráel fiainak pedig szólj, ezt mondván: Ha valaki az ő Istenét átkozza, viselje az ő bűnének terhét. 16És a ki szidalmazza az Úrnak nevét, halállal lakoljon, kövezze azt agyon az egész gyülekezet; akár jövevény, akár benszülött, ha szidalmazza az Úrnak nevét, halállal lakoljon.

Az emberölés és testi sértés büntetése

17Ha valaki agyon üt valamely embert, halállal lakoljon. 18Ha pedig barmot üt agyon valaki, fizesse meg azt: barmot baromért. 19És ha valaki sérelmet ejt a felebarátján, a mint ő cselekedett, vele is úgy cselekedjenek: 20Törést * törésért, szemet szemért, fogat fogért; a milyen sérelmet ő ejtett máson, olyan ejtessék rajta is. 21A ki barmot üt agyon, fizesse meg azt, de a ki embert üt agyon, halállal lakoljon. 22Egy törvény legyen nálatok: a jövevény olyan legyen, mint a benszülött, mert én vagyok az Úr, a ti Istenetek. 23Szóla azért Mózes Izráel fiainak, és kivivék az átkozódót a táboron kivül, és agyonverék azt kővel. És úgy cselekedének Izráel fiai, a mint parancsolta vala az Úr Mózesnek.