Search form

Mateo 10

I de folo bra ruwo gétéw kuyug Jesuse

1Atin i Jesuse ténawagén i de folo bra ruwo gétéw kuyugén mangéy dob Beene. Atin niraya no bero barakat inok gédédél ro do saitan brab géuwaa roy de kéluhanay de ségiyo-giyo do déruun. 2Ay niy de dawét i de Apostol, sani de sénugu: Simon (féndawétén so Pedro), brab Andres dumo no sétiman idéng, Santiago brab Juan sani de nga Sebedeo, 3brab Filipi, brab Bartolome, brab Tomas, brab Mateo sani kémubrawe buwis, brab Santiago nga Alfeo, brab Tadeo, 4brab Simon ségétéw toow fo gulaané noy ingéd ne, brab Judas Iskariot sani ménfékéfoe bé Jesuse.

Sénugu Jesusey de folo bra ruwo gétéw kuyugén

5Atin sénugu Jesusey de ni folo bra ruwo gétéw kuyugén mano, “Kagom mangéy dob de ingéd i de békén Judio taloo no dob de ingéd sakuf i dakéle ingéd Samaria. 6Yamula, agéw gom mangéy dob de étéw dob Israel non ségiléw ro bé de méntadin do bili-bili. 7Agéw gom brab uret gom makom, ‘Gédétén i gaiwe féguléwoy Tulusey de étéwén.’ 8Atin uwa gom i de déméruun, tébule gom i de ménléhu, féadi-adi gom i de fémuteén, féféraréy gom i de saitan. Atin kagom fébayadén i de étéw, non énda fébayadé ku begom bé kéiraya kuwe begom. 9Atin kagom muwit kurta, fiyon bélowon look filak, taloo no do kloh kurta. 10Atin kagom muwit réban, taloo no tugé, taloo no lékasa kom kégal look sinilas. Non i de tabanga kom fatut tabanga ro so begom bé atiy kailanga kome.

11“Atin amuk gégumah gom dob sébaane ingéd, séléd gom i ségétéwe méuyot témayakuf begom. Atin bati gom diyo taman tékédan gom tidéw dob no ingéd. 12Atin buluk mahur gom dob lawie, béréh gom bé féfiyonéy Tulusey de étéw bati dob ni lawi. 13Buluk i de étéw dob nan lawi tayakufé ro begom, féfiyonéy Tuluse bero. Endob buluk énda tayakufé ro begom, énda so féfiyonéy Tuluse bero. 14Atin buluk gégumah gom dob sébaane ingéd énda tayakufé ro begom taloo no énda fégélingoé ro begom, tékédan gom diyo. Atin tag-tag gom i de bubuk sébuwan dob de sékéy gom inok fégétiga kom bero bé kukuméy Tuluse bero. 15Béréhé ku begom i toowe, bé gaiwe kémukum i Tuluse, toow na fo gétimal i kékukum ne bero bé de tete étéw ménbati dob de ingéd Sodom brab Gomorah bé gétahe.

16“Fégélingo gom, féuwit gu begom maak do bili-bili mangéy dob kérara i de itu talun. Mélaw ingat gom brab fatut rigo gom saén i fiyowe. 17Ingat gom non wén i de étéw kémfo begom brab uwité ro begom mangéy dob adafay kémukume. Atin badasé ro begom dob de lawi féngadafan kay de Judio. 18Atin uwité ro begom dob adafay de méguléw begom brab de datu inok kukumé ro begom sabaf begom i do kuyug gu. Endob been i niy gaiwe uret gom i Fiyowe Uret dob berowe brab dob de békén Judio. 19Atin amuk kéfoé ro begom brab kukumé ro begom, kagom émbuku fantag bé atiy béréhé kome bero look ati kébéréh gome. Non bé no gai, iray begom i fatute kébéréh fégésumbul gom bero. 20Non i kébéréhe békén tidéw dob itunga kome, yamula i Rémogor i Abay gome Tulus i émfébéréhe begom.

21“Atin bé no gai, wén i de étéw atéé roy de dumo ro sétiman idéng inok féléhuén. Loo soy rigonéy de abay dob de nga ro. Atin wén soy de nga waléy sébanil bé de lukés ro brab féféléhu ro. 22Atin i kéluhanay de étéw mérarék ro begom sabaf bé kéunur gome Begén. Endob ati fédaydaye munur taman dob tamfadane, méfukas ro. 23Atin amuk férasayé ro begom dob sébaane ingéd, féraréy gom mangéy dob ségiyowe ingéd. Béréhé ku begom i toowe, énda séna géfégilido kom i galbék gome dob kéluhanay de ingéd dob Israel, séfuleun mangéy dini, sani Nga i Kéilawane.

24“I méganade békén gérotor na bé témoroe de. Atin i sugu-suguéne békén gérotor na bé amu ne. 25Mélaw i méganade fatut moror ké iringé noy témoroe de. Atin i sugu-suguéne fatut moror ké iringé noy amu ne. Atin amuk i uléw i ségékurénge féndawét do étéw Beelsebul sani Satanase, labi na fo tete i fédawét ruwe bé kuréngo nuwe. Mélaw amuk féngiras i de étéw Begén, toow na fo gétimal i kéféngiras ruwe begom.

26“Mélaw kagom mégilak bé étéwe. I kéluhanay rigonéy de étéw do méntéléb, mébukeh so moso. Brab i kéluhanay de méntéléb, mébukeh so moso. Brab i kéluhanay de ménbunéy, giton so moso. 27Atin i béréhé kuwe ni dob begome saén, fatut béréh gom so dob de médoo do étéw. Atin i ségurawé kuwe dob begome, fatut toro gom dob de médoo do étéw. 28Atin kagom mégilak bé de géféléhu bé lowoh gome, éndob énda géféléhuo roy rémogor gome. Yamula fatut gom mégilak bé Tuluse non wén i barakatén méminasa bé de lowoh gom loo soy de rémogor gom dob uleono emferno. 29Ufama, i de kloh manok toow fo mélémuy kéfébéléye bero dob fadiyane. Endob énda i sébaan mélawu bero dob fantade ké énda fédayaéy Abay tome de Tulus. 30-31Atin i begome mas gom na balilaga bé de kloh manok. Mélaw kagom mégilak, non i Tuluse tuganulé no begom. I Tuluse gétiga no fiyon i kédooy de buk gom dob de uléw gom.

32“Atin ati murete fantag bé kéunur ne Begén dob de étéw, ureté ku soy fantage bé kéunur ne dob Abay guwe Tulus dob lawayo. 33Endob ati démirunge bé kéunur ne Begén dob adafay de étéw, dirungé ku so moso i kéunur ne dob adafay Abay guwe Tulus.

34“Atin kagom fégitungén de ké ménangéyu dini inok kédané kuy késétibohe dob duniyae ni. Békén. Yamula ménangéyu dini inok sétiboh i de étéw. Non i de étéw munur Begén brab de étéw énda munur Begén waléy ro sébanil. 35Non ménangéyu dini inok fésébanilé kuy de boh brab de nga ro lagéy. Loo so bé de idéng brab de nga ro libun. Loo soy de libun bé de térima ro libun. 36Atin mélaw i toowe na fo sébanil i de étéw, beroy de dumo no ségékuréng.

37“Atin i étéwe mas nay kéimu ne bé de lukésén bé Begéne, énda médaitén waléy kuyug gu. Atin i étéwe mas nay kéimu ne bé de ngaén bé Begéne, énda so médaitén waléy kuyug gu. 38Atin fiyon atiy étéwe énda furayén Begén bé kéfédayday ne bé de mérégén fiyon fo ké féléhuén dob kruse, énda médaitén waléy kuyug gu. 39Atin i étéwe méuyot émféraru bé umul ne dob duniyae ni, méléhu. Endob i étéwe méléhu bé kéfuray ne Begén, gédoté noy umule magufusa.

40“I étéwe témayakuf begom, tayakufé no so Begén. Atin i étéwe témayakuf Begén, tayakufé no soy Tuluse ménféuwit Begén. 41Atin i étéwe témayakuf bé sénarigoy Tuluse sabaf sénugu i Tuluse, gédoté noy barase ségiléw bé nan sarigon. Atin i étéwe témayakuf bé métintuwe étéw sabaf bé kétintuy adat ne, gédoté noy barase ségiléw bé nan métintu étéw. 42Atin béréhé ku begom i toowe, i étéwe miray fiyon ségétabu saén mélégénéy wayég dob ségétéwe gérifantad kuyug gu sabaf bé been i kuyug gu, tintu gédoté noy barase.”